Egy ​ígéret földje 81 csillagozás

Barack Obama: Egy ígéret földje

Érdekfeszítő, ​mélységesen személyes vallomás a történelmi pillanatokról közvetlen közelről – az elnöktől, aki mindannyiunkat arra inspirált, hogy higgyünk a demokrácia erejében

Barack Obama izgalmas, nagy várakozással övezett elnöki memoárjának első kötetében elmeséli valószínűtlen útjának történetét, amely során az identitását kereső ifjúból a szabad világ vezetőjévé lett. Megdöbbentően személyes részletekbe enged betekintést politikai tanulmányai és történelmi jelentőségű elnöksége első ciklusának ikonikus pillanatait – a drámai átalakulás és zűrzavar időszakát – bemutató írásában.

Obama végigkalauzolja az olvasót azon a lenyűgöző pályán, amelyet a legkorábbi politikai törekvéseitől kezdve a döntő jelentőségű, a választók aktivizálásának köszönhető iowai jelölőgyűlésen aratott győzelemig befutott, majd a 2008. november 4-i vízválasztó éjszagáig, amikor az Egyesült Államok 44. elnökévé választották, és ezzel ő lett az első afroamerikai, aki az ország legmagasabb… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

Tartalomjegyzék

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2020
760 oldal · ISBN: 9789635650699 · Fordította: Pétersz Tamás, Darnyik Judit, Kenyeres Anna
>!
HVG Könyvek, Budapest, 2020
760 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635650057 · Fordította: Pétersz Tamás, Darnyik Judit, Kenyeres Anna

Enciklopédia 57

Szereplők népszerűség szerint

Barack Obama


Kedvencelte 13

Most olvassa 88

Várólistára tette 172

Kívánságlistára tette 230

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kitabu_hu P>!
Barack Obama: Egy ígéret földje

Igaz a maga kis 750 oldalával nem egy rövid olvasmány, de bármikor újrakezdeném❣️⁣

Az Obama családot lehet szeretni, nem szeretni, sokakat pedig teljesen hidegen hagynak. Én az elejétől fogva nagyon szimpatizálok velük, így nem is volt kérdés, hogy Michelle memoárja után Barackét is el fogom olvasni. Nem csalódtam.⁣

Az önéletrajzoknál mindig kihangsúlyozom, hogy “amennyiben tényleg így volt”…Most ezt nem teszem, neki elhiszem, hogy így volt.⁣
Miért? Annyira őszintén meséli el az egészet, saját hibáit, nehézségeit, rossz döntéseit is alaposan körüljárva, hogy emiatt még szerethetőbb, emberibb.⁣
Az, hogy nagyon sok téren írt történelmet, vitathatatlan, elég ha csak azt vesszük, hogy az egyik legrasszistább ország első színesbőrű elnöke volt. A gazdasági válság berobbanásakor lett vezető, amikor szinte lehetetlen lett volna bármi haladást felmutatni, neki mégis sikerült. Az, hogy ez milyen óriási erőfeszítések, akadályok és munka árán sikerült, gyönyörűen le van vezetve a könyvben.⁣

Közérthetően meséli el az elnöki lét savát-borsát, a törvényhozást és az egyéb teendőket, amit én, mint politikában kevésbé jártas emberke is tökéletesen megértettem, nagy érdeklődéssel olvastam. ⁣

Mindezek mellett emberi oldalát sem fél megmutatni, így picit bepillanthatunk a család privát életébe is, főleg a saját őrlődésébe, hogy mennyi mindenről maradt le/ki az elnöki teendők miatt.⁣

Fantasztikus olvasmány volt, nagyon várom a folytatást!♥

4 hozzászólás
DarnyikJudit>!
Barack Obama: Egy ígéret földje

Egy lenyűgöző személyiség lenyűgöző írása. Megtiszteltetés volt ennek a kivételes embernek a gondolatait tolmácsolni, lehengerlő az intellektusa, a tapasztalata, az őszintesége. Annyira élő az egész, hogy a könyv olvasása során magunk is ott baktatunk megnyújtott lépteit kísérve a Fehér Ház folyosóin, elkísérjük őket a Déli Pázsiton, amint feleségével, lányaival és kutyájukkal esti sétára indulnak, ott ülünk mellette a végtelenül hosszú tengerentúli repülőutakon az elnöki különgépen, szinte halljuk az egyébként csak a médiából ismert csúcsvezetők hangját, látjuk az arckifejezésüket, amint elhangzik egy-egy emlékezetes párbeszéd.

