The ​Early Neolithic in the Danube-Tisza interfluve 0 csillagozás

Az ​utóbbi években nőtt az érdeklődés az őskori európai határvidékek iránt – a kötet ezzel összhangban az egyik ilyen marginális régióval, a Kárpát-medence kora neolitikumának „fehér foltjával” foglalkozik. Míg a terület keleti és nyugati részei viszonylag jól feldolgozottak, a Körös-kultúra sűrű településhálózata a Duna hordalékos vidékén eddig nemigen került a kutatás látókörébe. A könyv gerincét ötven, a terepbejárás során azonosításra került Körös-vidéki lelőhely, ezek részletes leírása, és egy eddig közöletlen, korábbi ásatás feldolgozása képezi, kiegészítve a táj és a vegetáció komplex vizsgálatával, az antropológiai és archaeozoológiai leletek felmérésével és számos archaeometriai tanulmánnyal.
A kötet fókuszában két szomszédos és genetikailag rokon észak-balkáni csoport, a Körös és a Starčevo kultúrák népességének története áll, amelyek kapcsolatára rejtélyes módon nincs régészeti bizonyíték. A téma különösen releváns a közép-európai gazdálkodás történetének a… (tovább)

Az ​utóbbi években nőtt az érdeklődés az őskori európai határvidékek iránt – a kötet ezzel összhangban az egyik ilyen marginális régióval, a Kárpát-medence kora neolitikumának „fehér foltjával” foglalkozik. Míg a terület keleti és nyugati részei viszonylag jól feldolgozottak, a Körös-kultúra sűrű településhálózata a Duna hordalékos vidékén eddig nemigen került a kutatás látókörébe. A könyv gerincét ötven, a terepbejárás során azonosításra került Körös-vidéki lelőhely, ezek részletes leírása, és egy eddig közöletlen, korábbi ásatás feldolgozása képezi, kiegészítve a táj és a vegetáció komplex vizsgálatával, az antropológiai és archaeozoológiai leletek felmérésével és számos archaeometriai tanulmánnyal.
A kötet fókuszában két szomszédos és genetikailag rokon észak-balkáni csoport, a Körös és a Starčevo kultúrák népességének története áll, amelyek kapcsolatára rejtélyes módon nincs régészeti bizonyíték. A téma különösen releváns a közép-európai gazdálkodás történetének a fényében: hiszen míg a Starčevo közösségek jelentős szerepet játszottak a földművelés közép-európai elterjedésében, addig a Körös kultúra népességéről ez nem mondható el. A Duna dél-magyarországi régiója az egyik legfontosabb olyan terület, ahol a letelepedett életmód megjelent, és ahonnan elterjedt Közép-Európa irányába. A kutatás jelenlegi állásának összefoglalásán és lehetséges irányainak felvázolásán túl a könyv egy sor, neolitikus forradalomhoz kötődő új kérdést is feltesz.
A szerző évtizedek óta kutatja a neolitikum kulturális, genetikai, kognitív és környezeti változásait. A kötet további közreműködői számos ehhez kapcsolódó témába kínálnak részletes betekintést.