Behálózva 109 csillagozás

A hálózatok új tudománya
Barabási Albert-László: Behálózva Barabási Albert-László: Behálózva Barabási Albert-László: Behálózva Barabási Albert-László: Behálózva

Könyve, mint minden igazi tudomány, látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? „A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása. A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára. Hazánkban 2003-ban jelent meg először, szintén Vicsek Mária fordításában. Az azóta eltelt időszakban a könyv megindult a világranglistán. Jelen kiadásunk alapja a Penguin Book kartonált változatú kiadványa.

>!
Libri, Budapest, 2016
320 oldal · ISBN: 9789633109717 · Fordította: Vicsek Mária
>!
Libri, Budapest, 2016
320 oldal · ISBN: 9789634330394
>!
Helikon, Budapest, 2013
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632272580 · Fordította: Vicsek Mária

4 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 14

Most olvassa 34

Várólistára tette 111

Kívánságlistára tette 78

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
spinakker
Barabási Albert-László: Behálózva

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

Ha nem érdekelnének a hálózatok, eszembe nem jutott volna elolvasni ezt a könyvet. Mert hát miért érdekelnének bárkit is a hálózatok? Hiszen csak arról szólhat, hogy néhány pont össze van kötve néhány vonallal, nagy ügy.
Igen ám, de a hálózatok, nos, behálóznak mindent. A hálózatok alapvető működésének megértésével szinte bármit megérthetünk, ami kis részekből épül fel. Na, ez bénán hangzik, pedig így van: egy koktélparti? Hálózat. Autóutak és autópályák? Hálózat. Influenzajárvány? Hálózat. És persze minden hálózatok leghálózatabbikja: a zinternet.
Ez a könyv választ ad arra, hogy miért tűnik olyan kicsinek a világ, hogy akár hat lépésben el lehet érni bárki mást a Földön*, miért van az, hogy az emberek 20%-nak kezében van a Föld tőkéjének 80%-a, hogyan tudja néhány rossz lépés bedönteni az egész világgazdaságot, vagy hogyan tud egyetlen ember hozzájárulni egy egész járvány kialakulásához.
Persze ettől még lehetne száraz is a könyv, főleg, mivel ez a könyv tudománytörténet: Barabási végigkíséri a hálózatkutatás fejlődését, Erdős és Rényi véletlen hálózataitól kezdve a skálafüggetlen hálózatokon keresztül egészen a moduláris hálózatokig. De egyáltalán nem száraz. Először is, Barabási elméleti fizikus(!) létére nagyon jól ír, egyszerűen, érthetően és izgalmasan. Folyton élő példákat használ fel, amivel azonnal meg lehet érteni, miről ír – sokszor el is csodálkoztam, hogy azokra miért nem gondolt korábban senki, ha ilyen egyértelműnek tűnnek? Másodszor pedig, rengeteg anekdotával él, ami nem csak, hogy feldobja a szöveget, hanem elképzelhetővé és személyessé teszi a kutatás folyamatát. Pl. olyanokkal, amikor egy diákját rábeszélte, hogy hagyja abba az addig folytatott ígéretesnek tűnő diplomamunkáját, és vele dolgozzon egy akkor még ismeretlen tudományterületen; amikor egy kutatási áttörés akkor született, amikor a hálózatokon töprengő egyetemi diák teljesen más szakon tanuló lakótársa véletlenül ránézett annak monitorjára; vagy amikor Barabási felhívta a Nature szerkesztőségét, hogy meggyőzze őket, elutasított publikációja tényleg újszerű és fontos (és ami azóta tényleg fontos és sokszor hivatkozott írássá vált). És persze rámutat, hogy a tudományban mennyire fontos az, hogy a kutatók – akár kávészünetben, akár a játszótéren – megosszák egymással gondolataikat, hogy minél több emberrel működjenek együtt, és hogy milyen fontos a szakterületen kívüliek hatása is, mert gyakran ők hozzák az áttörést.
Szóval azt hiszem, ez a könyv mások számára is fontos és érdekes olvasmány lehet. A hálózatok megértésével, sőt, annak megértésével, hogy mennyi minden alapja a hálózat, sokkal jobban megérthetjük a világot és összetettségükben láthatjuk azt. Emellett pedig érdekes, és még ha néha amerikaias is, izgalmas és fordulatos olvasmány.