Az is megtiszteltetés számomra, hogy fordítóként részt vehettem a magyar változatot életre hívó, nem mindennapi csapatban, precíz és lelkiismeretes, lelkes és találékony fordítótársaimmal, Pétesz Tamással és Kenyeres Annával együtt.

A fordítás általában magányos tevékenység, de ebben az esetben olyan rövid idő alatt kellett olyan gigászi mennyiséget nehezített pályán, szigorú titoktartás mellett magyarra átültetnünk, hogy csakis ennek a csapatnak a szoros összefogásával volt lehetséges. Mindvégig éreztem, hogy mindenki egy közös nagy célért küzd: hogy kiváló könyvet hozzunk létre. Hogy magyarul is úgy szólaljon meg a sztori, a szerző hangja, mint a fejünkben, amikor angolul olvassuk. Reméljük, sikerült. Győződjetek meg róla a saját szemetekkel!

10 hozzászólás
Gunräy>!
Barack Obama: Egy ígéret földje

Barack Obamát eddig is kedveltem, és miután elolvastam ezt a szép kis féltéglát, mégjobban kedvelem , mint személyt, politikust.
Megválasztása egy nagy mérföldkő volt az Egyesült Államok történetében, elvégre egy színesbörű a Demokrata Párt színeiben. Szerintem ez a lépés akkor nagyon kelett Amerikának.
Érdekes könyv volt, megtudhattam sokmindent magáról Obamáról, a múltjáról , gyerekkoráról, magánéleti dolgairól, politikai karrierjéről, Fehér Házban töltött időkről.
Nekem igazat megvallva kicsit néhol untatott a könyv, mert nem voltam annyira tisztában az akkori politikai dolgokról, de nem bántam meg hogy elolvastam a könyvet, mert így megismerhettem Amerika politikáját.
Most láttam hogy állítólag lesz belőle 2. rész is , kiváncsian fogom várni a Michelle Obamás könyvével együtt.
Mint ember Obamát tisztelem , jófejnek tartom, jó politikusnak. Biztos van egy két hibája ,dehát na emberek vagyunk. Amerikának kellett ő nagyon is szerintem az akkori időszakban. Hát ezt a könyvet azoknak tényleg nem ajánlom akik nem szeretik a politikát, biztos száraz lehet nekik a könyv egy két helyen.
@Nono_ Hajrá a Michelle könyvvel. :)

2 hozzászólás
Zizu P>!
Barack Obama: Egy ígéret földje

Az Obama családot lehet szeretni vagy nem szeretni. Én személy szerint nagyon-nagyon szeretem őket. Ez a könyv számomra egy picit csalódás volt, azért mert alapvetően én az itthoni politikát sem követem, pláne még az amerikait. Michelle Így lettem c. könyvéből kiindulva, amit imádtam, én egy kicsit személyesebb hangvételű memoárt vártam mint amit most kaptam. Ennek ellenére ez egy nagyszerű könyv, én ezt elismerem és megadom, csak egészen egyszerűen ez most nem nekem szólt. Nyilván ő a politika oldaláról közelítette meg ezt a memoárt, amint az el is volt várható. Mindezek ellenére Barack egy nagyszerű politikus, az eddig volt legjobb elnök, és Michelle-lel együtt mindketten fantasztikus emberek. A könyv okozta minimális csalódásom semmit nem vett el az irántuk érzett szeretetemből és megbecsülésemből. És ha Amerikában élnék, én biztos, hogy Obamára szavaznék.

