A ​legsötétebb óra 56 csillagozás

Barbara Erskine: A legsötétebb óra

Az igazság sokszor nem a történelemkönyvek lapjain olvasható…

1940 nyarán minden szem Nagy-Britannia déli égboltjára szegeződik: az angliai csata vészterhes napjai ezek. Evie Lucas figyelmét mégis egészen másvalami köti le: a vidám és jóvágású fiatal pilóta, Tony Anderson. A lány ígéretes művész, aki előtt fényes jövő áll, és minden másnál szívesebben örökíti meg szerelme arcvonásait az újabb és újabb szenvedélyes portrékon.
Hetven évvel később a nemrég megözvegyült művészettörténész, Lucy Standish próbál újra egyenesbe jönni, ehhez azonban fel kell tárnia a rejtélyt, mely a házában található egyik festményt övezi. Miközben igyekszik kibogozni a szálakat, egy olyan történet körvonalai rajzolódnak ki előtte, melyet okkal tartottak titokban az egész világ előtt. Lucynek hamarosan rá kell döbbennie, hogy élete halálos veszélyben forog, mert a jelenben és a múltban egyaránt akadnak olyanok, akik bármi áron megakadályoznák, hogy az igazság napvilágra kerüljön.

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Alexandra, Pécs, 2017
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633579114 · Fordította: Babits Péter

Enciklopédia 9


Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 71

Kívánságlistára tette 62

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Barbara Erskine: A legsötétebb óra

Első könyvem az írónőtől, és annak ellenére, hogy meglehetősen váratlanul értek benne bizonyos elemek, sőt, komoly szerepet is kaptak a történetben, ami néha nekem kicsit sok volt, azt gondolom, még fogok olvasni Barbara Erskine-től.

A történet olvasmányos, bár meglehetősen lassan halad előre, helyenként úgy éreztem, hogy a kevesebb több lenne, de még így is fenntartotta az érdeklődésemet, szerettem olvasni.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2018/01/barbara-erskine-le…

3 hozzászólás
ScarlettBlair>!
Barbara Erskine: A legsötétebb óra

Hihetetlen, hogy több mint egy hónapba telt elolvasnom ezt a könyvet. No nem azért, mert nem tetszett, sőt! Viszont sajnos ennyire nincs időm mostanában semmire…
Amikor először megjelent a spirituális vonal a könyvben, azt hittem, hogy nem fogom szeretni, de tévedtem. Még ha helyenként kicsit sok is volt, ettől függetlenül valahogy teljesen hitelesnek éreztem, és nagyon tetszett, hiszen ilyent még soha nem olvastam.
Az utolsó oldalig könyörögtem, hogy valahogy tegye jóvá az írónő Evie és Tony sorsát, és valamilyen szinten meg is tette, de nem úgy, ahogy igazán szerettem volna.
Összességében nagyon tetszett a könyv, olvasmányos, jó (már aki) karakterekkel, mindenképp ajánlom! :)

sz_klau93>!
Barbara Erskine: A legsötétebb óra

Eléggé olvasmányos történet volt, bár voltak olyan elemek, amelyek már számomra kicsit soknak tűntek. Mindenesetre fenntartotta az érdeklődésemet, tetszett, ahogy az időben „ugráltunk” és érdekes volt a 2. világháborút egy szerelmes művésznő szemszögéből nézni.

rókatündérlizi P>!
Barbara Erskine: A legsötétebb óra

Nem egy könnyű történet, így a könyvet sem a víz partjára ajánlom. Inkább a hidegebb időszakok bekuckózós, forró italt kortyolgatós idejére való. Legalább ezek picit oldják az itt olvasottak nehézségeit, fájdalmait, gyötrelmeit és düheit; mert jut ebből bőven.
Számomra a döbbenet és a düh volt a legátütőbb élmény a negatív személyek és cselekedeteik miatt. Ugyanis nagyon életszagúak; ilyen jellemek jelen korunkban is akadnak. Döbbenet az egoizmus, a lelki-testi bántalmazás, a gyilkosságtól való vissza nem rettenés, a kapzsiság, az ártó szándék, a gyávaság és mások életének feláldozása miatt, csak azért, hogy az illetőnek a tyúksz…s kis élete a szája íze szerint alakuljon. Erőből és helyenként gonoszságból. És ezzel meg is jelent a tehetetlenség miatt érzett düh. Ám szerencsére idővel minden kiderül, mert mindig érkezik az adott történetbe valaki, aki nem hagyja magát megfélemlíteni, elnyomni, hazugságok hálójában ragadni. Átlát a szitán és bármennyire fél is, halad az igazság ösvényén, így fényt derítve a történetre. Itt is ez történt, még ha ehhez kb. 50 év kellett és nem lett mindent elsöprő happy end a vége. Ugyanakkor a kialakult helyzethez mérten kellemesen letisztultak és elrendeződtek a viharos szálak.