*még ha néha több kell is. Lásd az idézeteket, meg a karcomat.

8 hozzászólás
>!
Röfipingvin MP
Barabási Albert-László: Behálózva

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

Azt hiszem, hogy most egy jó ideig mindent hálózatokként, hálózatokban és hidakként, elemekként, központokként fogok látni. De ez nem baj, és talán el is múlik, ám tanultam valamit, és tanulni jó. rettenetesen klisés vagyok. pont tanárként kell nekem ilyeneket mondani? xD
Ugyan néha elvesztem a matematikai okfejtésekben, mégis érdekesnek találtam a könyvet, főleg, amikor jól megfogható példákkal illusztrálta a szerző a hálózatok mindennapi szerepét. Kicsit sajnálom, hogy nem a legfrissebb kiadást sikerült olvasnom – így minden példa és minden adat 2003 előttről való, és az akárhogy is számolom 13 évvel ezelőtt volt. A XXI. században 13 év alatt rengeteg minden történik…
De sebaj! Így is érdekes volt, informatív és maximálisan meg vagyok győzve arról, hogy igenis nagyon jó egy-egy ilyen típusú könyvet beiktatni a szórakoztató és teljes kikapcsolódást nyújtó olvasmányok közé!

>!
Dávidmoly 
Barabási Albert-László: Behálózva

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

Összeszedett és olvasmányos áttekintése a mindennapi életünket mindenféle szinten meghatározó struktúrákról. Logikusan, lépésről lépésre, komótos tempóban vezet be a hálózatelmélet fejlődésébe, a kezdetektől a 2000-es évek elejéig. Alapvető összefoglaló mű, ami sok mindent tágabb kontextusba helyez, amiről már hallhattunk más helyen (hat lépés, 80/20szabály, terrorizmus, járványok, kvantummechanika stb.).
És mindezt egyszer, laikusok által is érthető stílusban, sok anekdotával és minimális matematikával (bár ez utóbbi egyeseknek talán inkább negatív, de azt hiszem, hogy ők a kisebbség). Egyszóval mindenkinek ajánlanám a könyvet, akit akárcsak minimálisan is érdekelnek a hálózatok vagy a minket körülvevő világ; és a könyv alapján a kettő tulajdonképpen ugyan az.
A borító szép és összhangban áll a tartalommal, a szedés könnyen olvasható. Négy és fél Caenorhabditis elegans az ötből.

>!
LuPuS_007 P
Barabási Albert-László: Behálózva

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

Kivételes mű!

Anno Stephen Hawking könyve volt ami hozzásegített, hogy a fekete lyukak és a tér-idő görbület mellett lazán tudjam mi az a féreglyuk…..
Kissé később Barabási Albert-László könyve hozzásegített ahhoz, hogy rájöjjek arra, hogy mennyi mindent nem fogok megérteni a hálózatokról, a skaláris függvényekről….
Egyszerű kérdések szépen levezett válaszok mellett is úgy érzem, a könyv elolvasása után csak annyi derült ki, hogy nagyon kicsik vagyunk/vagyok, hogy megértsem a hálózatok gyönyörű kialakulását, rendeződését, magasabb szintű szerveződését….

Remélem , amikor már sokadjára( mert bizony elfogom még…) olvasom majd a fény nem csak pislákolni fog, hanem fénysugárként fog világítani, a nem létező értelmem sötét mezején.