Mindent összevetve az Obama család munkája vitathatatlanul megérdemli az 5 csillagot.

erikakatica P>!
Barack Obama: Egy ígéret földje

Barack Obama egy nem mindenapi ember ahogy a könyve is mutassa. Tetszett hogy mennyire részletesen bemutassa az elnöki kampányt és az egész fehérházi munkáját. Elnöksége alatt sok mindennel kellett szembe néznie, mind hazai, mind külpolitika terén, de nagyon jól vette az akadályokat. Barack Obama nagyon jó elnök és ember. Alíg várom a könyv folytatását.

hogolyo91>!
Barack Obama: Egy ígéret földje

Remek könyv, de nem könnyű olvasmány.
Michelle Obama könyvét nagyon szerettem, ami egy személyes jellegű, sokszor megindító, olvasmányos jellegű, motiváló, példa értékű könyv.
A férje írása is hihetetlenül motiváló és példaértékű, de egy kevésbé személyes, kevésbé életrajz jellegű könyv, tényleg elnöki memoár.
A hangsúly a politikai pályafutásán és az ott megvívott csatákon, történteken van. Sokszor alaposan és kimerítően magyaráz egy témát- nyilván azért, mert a könyvben is visszatérő motívum, hogy egy-egy mondatát milyen könnyen félreértelmezték, majd ellene fordították. Már-már tankönyvi gondosságal ír például történelmi, kulturális, gazdaságpolitikai, környezetvédelmi témákról. Azt hiszem most kerültem a legközelebb ahhoz, hogy megértsem a 2008-as gazdasági válság okait, jónéhány közelmúltbeli világpolitikai esemény pontosabb hátterét, okait és következményeit. Ami nem könnyű téma, hiszen ő is többször leírja, hogy a legtöbb döntés következményei csak évekkel később érződnek, sok információ még ma is rejtve lehet a világ elől.
Abszolút szimpatikussá teszi Obamát az, hogy képes elmerengeni az egyes döntéseit, motivációin, megvan benne a kétely saját maga irányába és néha az irónia is.
Érezhető, hogy tényleg szerette volna jobb hellyé tenni a világot az útjába gördített nehézségek ellenére is.
A családjáról, barátairól szóló rövidke részletek sok humort és könnyedséget hoztak az olvasottakba, néhány megindító emberi történet könnyeket csalt a szemembe.
Megérte elolvasni, viszont tény, hogy lassan haladtam, ritkán volt kedvem egy fárasztó munkanap végén a másodrendű jelzáloghitelekről olvasni, inkább valami könnyed regényt vettem a kezembe.

