Esti ​iskola 10 csillagozás

Bán Zsófia: Esti iskola

„Dehát, ne búsuljatok, mert ha nevetni kell, hát nevetünk, nehogy már ez fogjon ki rajtunk. Ugyanis, megsúgom nektek, abban sántikált a nép, hogy majd úgy csinálunk, mintha nevetnénk, de valójában, belülről majd jól nem nevetünk. Ez volt a harci terv.”

>!
Kalligram, Pozsony, 2007
232 oldal · ISBN: 9788071499213 · Illusztrálta: Eperjesi Ágnes

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Izolda>!
Bán Zsófia: Esti iskola

Volt benne néhány jó vagy épp felkavaró történet, néhány nagyon jó mondat, és persze jó ötlet lett volna az egy téma köré rendezés is, ha jobban sikerül.
Bán Zsófia az ELTE-BTK-n tanít, én is (nem)jártam néhány kurzusára, viszont jó olvasmányokat adott a kezünkbe, többségét olvastam. Ez nem volt annyira jó, mint amiket ajánlott, főleg, hogy nem árt némi angol-, francia-, német- és orosztudás hozzá, meg nem baj, ha már túl vagyunk a Veszedelmes viszonyokon, meg további ezer kulturális izén. Értem én, hogy művelt, és szárnyaló alluzióit meg akarta osztani, de némi jóindulatú lábjegyzetelés sokat segített volna abban, hogy ne érezzem magam itt-ott műveletlen taplónak, és ne vonjak vállat utána, mert annyit nem ért az egész, hogy lexikont vagy Google-t ragadjak érte.

15 hozzászólás
ddani P>!
Bán Zsófia: Esti iskola

Az már régóta foglalkoztatott, hogy milyen lenne, ha az irodalom az könyv helyett munkafüzet. (Persze lettek aztán felnőtt-színezőkönyvek meg mindenféle, de ezek is inkább pszeudo-irodalom, meg self-help háziteszt, ilyesmik.) Úgyhogy az nagyon tetszik, hogy valaki csinált is ilyet, olvasókönyvet felnőtteknek.
Reflektálva van benne az iskolásságra, de pont csak annyira hogy még szórakoztató legyen. Különféle tematikus szekciókra van ugyan bontva (vagyis szellős) és egy csomó tárcaírás vagy stílusgyakorlat vagy micsoda, rövidpróza, szövegminta, egy-egy vagy még több irodalmi, közéleti, közismeretlenebb vagy ismertebb szereplő köré szervezve magát. Játékos darabok mind, még a komolyabbak is (de hát minden játék komoly, csak nem mindig szoktak lenni ellenőrző kérdések és szövegértelmezési feladatok). Egyenként vagy többenként is remekül adagolhatók, és szent meggyőződésem, hogy némelyiket már olvastam, és meg nem mondom mert nem emlékszem, hogy hol. Mindenesetre örültem minden viszontlátásnak is, preszkö-vű.
Sokat köszön* Esterházy Péternek, érzésem szerint. Meg sok mindenkinek, de például az olvasónak aztán folyton integet: hu-úú!** Mozgékony egy munkafüzet, olvasó vagy olvasókönyv vagy miez. Helye mindenféle polcon meg szütyőben.

* (sok? mikor nem sok.)
**Visszainteget egy boldog olvasó, képzeljünk a nyakába úttörőnyakkendőt, bár sosem volt úttörő, de most ez is része a feladatnak.

gyuszi64>!
Bán Zsófia: Esti iskola

Békét kötöttem: nem gyötröm tovább a könyvet, ha ő sem gyötör engem…

A könyv valóban felnőtteknek szól és valóban olvasókönyv, de sajnos irodalom- és kultúrtörténeti műveltségem könnyűnek találtatott hozzá.
Az első olvasmány főszereplőjét (Holvan Anya) nem tudtam azonosítani.
A második olvasmány (Gustave és Maxime Egyiptomban) főszereplőit már igen. (Hehe, a szerző elárulta, hogy a Madam Bovary-ba kezd Gustave, így az egyik fele könnyű volt… Később láttam, direktben is megtudjuk a neveket, de akkor már túl voltam a nyomozáson.)
A harmadik történetben már esélyem sem volt (Saci, Dudi, Oti, Kapitány), viszont fikcióként olvasva a novella kifejezetten tetszett.
A negyedikben (A két Frida) az első pillanattól Frida Kahlo-ra tippeltem, az egyik közölt kép meg is győzött. A wiki szerint Christina húga és Frida férje viszonyt folytatott – rendben, ezt az olvasmányt „értem”.
Az ötödik: Film. Mint írás, mint novella nem rossz. De ki lehet a főszereplő? Gőzöm sincs.