A könyv mellé kifejezetten ajánlani tudom ,aki nem volt ott, vagy csak éppen még nem tekintette meg.

http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/117-beh%C3%A…

3 hozzászólás
>!
Eta IP
Barabási Albert-László: Behálózva

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

Nagyon tetszett, igazán gondolatébresztő volt. Még nem tudom, személyesen hogyan tudom majd alkalmazni, de gondolkodom rajta. :-)

3 hozzászólás
>!
dwistvan P
Barabási Albert-László: Behálózva

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

Örülök, hogy megismertem a hálózatok titkát. Nem állítom, hogy minden részletet megértettem, de egy szemléletet mindenképpen elsajátítottam. Jó volt megérteni azokat a törvényszerűségeket, amelyek a hálózatokban rejlenek. Nem is gondoltam volna, hogy ennyi mindenben felbukkan a hálózat és annak számos sajátossága. Lehet, hogy a részletekért majd még el kell mélyedni benne, de tudom legalább, hogy mit kell keressek és hol. Nagy lehetőségek és jövő rejlik ebben a kutatási területben.

>!
colorstar
Barabási Albert-László: Behálózva

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

Órára kellet elolvasni, de attól még érdekes volt. :D

2 hozzászólás
>!
tsabeeka
Barabási Albert-László: Behálózva

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

nagyon jó könyv. minden kommunikáció szakon és webes embernek kötelező, még akkor is, ha utóbbiak sok unalomig ismert részt fognak találni benne. egy zanzásított változatát kötelező olvasmánnyá tenném a középoktatásban is.

>!
Eszterterka
Barabási Albert-László: Behálózva

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

Az ember alapvető igénye, hogy a körülötte lévő kusza és bonyolult valóságot megértse, ezáltal erősítse meg a biztonságérzetét és reményt adjon másoknak, hogy a világ rendkívül összetett problémái megoldhatóak. A szerző olvasmányos, anekdotázó stílusban vezeti végig az olvasót a hálózatkutatás történetének fontos momentumain, többféle tudományterületről hozott példákon keresztül magyarázza el a hálózatok jellemzőit. Mindig izgalmas meglátni bonyolultnak tűnő, komplex struktúrák mögött egyfajta törvényszerűségeket, a szerző pedig kézenfogva vezeti az olvasót, hogy az ne vesszen el útközben a száraz matematikai magyarázatok őserdejében.
Hogy mit adott nekem a könyv? Azt a szemléletet tanította meg, hogy az élet több területén is meglássam az ott jelenlévő hálózatokat és jobban fókuszáljak a kölcsönhatásokra.
Nagyon hasznos könyv, ajánlom.

>!
Helikon, Budapest, 2013
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632272580 · Fordította: Vicsek Mária
>!
nagytibi
Barabási Albert-László: Behálózva

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

Barabási művei nagyon divatosak lettek, hiszen érdekes példái vannak és közérthető, de sajnos szakmailag elég gyenge lábakon áll. Ez a könyv az utóbbi 5 évben a leggyengébb tudományos ismeretterjesztő könyv volt, amit olvastam: valamikor hosszú oldalakon magyarázza a nyilvánvalót (pl. emberek által létrehozott hálózatok hasonlóak kapcsolódnak össze, mint az emberi kapcsolati hálók), máskor a saját bizonyítatlan feltételezését kezeli axiómaként.


Népszerű idézetek

>!
agisajt

A számítógépnek nincs ízlése vagy előítélete (még), és azonos izgalommal rágja át magát a birkózó, a modern művészet és a béka szerelmi életének lapjain, gyakorlatiasan követve mindhárom kapcsolatot.

56-57. oldal

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

>!
juhasz

Erdős tartja a rekordot abban, hogy érdekes problémákat talál ki, és gondoskodik róla, hogy valaki megoldja. Bár soha nem volt annál a néhány ruhánál több tulajdona, mint ami belefért egy kis bőr kézitáskába, amivel gyakran utazott, mégis gyakran ajánlott fel az általa érdekesnek talált problémák megoldásáért vagy bizonyításáért pénzjutalmat. Öt dollárt, ha a problémát egyszerűnek gondolta, ötszáz dollárt pedig az igazán nehezekért. És valóban boldogan fizetett, ha a bizonyítást valaki benyújtotta. Nem számított, ha gyakran az egydolláros probléma nehezebbnek bizonyult az ötszáz dollárosnál. A szerencsés matematikusok, akik megkapták a jutalmak egyikét, soha nem vették fel a csekkért járó készpénzt. A csekket többségük bekereteztette. A jutalom a század egyedülálló zsenijétől származó különleges elismerés volt, semmi pénz nem ért volna fel a díj szellemi értékével.