gesztenye11 >!
Barack Obama: Egy ígéret földje

Barack Obama első memoárkötete mintha folytatása lenne a nemrég befejezett „Az amerikai nép története” című kötetnek – pedig a kettő kiadása között több, mint 20 év van. Folytatás, mert szinte ott kezdi, ahol Paul Johnson abbahagyja, hiszen Obama szinte akkor kezdi politikai pályafutását.
A hawai Honoluluban született Barack, aki jogász és „közösségszervező”, 1996-ban kerül be Illinois állam szenátusába – az említett kötetet 1997-ban adták ki. Obama már az első oldalakon nagyon őszinte hangvételt út meg, és gyakran önkritikus magával, illetve bizonyos cselekedeteivel szemben. Nagy szónak tartja, hogy 2004-ben egyetlen afroamerikaiként került a szenátusba, ahol újoncként inkább az igásló, mint a parádés ló szerepét akarta eljátszani. Ugyanakkor már szenátori éveinek elején nagy dolgok foglalkoztatták, a nukleáris leszerelés, az amerikai csapatok Irakból való kivonulása. És akkor még jött a Katrina hurrikán, ami eszébe juttatta az „elfelejtett embereket”, és az „elfelejtett hangokat” – és valószínűleg már akkor eldöntötte, hogy ezekért a célokért ő elnökként tud a legtöbbet tenni – és már 2 évvel később bejelentette, hogy indulni fog az elnökválasztáson!
A könyvben azonban addig még el kell olvasni pár száz oldalt, Obama beszéde is, írása is, járása is lassú (ezt a lányai és saját maga is állítják). Ugyanakkor érdekes, helyenként humoros, vannak történetek családjáról, munkatársairól, barátairól.
Az elnökjelölti kampányról nagyon részletes és hosszú leírást olvashatunk, ami igazából tele van sztorikkal – miután a belső töprengések és a tanácsadói, családi egyeztetések oda vezettek, hogy bejelentette az indulást. Ezt számos idézet is alátámasztja.
Az első jelölőgyűlésen, az iowain szerzett 8-pontos győzelem okait és következményeit elemezve kiderült, hogy állt szemben egymással Obama és Hillary Clinton – és majd megtudjuk, hova fognak jutni. New Hampshire, Nevada és a Szuperkedd! Dél-Karolina és a Kennedy-család támogatása. Wright tiszteletes és beszéd a faji kérdésről. A kampánystáb dicsérete. A demokrata elnökjelöltség. Továbbra is nyíltság jellemzi a szöveget, időnként kételyek is felvillannak. De a határozott, változást akaró és meggyőző Obama is megjelenik. Megtudjuk, miért nem lett Hillary az alelnökjelölt és miért lett Joe Biden! („Világos feladatok nélküli, Nyugati Szárnyban kóborló volt elnök lett volna a Fehér Házban”).
A másodrendű jelzálog-piac bukásának és a gazdasági válság kitörésének hatása Amerikára és Obama megválasztására. A TARP-törvény, John McCain és az első elnökjelölti vita.
2008 november: Amerika történelmet ír!
A következő fejezet a kormányzás első napjairól, a Fehér Ház-ba való beköltözésről, a személyzetről, a kormányalakítás nehézségeiről szól. Nem volt egyszerű dolga Obamának, a szenátus republikánus része már az elején sem támogatta – és ez később még fokozódott. Obama őszintén ír ezekről a problémákról – és kicsit dühösen. Ahol viszont elég részletesen azt elemzi, hogy konkrétan milyen intézkedésekkel igyekeztek helyreállítani az ingatlanpiacot, illetve a pénzintézeteket, az a rész oldalakon keresztül kicsit unalmas – bár elismerem, hogy ilyen szövegbe nehéz lenne vidám pillanatokat beszúrni. (Még a legvidámabb Obama őszintesége volt, amikor elismerte: a válság megoldását segítő intézkedések közepette előfordult olyan „elcseszett helyzet”, amin csak egy ital és egy cigaretta segíthetett neki).
Obama, mint főparancsnok – Irak és Afganisztán. Külpolitikai kérdések, és világgazdasági válság, az első G20. Obama és a BRICS-országok, Obama és Medvegyev, Michelle és a királynő – ez egy vidám rész a könyvben. Olvashatunk a prágai tavasz emlékeiről, majd találkozhatunk Phillips kapitánnyal is. (Erősen él bennem a gyanú, hogy Obama tartott egy naplóírót, mert a történeteket annyira összeszedetten, időrendben és a részleteket is bemutatva írja le, hogy ez nem csak egy egyszerű „memoár”). Aztán elmegyünk Szaud-Arábiába és Egyiptomba, majd megemlékezünk a normandiai partraszállásról is, mindezt persze Obama társaságában. Azt is megtudjuk, hogy az amerikai tisztviselőknek mennyire nem szabad ajándékot elfogadni, és hogy mi érdekelte az elnököt a szaúdi király 12 felesége hallatán
Ted Kennedy, az egészségügyi reform és Obama önbizalom-túltengése, meg a virslikészítés! A reform elfogadtatásának problémái, benne a H1N1 vírussal. Feketék és rendőrök – „Sörcsúcs” a Fehér Házban. Az Obamacare és a Tea Party. A valódi Obamacare bukása és egy szenátorválasztás Massachusetts-ben. (Ez egy érdekes történet, és Obama elég sokat is ír róla, az olvasó pedig bepillantást nyer az amerikai szenátus és képviselőház hatalmi és szavazási játszmáiba). A csonka törvény miért jobb, mint a semmilyen? És miért imádta Obama Nancy Pelosit (a képviselőház demokrata elnökét) és az apácákat? (Ezt elolvashatjuk ebben a fejezetben).
