A ​borostyán hárfa (Dávid Veron 3.) 112 csillagozás

Baráth Katalin: A borostyán hárfa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1912 ​karácsonya, Bácska: lakodalom készül Ókanizsa egyik köztiszteletben álló polgárának a házában. A nevezetes esemény alkalmából rejtélyes idegenek lepik el a Monarchia talán legálmosabb, legporosabb városkáját. Idegenek, akikről inkább csak sejteni lehet, igazából milyen szándékkal érkeztek, és hogy valóban idegenek-e. Csakhamar bekövetkezik az első titokzatos haláleset. Ókanizsa, alig két évvel A fekete zongora hátborzongató gyilkosságai után újra felbolydul, és megindulnak a találgatások, vajon a tősgyökeres kisvárosiak, vagy az újonnan érkezettek között kell-e keresni a tettest. A hullák pedig egyre csak szaporodnak.

Balszerencséjére Dávid Veron is hazaérkezik, hiszen a menyasszony a legjobb barátnője. A hajdani ókanizsai könyvesboltos kisasszony, jelenleg A Nő című pesti lap hajadon munkatársa a tőle megszokott amazoni hévvel, gátlások nélkül és túlburjánzó fantáziával veti magát az események közepébe. Cukrászdai szeánszokon, mozgóképszínházas vetítéseken és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2012
ISBN: 9786155438363
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2012
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155049750

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Dávid Veronika · Kossa-Magyary Géza


Kedvencelte 8

Most olvassa 4

Várólistára tette 64

Kívánságlistára tette 41

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
cippo I
Baráth Katalin: A borostyán hárfa

Hát kérem, hogy ez a Dávid Veron, ez milyen egy komisz, milyen egy… olvasnivaló nőszemély!
Mikor mán aggasztóan kevés jószagú lap maradt csak a hátsó fedlapig, egyszerre az a szörnyű gyanúm támadt, hogy ebbe az őrült ittapirosholapirosba, ami kerekedett ott a végefelé, végérvényesen és kibogozhatatlanul belekeveredtem. És hogy bizonyára kriminálisan felszínes és szűklátókörű lehetek, mert énnekem ennek a nyomozati anyagnak a lezárásához még túl sok a tisztázatlan körülmény, az oktalan okozat. Aztán mikor mán véresre rágtam a szájam szélét, hogy eh, de hát nem lehet ilyen bután befejezni egy könyvet, Baráth Katalin egyszerre virtuóz módon, hanyag eleganciával terít egy pazar, dávidveronos royalflöst. Napuffneki.
Mentségemre szóljon, sajnos én nem vagyok egy fékevesztett fantáziájú zsurnálhölgy, vagy internacionál spionnő.
Száz szónak is egy a vége: favorit.

>!
cseri P
Baráth Katalin: A borostyán hárfa

Mindenkori könnyűnyári olvasmányom (kicsit strandos is lett…), mely most sem okozott csalódást. A megfejtés picit talán túl túl bonyolultnak bizonyult strandolásban elfáradt agyvelőmnek (sejtem, mennyire sajnál most mindenki). Éljenek a kékharisnyák.

>!
ppeva P
Baráth Katalin: A borostyán hárfa

Jó régen tartogattam már csemegeként ezt a könyvet. Végre sorra kerítettem.
Nagyon tetszett a századforduló kisvárosi környezetének, az embereknek a megjelenítése, a történetszövés. A végén kezdtem egyre jobban belezavarodni az újabb és újabb és még újabb csűrcsavarokba. De aztán Dávid Veron kivágta magát…
Nagyon olvasmányos volt, és ha csak öt percem is volt, már kaptam fel a könyvet, hogy néhány lappal tovább haladhassak benne. Azt olvastam valahol, hogy készül már a negyedik kötet is! :)) Kíváncsi vagyok rá, többek között még arra is, vajon most milyen színű és milyen hangszer jelenik meg címadóul? Pl. A vörös hegedű brácsa?!

5 hozzászólás
>!
Hoacin
Baráth Katalin: A borostyán hárfa

A békebeli szövevényes kalandok újfent Ókanizsán bogozódnak! Eddig ez tetszett a legjobban a három könyv közül, határozottan fejlődött a stílus, meg maga Veron is. A cselekmény egyben van, a krimi szál rafinált – bár elsőre csak kapkodtam a fejem a nyakatekert magyarázaton. De alig kezdtem el méltatlankodni magamban, már jött is a többszörös, váratlan csavar, és szépen összeállt a történet. :) spoiler
De a komplett bűnügyet leszámítva is örömmel dagonyáztam a századeleji hangulatban. A cirkalmas leíró részekből ezúttal pont annyi jutott, amennyi a korhű ábrázoláshoz kell, ellenben több a humor, és szereplőink határozott karakterfejlődést mutatnak. :) Veron is, akiről most aztán igazán mindenfélét sutyorognak a poros kisvárosban. Dehát „hogy lenne egy internacionál spionnő pumaidomár?” :D Na igen, ezúttal is élvezettel vadásztam a pompásabbnál pompásabb kifejezéseket. Mostani gyűjtemény: dalnoknő, skófium, sörpauza, mozivigéc, aranygyapjas kórság, ólkirály, türannoszi gubenátorság, vidéki belzebub (!!! :D), süvölvény, különös matéria, uzurpál, kistafírungozott.
Lassan megszeretem én ezt az Ókanizsát, a maga egyedi karaktereivel. Itt még a betörés is egészen kedélyesen zajlik. :)

"- Ugye egy jó magas fiatalember volt? – faggatózott tovább Veron.
– Ha megmondom, akkor le tetszik szállani a kapum tetejéről?"

Ezek után már nem nyugszom, amíg be nem gyűjtöm a negyedik kötetet. :) Ezért nem szeretek új sorozatokba fogni: félő, hogy beszippantanak, és akkor nincs mese, jön a kollekcióvadászat. :D Meg lassan egy új könyvespolc is… :| :D

„Csípőben, combban szűkre szabott zöld szoknyájának tervezője nyilvánvalóan nem gondolt arra, hogy egy hölgynek egyéb küldetése is lehet a méltóságteljes korzós felvonuláson kívül, úgyhogy Veron bánatos nosztalgiával emlékezett meg Jóska bátyja elhordott nadrágjáról, amit előző éjjel viselt. Igaz, hogy annak a fenekén egy arasznyi szürke folt éktelenkedett, de abban legalább be lehetett törni, ha úgy hozta a szükség.”

>!
meseanyu MP
Baráth Katalin: A borostyán hárfa

A legjobb Veron eddig! Óh, azok a cselszövevények, ah, azok a hangulatok! És a vége… Alig várom a negyedik részt! :-)

6 hozzászólás
>!
Maya
Baráth Katalin: A borostyán hárfa

Ha Dávid Veron hazatér, történnie kell valaminek. Nem lehet, hogy ez a leányzó tétlenül ücsörögjön, és ne akadjon kombinálnivalója.
A bűnügy nélkül is rendben van a könyv. A szereplők jó irányba fejlődtek az első rész óta. Megtették a lépéseiket, míg Veron kisasszony Pesten ( és még ki tudja hol) mászkált. Az élet a nagyvendéglő körül forog, ahol mindenki megtudhat mindenkiről mindent, még azt is, amit nem szeretne. Közben alakultak új helyek, ahová el lehet járni. És továbbra sincs elfogadva, ha valaki más, mint a többiek.
Kellemes nyári olvasmány. Egy olyan sorozat, amit tovább akarok olvasni.

>!
clarisssa MP
Baráth Katalin: A borostyán hárfa

A szerző és Dávid Veron ismét kitettek magukért, igazán csavaros bűnügyet derítettek fel ebben a kötetben is. Továbbra is nagyon tetszik a stílus és a finom irónia, ami fel-felbukkan a sorok között. A korhűséget biztosító adatok részletessége most egy picikét nekem már sok volt, és valahogy a kisvárosi hangulat is fojtogatott: a második rész nyüzsgő Budapestje, Balatonfürede és Abbáziája után már kevésbé tudott magával ragadni a mindig pletykás Ókanizsa, ahol mindenki minden(ki)ről mindent tud, vagy legalábbis tudni vél… De mindezek ellenére is kellemes élmény volt a könyv és alig várom, hogy a negyedik részre is rávethessem magam!

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2012
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155049750
>!
Szamღca
Baráth Katalin: A borostyán hárfa

Ebben a sorozatban leginkabb a hangulatot szeretem. Annyira elethuen adjak vissza a kor hangulatat hogy szinte mozifilm szeruen peregnek elottem az esemenyek. Nagyon birom az irono humorat is ami szinte a legsotetebb fejezetekben is allandoan ki-kibukkan.
Nekem egy piciket lassan indultak be az esemenyek es idonkent elkalandoztak gondolataim, a konyv masodik felere viszont beporogtek az esemenyek es a vegere volt jopar varatlan, frappans fordulat.
Nagyon kellemes, konnyed kikapcsolodast nyujtott.

