Susánka ​és selyempina 14 csillagozás

Bán Zoltán András: Susánka és selyempina

Az, ​az – jól tetszettek érteni első blikkre is. De ha egyszer így hívják – és nyilván nem véletlenül. És nem – nem lehet Susánkát egyedül emelni be a címbe, hogyha egyszer ketten vannak. Azazhogy – olykor ezek ketten mintha eggyé olvadnának össze. És honnan tudjuk, hogy ilyenkor nem éppen Selyempina-lényegű eggyé? Máskor viszont inkább Susánka-lényegűvé. Egyezzünk ki tehát abban, hogy egyik sincs a másik nélkül. Ám a részleteknek – például a mikor-kinek és a hogyannak – egyedül Zsigó bátyánk, dalszínházi kottaőr a megmondhatója. Aki e könyv kezdetén megbolondul – ám egyrészt ismerjük mi az efféle megszédülést, sőt bevadulást („…”), másrészt az ilyen eszelősség nemhogy nem árt, hanem használ önnön történetének, amely gyökerestül forgatja ki őt mivoltából. Az esetről fürkész jelentések készülnek, s hőseinek históriáját ezek nyomán teremti újjá – az írás avatott eszközeivel olvasmánnyá – Bán Zoltán András. Igen, ő – jól tetszenek emlékezni. Aki vitriolsugaras nyomtatóval dolgozik, ha… (tovább)

>!
Scolar, Budapest, 2007
128 oldal · ISBN: 9789639534940

Enciklopédia 1

Helyszínek népszerűség szerint

temető


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

pável>!
Bán Zoltán András: Susánka és selyempina

Magyar Lolita
Zsigó, az öreg kottatáros mámorosan beleszeret egy süldő pincérlányba, s máris belecsapunk a képzelet szaftos lecsójába. Pompás nyelvezettel (“combközépig felnyaló harisnyák”) tárul fel előttünk Zsigó (olykor igen sikamlós) fantáziája.

A narratív szintekkel (’Agyközpont’, ’jelentésírók’ stb.) szinte zsonglőrködik az irodalmár fenegyerek. Az már balladai homályba vész, hogy hősünk megkapja-e, vagy „csak” megalkotja magának S…pinát. (Itt jelezzük: kevesen merték hangosan kérni a könyvet a boltokban…)

BZA (irodalomtudós, lapszerkesztő) első nagyobb szépirodalmi munkája nálam elnyerte a magyar Lolita cím(k)ét. Az idetolakodó Nabokov helyett azonban a vitathatatlan előd: Krúdy (akinek szintén bűvészi a prózája). Sőt, Márai hazatántorgó Szindbádja is benne van! A századvég kritikus zsenijének mondott, ám öngyilkosságba menekült Péterfy Jenő is kísért egy bekezdésben (őt BZA állítólag egy külön regényben készül megírni) – ilyen az, ha tudósok művelik (meg) az irodalmat – egyszerűen kifitog a műveltség a regényből. Ennyiben meg Eco-nómikus.

(2007)

3 hozzászólás
kazumadar>!
Bán Zoltán András: Susánka és selyempina

Nem rég olvastam, mert úgy éreztem, itt az ideje egy kis kortárs magyar művészetnek. Véletlenszerűen vettem le a könyvesbolt polcáról. Jó volt nagyon. Az agyközpont sejtjeinek szemszögéből ismerhettem meg egy öregedő kottatáros „szerlemi életét”. Megtudtam, hogy Susánka egyben Selyempina is.
Konklúzió: agyközpontunk sosem ért semmit belőlünk!


Népszerű idézetek

Carmilla >!

[…] …az anya a polgári osztály mértékénél jóval elfajultabb módon lett öngyilkos: nagyobb adag pálinkát és altatót bekapva legjobb kalapjában mintegy négy napig feküdt a havas erdőben, hogy fagyott hulláját aztán alaposan megcsonkítva-bonkítva tárják az arra bóklászó vastag zoknis kirándulók elé a kóbor kutyák.

23. oldal (Scolar, 2007)

Carmilla >!

    Gyerekhullát jelölt a virágesőben fürdő márványkereszt, Zsigó ezt könnyedén megállapíthatta az arannyal befuttatott évszámokból. Hajléktalan madarak reggeliztek a maszatos kőlapon. Zsigónk körbenézett és döbbenten látta, hogy valóságos kis hullaóvodába jutott, apró, copfos lánykák, örökké lehorzsolt térdű nebulók vesztették el egykor tejfogaikat a keresztek, kövek alatt; mindegyre csak három, négy, legföljebb öt év jött ki, ha Zsigónk kivonta egymásból az odarajzolt számokat.

58. oldal (Scolar, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: temető
Carmilla >!

[…] Hogy nagy kedvvel olvas detektívrománokat, szerelmi beszélyeket, szobája falát elborítják a színjátszás szebb keblű delnőiről és szédítő bajszú amorózóiról készült fotográfiák.

43. oldal (Scolar, 2007)


Hasonló könyvek címkék alapján

Mérő Vera: Lúg
Bucsi Mariann: Ébredés
Szaszkó Gabriella: Engedj el
Bihary Péter: Migránsok
B. E. Belle: Vallomások
Hugyec Anikó: Túl hosszú út
Ella Steel: Végtelen játszma
Diana Hunt: Őrület határán
Farkas Anett: A 33-as ügy
Csikász Lajos: Arany és vér