Az iraki és az afganisztáni háború és a Nobel-békedíj. Alapos külpolitikai helyzetértékelést ad Irán, Afganisztán és Oroszország vonatkozásában, majd bemutatja látogatását Oroszországban, Medvegyevvel és Putyinnal folytatott tárgyalásait.
Megismerjük Obama véleményét az ENSZ-ről. Közben foglalkozik az USA és Kína kapcsolatával, a pekingi látogatással, a „pivot to Asia” jelszóval. Majd áttérünk a környezetvédelemre, és a koppenhágai klímacsúcsra, ami Obama szalagavatója és egy gengszterjátszma is egyben.
Jön 2010, a TARP törvény utóhatásai, a görög hitelválság, közben otthoni életképek a Fehér Házból, kosárlabda és koncertek (Jennifer Lopez, Bob Dylan és társaik). Teljesen őszinte, közvetlen szöveg, tényleg, mintha egy naplót olvasnék.
Majd a Wall Street-i reform a fő téma, de problémák vannak a szövetségi szabályozások szenátusi elfogadtatásával. (Elég sok egyébként is a probléma a szenátussal, még a demokrata szenátorokkal is – főleg, ha mindenki lobbizni akar valamiért a saját területén – „megszavazom, de én is kérek valamit!” – Tényleg ENNYIRE ilyen az amerikai demokrácia?? Emiatt Obama elég sokszor dühös, de ő csak az „elnök”.)
Jött viszont a Deepwater Horizon olajfúrótorony katasztrófája, ami Amerikában minden mást háttérbe szorított (2010 áprilisban járunk „még csak”). Persze, az elnöknek párhuzamosan folyton több dologgal kellett foglalkozni, mert még működött az Al-Kaida, ott volt a görög válság, a földrengés Haitin, a START ratifikáció. Szóval, unatkozni nem volt ideje, még úgy sem, hogy elképesztő méretű stábbal és szakértőkkel dolgozhatott együtt.
Persze, az olajömlés sok mindent felülírt, ahogy Obama fogalmaz. Csak azt nem igazán értem, ha most a könyvében őszinte, miért nem mondott többet annak idején az okokról, a környezetvédelmi szabályozást elutasító vagy feleslegesnek tartó hivatalnokokról, vagy a tényleges felelősökről? Tényleg úgy gondolta, hogy neki magának kell mindent megoldania?
Miután ezzel „végeztek”, jött a Stan McChrystal-cikk az afgán háborúról, majd a 2010-es félidős választások következtek volna, ám erre még a Gitmo-ügy is nagy hatást gyakorolt, azaz a guantanamoi börtön és foglyainak problémaköre. spoiler
Az elnök által sikeresnek gondolt közel két év ellenére a demokraták 63 helyett vesztettek a félidős képviselőházi választásokon, ez majdnem rekordvereség volt. Obama pedig elismerte, hogy túl optimista volt. Tényleg más nézőpontból nézte Amerikát és a választókat!
Év vége előtt azért sikerült elfogadtatnia pár javaslatát – valóban kész volt sok kompromisszumra – amit szerintem sem a választói, sem az ellenzék nem díjazott kellőképpen – más-más szempontból persze. Ezek közt volt az LMBTQ törvény visszavonása (a „Ne kérdezd, ne mondd!”), de a DREAM (bevándorlási) törvény nem ment át. Majd jött 2011 és az arab tavasz!
A palesztin-izraeli konfliktus történetének elemzése, majd a sikertelen tárgyalások bemutatása után a volt elnök elmeséli, hogy az USA mennyire befolyásolta az észak-afrikai országok mozgalmait, Mubarak lemondását, sőt Kadhafi eltávolítását is Obamának köszönhetjük. (Vajon jól tette? Ezzel kezdődhetett a migránskérdés Európában)
Latin-amerikai körút és bombázás Líbiában – változatos elnöki programok
Otthon 2011-ben az újabb ciklusra történő bejelentkezés lenne a lényeg, de más emberek kezdték elvinni a show-t – megjelenik Trump (aki rögtön megkérdőjelezi Obama születési bizonyítványát), és megtalálják Oszama bin Ládent is!
És itt ér véget az elnöki memoár, 2011. májusában, amikor az Al-Kaida vezérét pakisztáni búvóhelyén egy SEAL-kommandó semlegesíti.
Mennyi minden lehet még Obama tarsolyában, ha az elnökségéből még hátravan kb. 5,5 év, és az eddigi események is megtöltenek több, mint 700 oldalt! Persze, a köszönetnyilvánításokból kiderül, hogy milyen sokan segítettek neki – de megérte. A könyv tartalmas, őszinte, betekintést nyújt az amerikai kongresszus munkájába és az elnök lelkivilágába. Még ha vannak is olyan esetek, amikor egyik-másik elnöki döntés vagy intézkedés nem volt annyira szimpatikus, vagy magam is kritizáltam a túlzott kompromisszumkészséget, azt nem lehet eltagadni tőle, hogy csak jót akart Amerikának. A könyv pedig leírja, hogy hogyan.
Ajánlom az életrajzok, az amerikai élet és politika, a XXI. századi történelem iránt érdeklődőknek. Lehet, hogy néha kicsit unalmasnak tűnik, és helyenként aprólékos, de ezt feledteti az a hit és lelkesedés, ahogy Obama a népét szolgálta.
(A memoárt számos fotó illusztrálja, valamint részletes név- és tárgymutató egészíti ki.)