31. oldal

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

1 hozzászólás
>!
spinakker

A középpontok a legerősebb érvek az egyenlősdire épülő világháló utópista látomásával szemben. Igen, mindnyájunknak joga van feltenni a webre bármit, amit akarunk. De ki fogja észrevenni? Ha a világháló véletlen hálózat volna, akkor mindegyikünknek ugyanakkora esélye lenne, hogy lássák és hallják. Valamilyen kollektív módon létrehozzuk a középpontokat, azokat az oldalakat, amelyekre mindenki hivatkozik. Ezeket nagyon könnyű megtalálni, bárhol is vagyunk a weben. ezekkel a középpontokkal összehasonlítva a web maradék része láthatatlan.

66. oldal (Helikon, 2013)

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

>!
LuPuS_007 P

A természet általában gyülőli a hatványfüggvényeket.

87. oldal

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

>!
spinakker

(…) a skálafüggetlen hálózatokban a hibák nem tudnak kárt tenni. Ennek a példa nélküli rugalmasságnak az az ára, hogy a támadásokkal szemben viszont gyengék. A legtöbb kapcsolattal rendelkező pont eltávolítása gyorsan szétvagdalja ezeket a hálózatokat, és apró, egymástól elszigetelt darabokra töri szét. Tehát a skálafüggetlen hálózatoknak van egy Achilles-sarka, amely a hibák elleni tűrőképességet egyesíti a támadásokkal szembeni sérülékenységgel.

132. oldal (Helikon, 2013)

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

>!
Dávidmoly 

A természet általában gyűlöli a hatványfüggvényeket. Közönséges rendszerekben minden mennyiség haranggörbét követ, és a korrelációk az exponenciális lecsengés szabályának megfelelően gyorsan csökkennek. De mindez megváltozik, ha a rendszert egy fázisátalakulásra kényszerítjük. Ekkor megjelennek a hatványfüggvények, amelyekkel a természet semmi mással össze nem téveszthetően jelzi: a káosz távozik, és a helyébe lép a rend. A fázisátalakulások határozottan és világosan jelezték számunkra, hogy a rendezetlenségből a rendezettség felé vezető utat az önszerveződés hatalmas erői jelölik ki, és az út során lépten-nyomon hatványfüggvényekkel találkozunk. Megtudtuk, hogy a hatványfüggvények nem csupán a rendszerek viselkedésének egy újabb jellemzési lehetőségét jelentik, hanem a komplex rendszerek önszerveződésének nyilvánvaló jelei.

87. oldal, A 80/20 szabály

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

Kapcsolódó szócikkek: hálózatelmélet
>!
spinakker

Lada Adamic, a Stanford Egyetemről mostanában azokat a közösségeket vizsgálta, amelyeket az „abortion-pro choice” ("abortusz mellett") és az „abortion-pro life” (abortusz ellen) kifejezésekre kereséssel talált. Az „abortusz elleni” keresés 41 oldalt talált, amelyeknek egyik lapjáról a másikra juthatott át. Ettől eltérően, az „abortusz melletti” mozgalom sok, nem összekapcsolt oldalra oszlik.
Az egymással versengő közösségek szerkezetének ilyen különbségei fontos következményekkel járnak arra nézve, hogy hogyan tudják magukat a közös ügy érdekében hirdetni és szervezni. Adamic szerint a részleges szülés-abortusz törvény elleni kampány, amelyet az abortuszellenesek csoportjának közepéről indítanak, könnyen elérheti a többi abortuszellenes oldalt, mert közöttük sok mutató van. Továbbá az abortusz melletti oldalak látogatói is értesülnek róla. Azonban több, nem összekapcsolt, abortusz melletti oldalon kell hirdetni ahhoz, hogy a törvény elleni kampányukkal hasonló eredményt érjenek el. Ezért a „pro-life”, az abortusz elleni közösség fokozottabban van jelen a weben, jobban meg is szervezett, honlapjaik egymásról inkább tudnak.