Ezt támasztja alá az a kitűnő írói stílus is, amely által szinte éreztem az olajfesték illatát, hallottam a Spitfire vadászrepülőgépek elzúgó hangját, láttam a megsárgult és foltokban penészes papírlapokat. A figyelmemet pedig úgy tudta több száz oldalnyi hangya méretű betű közepette is fenntartani, hogy nem voltak benne csavarok. Bőven elég volt a történet és a rejtélyek felsejlése, mivel ez egy olyan több ponton is drámákkal túlfűtött, fullasztó családregény, amely titkoktól, gonoszságtól terhes; amelyet mélyen átszőnek a paranormális tevékenységek. (Ez utóbbitól helyenként hideg futkosott a hátamon.) Ami oldja ezt a súlyt, az az évtizedeket átívelő feltétel nélküli szeretet, szerelem, a jó szándék és a hűség több emberi kapcsolaton át, legyen az e- vagy túlvilági.

Páncélpillangó>!
Barbara Erskine: A legsötétebb óra

A Sunday Times bestseller szerzője, Barbara Erskine romantikus hőskölteménye két történetet mesél el – a múltban és a jelenben –, melyek szorosan összekapcsolódnak egy eddig ismeretlen Evelyn Lucas festmény által, amely több titkot rejt, mint azt Laurence és Lucie Standish, illetve a Lucas család gondolná. A művészettörténész Lucie egykori, a férjével közös álmát valóra váltva elkezdi a könyv anyagának gyűjtését, hogy az eddig elfeledett II. világháborús festőnő életét megismertesse a világgal. Lucie kezdetben falakba ütközik, hiszen vannak egyaránt élők és holtak is, akik mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák munkáját.
„Drága, drága Evie!
Tudod, mennyire szeretlek. Próbáltalak elérni, hogy újra megkérjem a kezed. Könyörgök. Te vagy életem szerelme, és minden vágyam az, hogy feleségül vegyelek.
Ralphnak adom a nagymamám gyűrűjét, hogy továbbítsa feléd. Olyan a színe, mint a pacsirtafűnek, amit aznap találtunk. Emlékszel? Viseld a kedvemért. Bármelyik pillanatban áthelyezhetnek, így egy ideig nem találkozunk, de csak menj el a szüleim farmjára, majd onnét összeházasodunk. Mindent elmondtam Ralphnak, aki segíteni fog.
Addig is, kedvesem, örökre tiéd a szerelmem.
Tony
Ui.: Ha nem válaszolsz, abból tudni fogom, hogy nem akarsz velem lenni.”
Egy Evie-nek írott levél, amely merőben más múltat teremtett volna a festőnőnek. Vajon válaszolt rá? Vajon milyen titkokra derül fény? Kinek és miért áll érdekében elrejteni Evie életének történetét a világ elől?
Egy magával ragadó élettörténet, amely beszippant; egyszerre elvarázsol és elborzaszt.

cinegér>!
Barbara Erskine: A legsötétebb óra

Sajnos ennek a könyvnek az eleje kimondottan unalmas.
A 200 oldaltól már alig tudtam letenni a könyvet, de addig meg kellett szenvedni. A vége viszont összecsapottnak tűnt, ahhoz képest hogy bevezetőre mennyi idő lett szánva, kicsit úgy éreztem, az írónő megunta és már egy másik regényt írna.

levendula_92>!
Barbara Erskine: A legsötétebb óra

Nagyon tetszett, jól megformált helyszínekkel, szereplőkkel, II. világháborús elemekkel. Annyira örültem, amikor beigazolódott a gyanúm spoiler de még ez mellett is voltak meglepetések, a végét egy kicsit sajnálom, spoiler sajnos nem lehet minden happy end, mondjuk felgyúltak az igazság fényei, s minden kérdéses dolog tisztázódott, szóval lehet rá lehet mondani részeben, hogy boldog vége lett! :) örülök, hogy elolvashattam!

vklara>!
Barbara Erskine: A legsötétebb óra

A szerző jegyzetéből:
"Az apám ugyanakkor valóban egy héttel azután találkozott anyámmal, hogy megérkezett Sussexbe. Azt mesélik, orsózva átrepült a szüleim kertje felett, valahányszor visszatért egy sikeres bevetésről (továbbá, hogy a kertész e szavakkal vetette a földre magát, amikor anyám udvarlója elhúzott felette: "Hát Mr. Nigel megint megjött!")."