Zita_Csunderlik>!
Barack Obama: Egy ígéret földje

Nagyon kedvelem Obamáékat, Michelle Obama könyvét már év elején olvastam, és most végre erre a könyvre is sort kerítettem. Jó volt más szemszögből is elolvasni a történteket, a könyv után még jobban becsülöm amit iszonyú ellenszélben (országon belül, és nemzetközi viszonylatban egyaránt – lásd pl. klímaegyezmény) véghez vitt, és amit kiállt közben. Különösen az olajfúrótornyos és a Bin Ladenes részt izgultam végig, holott tudtam, hogy nagyjából mi lesz a végkifejlet mindkettőnél :D. Időnként kicsit nehezen ment az olvasás, nagyon idegesített, hogy milyen gusztustalan lobbi folyik a háttérben (amit eddig is tudtam, de így töményen egyszerűen gyomorforgató), hogy értelmes törvényjavaslatokat képtelenség keresztülvinni, fafejű politikusok miatt, és mert néhány hájfejű a háttérben nem akar lemondani a haszna töresékéről sem, és úgy mozgatja a szálakat, hogy neki biztosan jobb legyen, a maradék sok millió meg le van ejtve. És az is többször eszembe jutott (és igen elszomorító), hogy az átlag választópolgár egy néhány éves gyerek szintjén van agyilag és érzelmileg, mond a vezető egy (szerintük) rossz szót, és rögtön ellene fordulnak, zuhan a népszerűség. Mint amikor a szülő nem ad több csokit a gyereknek, az meg közli, hogy utálja…