>!
Habók P
Baráth Katalin: A borostyán hárfa

Megint egy remek „krimi”, amiben nem is igazán érdekes a bűnügyi szál. Tulajdonképpen csak indok arra, hogy Baráth Katalin megint írjon egy csípős kisváros-regényt. Az a Casablanca-paródia, az zseniális!!!

>!
tündérrózsa P
Baráth Katalin: A borostyán hárfa

A három könyv közül ez tetszett a legjobban. Kissé félve álltam neki, mert az előző rész sok helyen untatott, de úgy tűnik, ez jókor kapott el, mert nagyon élveztem. A tettes kiléte számomra nem sokáig maradt titokban, de bevallom, nem minden összefüggésre sikerült rájönnöm. Veronkát sem utáltam ebben a részben, talán itt már nem volt annyira kotnyeles. :) Az epilógusban nem épp erre számítottam, de úgy hallottam, jön a negyedik rész majd valamikor. Egészen biztos, hogy azt is elolvasom majd.
Köszönöm @dinnyemano, hogy útjára bocsátottad ezt a sorozatot. :)

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
cippo I

…férfiembernek pontosan annyira otthonos tájék a női lélek, mint magyar politikusnak a diplomácia.

54. oldal

12 hozzászólás
>!
Lobo

A túlzásba vitt hallgatásnak gyomorfekély a vége. Higgyen nekem, már legalább ötven titoktartó betegemet tette sírba ez a ritka férfierény.

47. oldal

>!
cippo I

Olga kisasszony növénytanra oktatta a lányokat, de csak amíg feleségül nem ment egy meg nem értett festőhöz, akivel aztán Párizsba költözött, és élt ott boldogan mint múzsa és szakácsné.

134. oldal

>!
clarisssa MP

– Az idő azonban beláttatta velem – folytatta a férfi valamivel hangosabban –, mily szánandó emberi önhittség azt gondolni az emlékezetről, hogy örök változatlanságban őriz meg mindent.

Epilógus

>!
katacita I

– Pumákat egzecíroz a Ligetben. Tavaly még csak perecet árult, de mostanra pumaidomárrá képezte magát. […]
– No hallja, milyen zöldeket beszél maga! Hogy lenne egy internacionál spionnő pumaidomár? – érkezett a cáfolat.
– Spionnő? A mi Veronunk? Kitől hallotta ezt az országos oktondiságot?
– Se nem spionnő, se nem pumaidomár. A Magyar Királyi Államvasutaknál kapott állást. Mozdonyt vezet a Budapest-Konstantinápoly vonalon! Biztos forrásból tudom!

24. oldal

>!
Maya 

(…) Minél többször állítom, hogy okos vagyok, annál ostobábban hangzik.

>!
tündérrózsa P

„A fiúnak sajnos egy hold földje sincsen, de még egy mérnökember is jobb a semminél”

23. oldal

>!
PuPilla

Odakint teljes sötétségbe borult a táj. Csupán a gyönge holdfényben fölsápadó hómező törte meg a feketeséget, a látóhatárt szinte pontosan középen kettészelve. Csak fekete, csak fehér, semmi más. Veronnak mégis úgy tűnt, csupán a hold fénye tartja vissza a sötétséget attól, hogy fürge és hangtalan póklépteivel birtokba vegye a fehérséget.

142. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dávid Veronika
>!
Nita_Könyvgalaxis

– Ezek az asszonyok! – fejtette ki hatását az alkohol azonnal. – Csak a baj van velük! Hogy teremtett volna az Úristen inkább valami szép lovat Ádám apánk bordájából!

46. oldal

3 hozzászólás
>!
Ninácska P

– Azt a gazos árokparton termett, kapa alá való kutyafáját!

147. oldal


A sorozat következő kötete

Dávid Veron sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története II.
Benedek Szabolcs: A vérgróf
Marc Pastor: Barcelona árnyai
Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I.
Caleb Carr: A Halál angyala
Frank L. Packard: Jimmie Dale kalandjai
Heimito Von Doderer: A slunji vízesés
Kathy Reichs: Végzetes utazás
Jean-Christophe Grangé: Bíbor folyók