Harmadik könyvem az írónőtől, és megint csak azt tudom mondani, boldoggá tesz, ha tőle olvasok.
Nem mintha egyszerű történetek lennének, probléma és tragédiahegyek garmadával, nevetgélni való szinte nulla, (ami nekem létszükséglet) mégis beszippant, nem lehet letenni, és a közepétől már sajnálom, hogy nemsokára kiolvasom.
Biztos, hogy szépen lassan a többi művére is sort fogok keríteni.
Evie-Tony-Ralph-Eddie és Lucy-Mike története lebilincselő, valóság alapú még a paranormális szál ellenére is, romantikus, drámai és teljességgel életszerű.
Nagyon jó, és alapos karakter kidolgozások, a helyszínek filmszerűen elém vetültek, a teáscsészék repedezettségének látványa, a terpentin és olajfesték szaga az orromba kúszik, és igen, még a szellemeket is láttam.
Bár nem szeretem az egyházi szereplőket, külön jól esett, hogy néhány könyvön belül a második nagyon szimpatikus pappal találkoztam (az első:Juliette Fay: Karjaidban Jake atya) Huw-al, és feleségével hurrikán Maggie-vel. Imádtam a belibbenéseit, és Dolly csöndes szemlélődését és velős megjegyzéseit is, aki Mike házvezetőnője volt.
Nincsenek nagy csavarok a történetben, elég döbbenetes magában is, így elég sok minden sejthető előre, de ez semmit nem von el az izgalmakból.
Nem egy könnyű medence melletti olvasmány, inkább téli, sok-sok finom forró teával egy kényelmes fotelba kucorodva.

Boca_Isabela>!
Barbara Erskine: A legsötétebb óra

Gyuloltem es egyben imadtam minden egyes sorat, hogy lehetnek az emberek ennyire gonoszak Eddi,Rachel, Dudley,Christopher Charlott.Hogy lehet ennyi gonoszsagot belesuriteni egyetlen egy konyve?Szegeny Evi es persze Tony, egyetlen hibat kovettek,azt hogy szerettek egymast.Istenem hogy utaltam a konyvet egyes reszeit, olvasas kozben sokszor jott hogy falhoz vagjam, felgyutsam, kitepjem az osszes lapjat,de vegul nem tettem meg.Es jol tettem, mert a vegere mindenre feny derult a gonosz ugyszolvan elnyerte a melto bunteteset, csak azt sajnalom hogy Evi es Tony mar csak a tulvilagon lehetnek ujbol egyutt.Mindenkinek ajanlom aki szereti a vilaghaborus torteneteket,a paranormalis torteneseket a sok armanykodas es persze nyomzast.

Adec56>!
Barbara Erskine: A legsötétebb óra

Imádtam az első mondatától az utolsóig. Fordulatos, rendkívül izgalmas és sokszor hátborzongató könyv. Olyan mesterien ír a szellemvilágról, hogy még az is beleborzong, aki talán nem hisz a létezésükben. A hideg rázott sokszor. Volt, hogy a könnyeim potyogtak. Nagyon tetszett benne, hogy nem lehetett már az elején kikövetkeztetni mi lesz a vége, így egészen az utolsó oldalig nagyon izgalmas volt.


Népszerű idézetek

Boca_Isabela>!

Nincs senkiben nagyobb szeretet annál,
mintha valaki életét adja a barátaiért

163. oldal

rókatündérlizi P>!

[…] csak az egyháztól tör ki a frász. Túl sok hierarchia, túl sok szöveg a jó cselekedetekről. Túl sok összejövetel és szabály. Félre ne értsen, a jó cselekedeteknek, összejöveteleknek és szabályoknak megvan a maga helye, de néha szerintem a spirituális kiteljesedés útjában állnak. Az emberek elfeledkeznek róla, miről is szól ez az egész. Inkább imádom Istent esőben, szélben, napsütésben. A fák között van az én katedrálisom. […] Ez az istenimádat teszi lehetővé, hogy mindenben higgyek égen és földön, ahogy meg van írva.