l2njpx>!
Barack Obama: Egy ígéret földje

Hú, csodálatos élmény olvasni ezt a könyvet, belelátni Obama fejébe, látni a szemeivel, érezni vele együtt az erőt, a csüggedést, néha úgy izgulni, hogy kalapált a szívem (nekem ezt 2 rész adta, a Gerinimo EKIA meg a BP katasztrófa).
Kegyetlen részletes, aprólékos munka, de egy másodpercre sem unalmas. Pedig nem bulvár, az emberi részeket Michelle könyve tartalmazza. Ez politika, ez gazdaság, ez háború, ez stratégia. Azt hihetnénk, hogy vontatott mondjuk egy kampánygyűlés részletes leírása vagy egy törvény aprólékos előkészítése, de valahogy egyáltalán nem, sőt, alig vártam, hogy este olvashassam.
Nagyon furcsa volt az Európához való viszonyulás, nekem kicsit paternalista, de ez valószínűleg nem konkrétan Obama „bűne”, hanem valami összamerikai szemlélet lehet, hogy az csak természetes, hogy mindent ők tudnak jobban megoldani, átlátni. Mintha egyáltalában nem vette volna komolyan az európai vezetőket, olyan kis lenézve beszélt róluk, mint tanárnő a butuska, de cuki tanítványairól:-( És ugyanezt éreztem a líbiai helyzet megoldásakor is, hogy „jajj, de töketlen mindenki, na, majd én megmondom, mi lesz, mert én tudom, el is kezdem, na, nektek már csak be kell fejezni, butuskák!”.
És hát hogy a fenébe lehet ennyit dolgozni, dönteni, gondolkodni minden nap éveken át?? (És még edzeni is minden nap :-)))))
Remélem, hamar jön a folytatás!
És hatalmas köszönet a fordítóknak, szerintem tökéletes munkát végeztek!

vertetics_adam P>!
Barack Obama: Egy ígéret földje

Nehéz, de mégis kellemes olvasmány volt Barack Obama elnöki memoárja. Nem olyan régen olvastam felesége, Michelle Obama memoárkötetét, így a megjelent eseményeket, és azok bemutatását már csak a friss emlékek miatt is néha hasonlítgattam fejben.

Obama szintén az elnökké válássá vezető út bemutatásával kezdi, ami egy összeszedett, egy vezérfonalra felfűzött történet, kicsit más hangsúlyokkal mint a nejénél, de hasonló ívet bemutatva. Ez a rész kifejezetten tetszett, kicsit részleteiben megmutatta, hogy mik voltak azok a körülmények és elképzelések, amelyek Obama politikai credo-ját alakították az út során.

Ezt követően az elnökségét bemutató fejezetek következtek. Ebből az első 3-4 eléggé kaotikusra sikeredett, mindenbe egy kicsit bele próbált kapni, ami eléggé követhetetlenné tette a dolgokat. De ezt követően “taktikát váltott”, a valószínűleg időrendinek tervezett sorrendet ekkor felváltotta a tematika szerinti megfogalmazás, egy-egy fejezet, egy-egy témacsoport/ügy végigvitelét mutatja be, annak minden körülményével együtt, így sokkal követhetőbb lett.

Összességében élveztem a könyv olvasását, várom a nagyra hízott terjedelem miatt későbbre ígért második kötetet, és mindenkinek ajánlom az elolvasását, aki érdeklődik akár az amerikai akár a világpolitika iránt.


Népszerű idézetek

nono22>!

Megízleltem a kudarcot, és meg kellett tanulnom összekapni magam, hogy egyesíthessem azokat, akik megbíztak bennem. Annyi elutasításban és sértésben volt részem, hogy végül már nem féltem tőlük.

29. oldal

5 hozzászólás
nono22>!

Talán azt gondolod, nem állsz készen, hogy majd alkalmasabb időpontban lépsz. De nem te választod meg az időpontot. Az időpont választ téged. Vagy megragadod azt, amiről később talán kiderül, hogy az egyetlen esélyed volt, vagy kész vagy azzal a tudattal élni, hogy elszalasztottad a lehetőséget.

84. oldal

gesztenye11 >!

De az egyórás kötetlen beszélgetés után, amely során a közönség soraiból lelkesen kérdezgettek a klímaváltozástól kezdve a terrorizmusellenes küzdelemig mindenféléről, és megosztották velem saját humoros megfigyeléseiket (például, hogy a Barack magyarul egy gyümölcs neve), elhatároztuk, hogy rendszeresen szervezünk ilyen találkozókat külföldi utazásaimon.

469. oldal - Ötödik rész - Ilyen a világ . 19.

Kapcsolódó szócikkek: barack · Barack Obama · beszélgetés · utazás
Gunräy>!

