Szakrális ​kőemlékeink 1 csillagozás

Hazánk ​egyes tájain néhány környezetéből kiemelkedő szikla, kőtorony felületébe valaha
fülkéket faragott az ember. Az ilyen fülkékkel – és a fülkék környezetében látható kőbe vésett csatornákkal, lyukakkal, kőüstökkel, tál alakú mélyedésekkel vagy éppen sziklahelyiségekkel – rendelkező földtani-felszínalaktani képződményeket nevezzük összefoglalóan kaptárköveknek.
Fontos megjegyezni, hogy a magyarországi kaptárkövek topográfiai felmérését elvégző Mihály Péter tanulmányaiban kaptárköveknek a kaptárfülkékkel rendelkező sziklákat tekinti. Kaptárfülkének pedig csak azokat a fülkéket nevezi, amelyek peremén – az épségben lévőknél még jól láthatóan – bemélyedő keret fut körbe, s széleiken néhol lyukak is kivehetők.
A kaptárkő a fülkés sziklák legelterjedtebb elnevezése: ezt a kifejezést használják a turistakalauzok, az útikönyvek és a szakirodalom is. Ez a név – első közelítésben – a fülkék kifaragásának egyik közkeletű magyarázatára, a sziklaméhészetre utal. A helyi… (tovább)

Hazánk ​egyes tájain néhány környezetéből kiemelkedő szikla, kőtorony felületébe valaha
fülkéket faragott az ember. Az ilyen fülkékkel – és a fülkék környezetében látható kőbe vésett csatornákkal, lyukakkal, kőüstökkel, tál alakú mélyedésekkel vagy éppen sziklahelyiségekkel – rendelkező földtani-felszínalaktani képződményeket nevezzük összefoglalóan kaptárköveknek.
Fontos megjegyezni, hogy a magyarországi kaptárkövek topográfiai felmérését elvégző Mihály Péter tanulmányaiban kaptárköveknek a kaptárfülkékkel rendelkező sziklákat tekinti. Kaptárfülkének pedig csak azokat a fülkéket nevezi, amelyek peremén – az épségben lévőknél még jól láthatóan – bemélyedő keret fut körbe, s széleiken néhol lyukak is kivehetők.
A kaptárkő a fülkés sziklák legelterjedtebb elnevezése: ezt a kifejezést használják a turistakalauzok, az útikönyvek és a szakirodalom is. Ez a név – első közelítésben – a fülkék kifaragásának egyik közkeletű magyarázatára, a sziklaméhészetre utal. A helyi lakosok azonban a fülkés sziklákat hívják „köpüsköveknek”, „vakablakos köveknek”, „bálványköveknek”, „püspöksüvegnek” is (lásd: „Kaptárkövek, bálványkövek, köpüskövek – a fülkés sziklák elnevezése” című keretes részt). Több fülkés sziklát pedig – különösen a Dunántúlon – tulajdonnévvel illettek: Ördögtorony, Bábaszék, Nyerges, Kecske-kő, Király széke, Jenői-torony, Vércse-szikla stb.
Az erdők mélyén, völgyek oldalában rejtőző vagy a napsütötte dombhátakon magasodó
kaptárkövek – különösen a szabályos kúpformájúak – impozáns méreteikkel, sötétlő üregeikkel mitikus hangulatot árasztanak. Nem véletlen, hogy más magyarázatok is születtek a fülkék eredetére. A XIX. század neves egri történész papja, Bartalos Gyula az általa sziklalobroknak nevezett képződményeket egy „emelkedett szellemű nép emlékszerű műveinek, síremlékeinek” tartotta. A kaptárkövek első kutatójaként így írt a fülkés sziklákról (Bartalos G y. 1885. 348–349.): „E lobroknak szemléletén a keleti regék jutnak eszünkbe, és képzelnünk egy ismeretlen eszmekörbe vezet, érezzük, hogy egy rég eltűnt korszak emlékeivel állunk szemben, hogy nagy jelentőség lehet e kövekhez kötve, mert az ember kis okból nem szánja el magát nagy munkára.”
Mivel a kaptárkövek faragott-vésett sziklái magukon viselik az ember formaalakító tevékenységének nyomait, valamint többségükhöz helyi monda, eredetmonda is fűződik, ezért a
fülkés sziklákat az ún. „jeles kövek” csoportjába soroljuk (Baráz Cs. – Kiss G. 2007).