188-189. oldal (Helikon, 2013)

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

>!
spinakker

Viszont ha a gazdaságot egy összetett hálózatként fogjuk fel, amelynek pontjai vállalatok, és linkjei a köztük meglévő különböző gazdasági és pénzügyi kapcsolatokat jelölik, akkor ezek az egyesülések elkerülhetetlenek. Azért, mert egy hálózatos gazdaságban a hálózat növekedésével a csomópontoknak is növekedniük kell. Az üzleti világ hálózatának pontjai az új kapcsolatok iránti éhségük csillapítása érdekében megtanulják lenyelni a kisebb pontokat; ez egy olyan, újszerű jelenség, amely más hálózatokban ismeretlen. A globalizáció rákényszeríti a csúcsokat arra, hogy mind nagyobbra nőjenek, és ezért az összeolvadások és felvásárlások a növekvő gazdaság természetes velejárói.

217. oldal (Helikon, 2013)

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

1 hozzászólás
>!
spinakker

Az al-Kaida elleni háborút minden bizonnyal a hálózat megbénításával kell és fogják megnyerni, akár elegendő mennyiségű középpontja eltávolításával, hogy elérjék a szétesés kritikus pontját, akár erőforrásainak elvonásával, hogy megteremtsék az alapot a belső hibák láncreakciójának elindításához. Az al-Kaida összeomlása azonban nem fog véget vetni a háborúnak. Kétségkívül más hasonló célzattal és ideológiával rendelkező hálózatok foglalják majd el a helyét. Nem Bin Laden és szárnysegédei találták fel a terrorista hálózatokat. Egyszerűen csak meglovagolták az iszlám aktivistáinak dühhullámát, felhasználva az önszerveződés törvényeit útjuk során. Ha valaha is meg akarjuk nyerni a háborút, egyetlen reményünk, hogy megbirkózzunk azokkal az alapjukul szolgáló társadalmi, gazdasági és politikai gyökerekkel, melyek a hálózat növekedését táplálják.

241. oldal (Helikon, 2013)

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya

>!
spinakker

Alkotóéletünk nagyobbik részében a web felé fordulunk. A modern fényképész digitális fényképezőgépet használ, és a biteket manipulálja, hogy látványt jobban kifejezze. E képek közül néhányat kinyomtatnak és galériákban kiállítják, többségük azonban csak a hálón érhető el elektronikus alakban. A versek jórészét ma már nem antológiákban jelentetik meg, hanem a webarchívumokban érhetők el. A web egyre több vizuális művész számára az elsődleges médium, munkájukat egy kereső nélkül nem méltányolhatjuk. mégis mindezek visszavonhatatlanul el fognak veszni a rosszul gondozott webhelyek, tönkrement számítógépek és megszűnt források miatt. A jövőben nem lesznek Van Gogh-jaink, mert műveik, ha a kortársaik nem becsülik meg ezeket, nem élik meg a jövő generációkat. Az online világ zsenijeinek alkotásai elvesznek a számítógép feljavítása vagy a technológiai változások miatt, de már nem évszázadok, hanem néhány röpke éven belül.

287. oldal - Jegyzetek (Helikon, 2013)

Barabási Albert-László: Behálózva A hálózatok új tudománya


Hasonló könyvek címkék alapján

Kovács András: Fejedelmek gyógyítói
Lawrence M. Krauss: Kvantumember
John Allen Paulos: Számvakság
Hahner Péter: A Vadnyugat
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete
Luigi Luca Cavalli-Sforza: Genetikai átjáró
Richard Dawkins: Isteni téveszme
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz
Vida Gábor: Helyünk a bioszférában