– Akkor az a kérdésem, miért te, Barack? Miért kell épp neked elnöknek lenned?
(…)
-… Azt tudom, hogy attól a naptól fogva, hogy felemelem a jobb kezem, és leteszem az elnöki esküt, a világ másképp tekint majd Amerikára. Tudom, hogy a gyerekek az ország minden részén – fekete gyerekek, latin-amerikai gyerekek, olyan gyerekek, akik nem tudnak beilleszkedni – másképp tekintenek majd saját magukra, kitágul a perspektívájuk, megsokszorozódnak a lehetőségeik. És ez önmagában…ez önmagában is megéri.

nono22>!

Azért tudom megőrizni a reményt, mert megtanultam, hogy hihetek a honfitársaimban, különösen a következő nemzedékben. Nekik már ösztönös meggyőződésük, hogy minden ember egyenlő. Ők már mindenáron meg akarják valósítani a szüleiktől és a tanáraiktól tanult elveket- miközben az idősebb nemzedék talán még maga sem hitt a saját tanításában.

14. oldal

Kapcsolódó szócikkek: egyenlőség · remény
marie2001>!

A lelkesedés sok hiányosságot pótol, mondogatom a lányaimnak.

33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lelkesedés
AMacska>!

Nem te vàlasztod meg az időpontot. Az időpont választ téged.

84. oldal

AMacska>!

Csakhogy mostanra felmerült bennem a gyanú, hogy talán semmilyen demokrácia nem képes tartósan megzabolázni ezeket az alantas ösztönöket – az erőszakot, a kapzsiságot, a korrupciót, a nacionalizmust, a rasszizmust, a vallási intoleranciát és mások eltiprásának vágyát, amellyel saját bizonytalanságunk, mulandóságunk és jelentéktelenségünk érzését próbáljuk enyhíteni. Ezek ugyanis mindenütt ott bujkálnak, készen arra, hogy bármikor felbukkanjanak, ha megtorpan a növekedés üteme, megváltozik a népesség összetétele, vagy egy karizmatikus vezető meglovagolná honfitársai félelmeit és sérelmeit.

616. oldal

gesztenye11 >!

Ok, Barack, de számunkra talán nem ez a legjobb megközelítés – hárította el a javaslatomat olyan fintorral, mintha valami illetlenséget mondtam volna.

544. oldal - Hatodik rész - Hordóba zárva - 22

Kapcsolódó szócikkek: Angela Merkel · Barack Obama
gesztenye11 >!

– Fel vagytok pörögve?
– Mi az, hogy!

117. oldal - Második rész - Igen, képesek vagyunk rá - 5.


Népszerű triviák

Suba_Csaba P>!

Az év könyves sikere Amerikában az Obama-memoár: a megjelenését követő első héten 1,7 millió példányt adtak el belőle, most 2,1 millió értékesített példánynál tart a kötet csak az USA-ban és Kanadában. (2020. december 3.)

[hvg.hu]

Kapcsolódó könyvek: Barack Obama: Egy ígéret földje

Barack Obama: Egy ígéret földje

Kapcsolódó alkotók: Barack Obama

1 hozzászólás
Suba_Csaba P>!

Barack Obama memoárja világszerte 26 országban fog megjelenni egy időben, Magyarországon 2020. december 9-én, a HVG Könyvek gondozásában jelenik meg a könyv.

[hvg.hu]

Kapcsolódó könyvek: Barack Obama: Egy ígéret földje

Barack Obama: Egy ígéret földje

Kapcsolódó alkotók: Barack Obama

Suba_Csaba P>!

A Goodreadsen a memoárok és önéletrajzi könyvek kategóriában a 2020-as év legjobbjának választották az olvasók.

[www.goodreads.com]

Kapcsolódó könyvek: Barack Obama: Egy ígéret földje

Barack Obama: Egy ígéret földje

Hasonló könyvek címkék alapján

Michelle Obama: Így lettem
Richard Wright: Feketék és Fehérek
Dan Wells: Csak a holttesteden át
Casey McQuiston: Red, White & Royal Blue – Vörös, fehér és királykék
Rick Riordan: A titán átka
Stephen King: 11/22/63
Stephen King: 11.22.63
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon
Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó
Jennifer L. Armentrout: The Return – Visszatérés