Kaptárkövek ​földje 2 csillagozás

Ezt az olvasást @pwz-nek köszönhetem és köszönöm. :) Nemcsak amiatt, hogy az ő értékelését olvasva figyeltem fel erre a könyvre, és vettem fel a várólistámra, de magát a könyvet is tőle kaptam!
Gyökereim nagyobbik része Heves megyéből ered, én is ott nőttem fel, ha nem is a Bükk, de a Mátra lábánál. A rokonságunk egy része Egerben és környékén van szétszóródva, így a könyvben szereplő városok, falvak, hegyek, várak mind-mind ismerősek voltak. Még nagyanyám és nagyapám szülőfalvai is szerepeltek benne. Már önmagában ezek miatt az ismerős, jóízű nevek miatt is jó volt olvasni.
Még javában olvastam a könyvet, amikor családlátogatóban Eger felé ismét rácsodálkoztam arra a tájékra, a könyv hatására most teljesen új szemmel. Most már az annyiszor látott siroki Bálványköveket is nevükön tudtam "szólítani”. :)
Rengeteg érdekes információval is szolgált a könyv, a legkülönbözőbb tudományterületekről. Volt itt geológia, földtörténet, történelem, vallástörténet, természetföldrajz, botanika, természetvédelem, néprajz, szőlészet, és még sok-sok minden, színvonalasan, mégis érthetően és élvezetesen az efféle laikus érdeklődők számára is. Alaposan körüljárta a kaptárkövek és bálványkövek földjének évszázados-évezredes történetét, a kaptárkövek eredetére, céljára vonatkozó lehetséges magyarázatokkal és összehasonlításokkal. Megfejtés még nincs, talán nem is lesz már, de nem is ez volt itt a lényeg.
Ez a könyv tartalmát és igényes kiadását, minőségi fotóit tekintve nemcsak érdekes információk forrása, de kiváló kedvcsináló is túrázáshoz, személyes ismerkedéshez. Sajnálom, hogy már jóideje nem vállalkozhatok hosszabb túrázásokra, hegymászásokra, mert ezeket a helyeket, főleg a kaptárköveket olyan szívesen megnézném élőben is. Talán sikerül majd egyszer egy olyan kényelmes tanösvényre bukkanni, ahonnan kevés „mászással” is megközelíthetőek.
A felhasznált irodalom jegyzékéből további olvasnivalókat néztem ki magamnak.
A könyv szerkesztői rám, illetve sajátos mániámra még külön is „gondoltak”: két birkanyájas fotó is volt benne. :)

A kaptárkövek a szívem csücske, tehát amikor Csaba (Baráz, vagyis a szerző) azt mondta, hogy épp van nála egy, a most megjelenő, ezzel a témával foglalkozó új könyvből, igen csak megtisztelve éreztem magam, hogy még a hivatalos bemutató előtt kaphatok egyet. :)
Amint lehetett, azonnal hozzá is kezdtem – vagyis már aznap! :D
Nemrég épp kaptárkő bejáráson voltam, úgyhogy friss élményekkel a háttérben pont jókor jött ez a könyv.
Milyen furcsa az élet! Nemrég Hérodotoszt, A görög-perzsa háború-t olvastam és most furcsa déjà vu érzésem lett, miközben az Eger környéki kaptárkövek lehetséges kialakulásáról láttam a könyvben egy kis értekezést. Jó, nem? Hérodotosz és Eger! Ezt még a mester sem hitte volna, de nagyon úgy néz ki a dolog, hogy áll, létezik ez a kapcsolat! :D
Az első ismert történész (kb. i. e. 484 – 425) munkáját olvasva már akkor, májusban szöget ütött a fejemben egy trák-illír népnév, az agriánok, akik I. Dareiosz perzsa király i. e. 513-as al-dunai hadjáratánál kerültek nálam képbe. Dareiosz a szkíták földjén vereséget szenvedett – vagy inkább mondjuk úgy: nem győzött :) – viszont ez a nagyszabású hadmozdulat több népet „kimozdított” a helyéről, többek között a fent említett agriánokat is, akik Bonfini szerint a Kárpát-medence felé vonultak és később itt, a Bükkalján telepedtek le, ahol hasonló létfeltételeket találtak, mint otthon. Aztán ezeket a létfeltételeket a régi képére próbálták formálni. A bolgár Rodope-hegységben – ahonnan elvándoroltak – találhatók ugyanis ilyen kőbe vájt, nemegyszer keretes fülkék, mint itt, a Bükkalján, Eger környékén…
Antonio Bonfini: Rerum Ungaricarum decades (1581) művében állítja azt, hogy Eger – akkori latin nevén Agria – erről a korábban a Balkánon élő agrianes nevű illír néptörzsről kaphatta a nevét, akik ezen a környéken telepedtek le, elnevezésük pedig latinos formában mind a mai napig fennmaradt.
Egy biztos, a kaptárköveknek valójában nincs és nagy valószínűséggel nem is volt méhészeti szerepük, mint azt a mai elnevezés sugallja. Annál inkább használhatták urnatemetkezésre és más szakrális tevékenységre, például áldozatok bemutatására. Ilyen analógiák épp a bolgár Rodope-hegységben láthatók. Milyen érdekes, hogy Szent László király 1-es számmal jelölt törvénykönyvében (1092) lefektetett negyven egyházi intézkedés egyik törvénypontja fellép a pogány szertartások ellen, megtiltja a forrásoknál, vizeknél, fáknál, köveknél történő pogány áldozati szertartásokat. Ezek a kövek lehettek a mai kaptárkövek, annál is inkább, mert nem csak ilyen fülkék vannak ám ezekben a sziklákban :)!
Egyébként a szomolyaiak nevezték el ezeket a faragott köveket „kaptárkő”-nek, Egerben inkább ablakos, vagy vakablakos kő, máshol meg köpüskő, bálványkő volt az általános elnevezés. Valahogy a szomolyaiak „keresztelője” ment át a köztudatba…
Egy a lényeg: ez a témában eddig összeállított legjobb könyv. A fenti összeállítást is nem szentírásként, hanem egy lehetséges magyarázatként kell felfogni a kaptárkövek létezésére. Forgatható ismeretterjesztő műként, de turista kalauzként is. Térképmellékletet is tartalmaz! :D
* * *
Azért jól elkalandoztam! Mint feltehetően az agriánok! :D Jó 2500 évet felölel ez a könyv, de kézzelfogható formában, csak el kell jönni a Bükkaljára, a kaptárkövekhez! :D :D :D