288. oldal

Kapcsolódó szócikkek: egyház · hit · Isten · spiritualitás
rókatündérlizi P>!

– Biztosan imádkoztak értük, de talán nem jól. Talán túl sok volt a bánat, a harag. Túl sok a keserűség. Megbocsátás, szeretet és megértés nélkül nem lehet továbblépni.

131. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ima
rókatündérlizi P>!

Laurence Standish homlokráncolva nézett a tükörbe, mielőtt az öreg Citroennel lefordult a főútról, és az elágazást hátrahagyva nekiindult a mellékútnak, mely sarjerdőben meredeken kígyózott a völgy felé.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Citroën · út
rókatündérlizi P>!

Ez a csodálatos az öregségben. Már nem félek a szellemektől, és nem félek a haláltól!

469. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál · öregség
vklara>!

– Mr. Michael felhívott az este. Megkérdezte, hogyan halad. Azt mondta, holnap lejön, még ha hétvége lesz is. Egyedül. Charlotte Hogyishívják nem tart vele.
Lucy mindjárt jobb kedvre hangolódott.
– Az jó. Legalább feltehetek neki néhány kérdést Evie-ről. Mit gondol, lassan kezd már torkig lenni azzal, hogy róla meséljen?

135. oldal

vklara>!

– Nem teszek úgy, mintha ez lenne a dolgok rendes menete, Lucy. Tudom, hogy valamilyen veszélyes folyamat zajlik előttünk, és nem ringatom magam abba a tévhitbe, hogy képes leszek egyedül megbirkózni vele. Szükségem van Huw-ra és az imáira. Erős férfi, jó összeköttetésekkel, ha úgy tetszik, közvetlen vonallal Istenhez. Az imádság hasznos, ereje van. Én is imádkozom. Magának se ártana. – Vetett egy óvatos pillantást Lucyre. – Isten nem válaszolt az imádságaira, és nem adta vissza a férjét, Lucy, de ez még nem jelenti, hogy nem létezik. Szinte biztosan azt jelenti, hogy Larry már tovább lépett. Nem mindenki esik csapdába egy tragikus haláleset után. Néha előfordul, de más lelkek tisztán látják a kivezető utat…

289. oldal

vklara>!

– Helló! Maggie vagyok, Huw felesége. A falusi fiatalasszonyokkal találkoztam, és teljesen kikészítettek! Rám férne egy ital. Maga nem kér?
Elhagyta a szobát. majd két pohárka whiskyvel tért vissza.
– Itt is van. – Lucy felé nyújtotta az egyik poharat. – Hajtsa fel, különben nekem kell meginnom mindkettőt. – Letaszította a papírköteget a másik székről, és helyet foglalt. – Mielőtt kérdezné, lelkészfeleségként én is fiatalasszonynak számítok, de ebben a faluban nyolcvan alatt amúgy is mindenki fiatal, szóval az összes feleség belefér. Vagy akár az összes nő. Még két férfi is eljött. – Belekortyolt az italába, mielőtt nagy sóhajjal lehunyta a szemét, és hátradőlt a széken.
Huw beletúrt a hajába, ahogy láthatóan meghunyászkodott önálló természeti erővel felérő felesége előtt.

241. oldal

vklara>!

A ház, ahol Evelyn Lucas élete utolsó éveit töltötte, egy keskeny mellékút felett, a domboldalon állt. A sövény sűrűre szövődött, a mogyorót és somot mindenütt benőtte a lonc és vadrózsa. Lucy egy pillanatra megállt, hogy végigmérje a vidéki otthont. Mint egy Helen Alligham festmény: a régi agyagcserepeket vastagon borította a moha és a zuzmó, a kőfalak kis ablakait rombusz alakú ólomüveg táblák zárták le, a fatornácot benőtte a vadszőlő.

20. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Nevil Shute: Az örökség
Jeffrey Archer: Apám bűne
Jeffrey Archer: Párbaj
Louise Fein: A Birodalom lánya
Jojo Moyes: Tengernyi szerelem
Angela Petch: Képeslap Itáliából
Angela Petch: A toszkán titok
Sarah Winman: Csendélet
Anthony Capella: Vendéglő a Vezúvnál
Jill Barnett: Szentimentális utazás I-II.