Hát ez így nem fog menni. Arra tippelek, hogy olyan olvasókhoz szól a könyv, akik már ismerik a szereplőket, és a tudásuk bővítéséhez olvasgatnak. Hát én nem ilyen vagyok, számomra tehát inkorrekt a helyzet. (Finomabban fogalmazva: nem hozzám szól a könyv.)

Persze olvasgatok még (A véletlen matematikája miatt vettem ki pl. a könyvtárból), de már látszik, hogy szeptemberben néhány magyartanár kollégámat fogom üldözni-tesztelni a történetekkel. (Örülni fognak…)

Azt hittem, nagyon rossz a fülszöveg (részlet az egyik olvasmányból), de nem, inkább nagyon jó. Azt adja, ami várható; pontosan jellemzi a tartalmat.

Update: Nyomozási eredmény: a Miből lesz a cserebomlás (harmadik történet) Goethe:Vonzások és választások parafrázisa.

Aki többet szeretne, pl.:
http://www.holmi.org/2007/12/reszleges-leltar-ban-zsofi…

6 hozzászólás
metahari P>!
Bán Zsófia: Esti iskola

az elso mese becsalogat az iskolaba, aztan a padok koptatasa kisse unalmassa valik, neha felraz valami, aztan visszasupped az ugralo klipszeru valamibe, amirol valamiert a makony szo jut eszembe, aztan asitozas es varom a kicsengetest, nem ilyen az elet/iskola, remeltem, aztan visszavittem a konyvtarba. par orat ellogtam ebbol is.

liptonella>!
Bán Zsófia: Esti iskola

Én ehhez nagyon hülye vagyok. És inkább az is maradok. Ekkora egy sznobot már!


Népszerű idézetek

Izolda>!

Jó közöttünk a kémia… Egyetlen dolog érdekel csupán: hogy ebből a kémiából biológia legyen.

33-34. oldal

2 hozzászólás
ddani P>!

Amszterdam kellemes, idegnyugtató hely, ami most nagyon rámfér. Az emberek kedvesek (de unalmasak), és ami a legfőbb: nem ismernek, nem tudják, ki vagyok. És kell-e ennél több az én helyzetemben? Naná, hogy kell… egy idő után elkezdett rettentően hiányozni Párizs, a szupék, a bálok, az Opera, a pletykák, az intrikák. Hogy őszinte legyek, majd' meghalok az unalomtól. De tudom, türelmesnek kell lennem, csak éppen ez az, ami nekem soha sem ment

173. oldal Madame de Merteuil megrázza magát

Izolda>!

„Minden olvasónak van egy első könyve,” írja később Henry, már mint a nemzet költője. „Úgy értem, van egy olyan könyv az összes többi közt, amely először ragadja meg képzeletvilágát, s amely egyszerre izgatja fel és elégíti ki elméje vágyait.” [Ki tudjátok-e találni, melyik könyv volt ez a is Henry életében? (Annyit elárulhatok: édesapja Dr. Stephen Longfellow, nadrágszíjjal csúnyán eltángálta miatt, ám Henry utóbb vigyorogva úgy emlékezik, hogy akkor is megérte, mert enélkül valószínűleg fogalma sem lett volna, hogyan is kell gyermeket nemzeni. Lásd még: a know how szerepe az amerikai kultúrában.)]

115-116. oldal

Izolda>!

[Az állatkertben] a szelídebb állatfajták velünk együtt, az úton járhattak-kelhettek, a tapír például rendszeresen a kisvonat elé feküdt, a sínre, mint valami kétségbeesett hősszerelmes, de aztán némi bökdösésre, bíztatásra hajlandó volt feladni eredeti szándékát, s ehelyett inkább a járókelőket szagolgatta érzékeny, hatalmas szaglószervével.

102. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bächer Iván: Utóíz
Fekete István: Őszi vásár
Gárdonyi Géza: Az én falum
Krasznahorkai László: Megy a világ
Fekete István: Az erdő ébredése
Fekete István: Régi karácsony
Lázár Ervin: Tuvudsz ivígy?
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai
Schäffer Erzsébet: Pókfonálon
Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent