Legendák ​földje – Ciprus 2 csillagozás

Bánszegi Katalin: Legendák földje – Ciprus

Ciprus ​a legendák szigete, ahol mindig kék az ég, ragyog a nap, és a lágyan hullámzó, kristálytiszta víz mossa a parti fák gyökereit. Ám Ciprus nem csupán ennyi, hanem az egyetemes kultúra egyik bölcsője, tizenegyezer éves históriája dióhéjban magában hordozza az egymás nyomában érkező népek történelmi emlékeit, amelyekből kialakult a szigetlakók saját világának színes szőttese. A hódító rómaiak palotáik máig csodálatos mozaikképeit hagyták ránk, és az ehelyütt alapított első önálló ortodox egyház gyönyörűséges ikonosztázai is itt láthatók. A sziget őrzi az ókori, középkori és újkori Európa nyomait, köztük a háromszáz éves oszmán jelenlét emlékeit, a lovagkor várépítészetének remekeit és a keresztény templomépítészet gótikus csodáit is. Igaz, hogy az a bizonyos „Zöld vonal”, ami már évtizedek óta kettészeli Ciprust, egyfajta politikai árnyékot vet az országra, ugyanakkor éppen ez a kettősség kínál lehetőséget arra, hogy látogatóként megtapasztaljuk és értékeljük a mai török és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Repülőszőnyeg

>!
Ab Ovo, 2019
160 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155640346

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Septimius Severus

Helyszínek népszerűség szerint

Észak-ciprusi Török Köztársaság


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Amapola P
Bánszegi Katalin: Legendák földje – Ciprus

Ciprus-bejárás, sok szép fényképpel, nagy mesélőkedvvel. Utazás helyett, vagy előtt is ajánlom spoiler.

>!
zsokaroza
Bánszegi Katalin: Legendák földje – Ciprus

Azt kell mondanom, hogy igazán jobb kedvem lett a könyvtől. Egyrészt, mert már a kiadása napján a kezembe vehettem (ez mindig öröm), másrészt szeretem Bánszegi Katalin stílusát, könyvei közvetlen hangnemét, úgy érzem az olvasása közben mintha a barátnőmmel utaznék.
A történelmi áttekintés és az izgalmas múltbéli párhuzamok mellett hasznos útleírásokkal és tanácsokkal lettem gazdagabb. A „Zöld vonal” és a drótkerítések nem rendíthetnek vissza, idén nyáron a ciprusi Nap tüze fog süti rám.


Népszerű idézetek

>!
Amapola P

Hát, még ha sejtenéd, hogy mit jelent a neve! Amikor ugyanis felfedezték valahol egy trópusi őserdő mélyén, és kiszedték a földből továbbtermesztés céljára, akkor nevet is akartak neki adni. Hosszan tűnődtek, hogyan is nevezzék el valami olyanféle névvel, ami rá jellemző. Elgyönyörködtek szirmai káprázatában, és nem találtak rá megfelelő jelzőt. Szagolgatták az illatát, de abból szintén nem kerekedett ki semmi, viszont a földből kiemelt gumója valami olyan egyedi jelleget adott neki, hogy végül is úgy döntöttek, legyen a neve az orchis után orchidea. Hogy mi az az orchis? A heregolyó latin neve…

139. oldal

Kapcsolódó szócikkek: orchidea
>!
Amapola P

Tehát Dél-Nicosiában valaki megírja a levelet török barátnőjének a szomszéd utcába, ami a Zöld vonalon túl van, és feladja postára. A levél először elmegy Athénba, ahonnan azt átküldik Antalyába, onnan behajózzák Keríniába, majd kézbesítik az észak-nicosiai címre. Akkor aztán átintegethet a szomszédból a címzett, hogy hohó, köszönöm, megkaptam. Három hónap. Legalább.

124. oldal

>!
Amapola P

(…) a bronzszobrok termében, Septimius Severus római császár impozáns alakja áll, igazából nagyon jóindulatúan megformálva. Ilyen férfi nem terem ám minden uborkafán! A császár az életében alig érte el a 150 centimétert, de így nem akarta megörökíttetni magát az utókor számára, ezért megparancsolta, hogy készítsenek szobrot egy gladiátorról, és annak a testére tegyék rá az ő fejét. És így is lett. Ennek köszönhetően aránytalanná vált az egész. Általában ugyanis az ember feje nyolcada a test méretének, nem úgy, mint ennél a szobornál. Ennek kilencszer nagyobb a teste, mint a feje. De a végeredmény tetszett a császárnak, ezért minden tartományba küldött egy-egy fejet komplettírozás céljából. Az ötlet olyan praktikusnak bizonyult, hogy ezután csak az egymást váltó császárok fejét készítették el, és azt a már meglévő gyönyörű testekre tették rá.

88. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Septimius Severus
>!
Amapola P

Most pedig következzen Észak-Nicosia, ahová az út lakatlan, egyelőre még jó állapotban lévő házsoron át visz. És itt ismét megjelenik a kerítés, és be kell állni a határjelző török bódéhoz, hogy lefizetve a szükséges pénzt, megkapjam a vízumot a város északi felére. Ezzel azonban vigyázni kell! Ha a vízumot véletlenül az útleveledbe pecsételik be, akkor nem mehetsz vissza görög Ciprusra, hiszen az Észak-ciprusi Török Köztársaságot délen nem ismerik el. A vízum tehát külön betétlapon kell legyen! Ugyanezért nem érdemes Észak-Ciprusra érkezni, ha meg szeretnéd látogatni az egész szigetet, mert onnan semmiképpen sem juthatsz el a déli részre.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Észak-ciprusi Török Köztársaság

Hasonló könyvek címkék alapján

Lengyel Miklós: Dél-Korea
Radnai Tamás: Megtalálni Japánt
Csoma Mózes: Magyarok Koreában
444 jó hely Budapesten
Andrássy Dorottya – Bojtos Anikó – Dúzsi Éva: Munkácsy Mihály és az Országház
Bács Tamás: Bevezetés az ókori Egyiptom művészetébe
Balogh Boglárka: Ezerarcú Föld
Vigh Bori: Hogyan menjünk világgá
Juhász Árpád: A kék bolygó vándora
Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai