A végítélet utáni világ metropolisza, Sztambul fölé hét gigászi torony magasodik. Itt, a fellegek közt él Saraf al Arun szultán, a birodalom ura, s vigyázza a behatolóktól a Yedikule titokzatos tornyait. A lázadók flottája azonban mindent elsöprő támadást intéz a Héttorony oszlopai ellen. Az ütközet alatt egy Hor-pap által vezetett gálya köt ki a Yedikule függőkertjeinél. De vajon mit keres a gálya fedélzetén három halálra ítélt emberi lény: egy gyptomi kalóz, egy kazavadnai boszorkány s egy nomád asszony? S mi lehet az a cél, ami miatt a csuklyás idegen útnak ereszti őket a tornyok labirintusában, ahol a biztosnak tűnő halál vár rájuk?
Yedikule – A Héttorony ostroma (Kárpáthia) 14 csillagozás
A Héttorony ostroma címen is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 2003
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris Könyvek Cherubion
Kedvencelte 2
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 8

Kiemelt értékelések


Mostanában rám járt a rúd és bevallom nem sok jóra számítottam itt se. Nagyon mesterkéltnek érzem a magyar hitvilág erőltetését a fantasy irodalomban (bárhol másutt) sajnos nagyon kevés valós tudás marad fent, és azt is kreált eszetlenségek takarják.
„Éljen István, a bölcs és igazságos,
Éljen István fejedelem!
Éljen István, ki győzött a gonosz felett,
Hála néked fejedelem! „
Igen! sikerült kiirtani a múltunkat, és ezzel gyökér és rokon nélkülivé tenni ez a kis népet, utódok pedig boldogan forgatják a rovatírásos bibliát (röhej)
Na vissza a könyvhöz, szerencsére nem volt erőteljes a nyomás, sámánkodó (magyarkodó) könyv helyet kaptam egy igazi hard fantasy regényt, végre normális felnőtt szereplőkkel, kemény harccal, érdekes karakterekkel. Megkönnyeztem (végre) és hiányzik a körmöm hegye (végre).
Nagyon jól indult, miközben a sorozat sokadik része be lettek mutatva a szereplők, megismertük a motivációjukat, és megértettük mit keresnek ott, ahová készülnek, még az univerzumra se lehet panasz.
Nem volt túlbonyolítva, egyszerűen így kell egy pár nap alatt elolvasható könyvet összehozni, nem akart többet mutatni annál amennyi benne van a sztoriban, viszont amit adott az tökéletes élményé varázsolta.
Gerge és Csanake a szívemhez nőtt, így együtt mert bármi is történt őket egymásnak teremtette a sors.
Mór még fogunk találkozni ezt megígérhetem :)


Nem csalódtam, azt kaptam, amit vártam. Bán Mór ismét elkápráztatott mélységesen komor, de izgalmas stílusával. Bár maga a történet nem folytatás, hanem előzmény. Időrendileg közvetlenül Az ezeréves háború előtt játszódik, és csak nagyon lazán kapcsolódik hozzá. Remek történetvezetés és jól kidolgozott szereplők alkotják, egy-két fejezet erejéig már feltűnnek azok a karakterek, melyek a főcselekménynek (Nomádkirály ciklus) mozgatórugói. Amit negatívumnak felhozhatnék, az író annyira szépen keretbe foglalta az egész eposzt, hogy fogalmam sincs mit lehetne még hozzátenni. Ezért remélem, hogy ha regényben nem is, de antológiákban még fogunk találkozni Kárpáthia novellával.


Öszintén irhatom, hogy meglepően jó volt, egy kihivás kedvéért kezdtem neki, gondoltam gyorsan átrágom magam rajta, de az is lehet hogy a sorozat többi részéből is szemezgetni fogok.
Egyre jobban kedvelem a fantasyt, homályos utalások alapján a nagy Végitélet utáni időkben játszódik, az emberiség visszazuhan a középkorba, törzsszövetségek, nomád népek, mellett fejlett metropoliszok, zsarnoki urak, boszorkányok,idegen fajok, Hor papjai, és fantasy lények népesitik be a balkán fálszigetet, Egyiptom, a Földközi tenger partvidékét, valamint az Isztambuli 7 tornyot, ami valójában az utolsó űrhajó kilövő állomás.
Volt itt minden, zsarnok szultán, árulás, varázslat, labirintus, boszorkányság, mágia, önfeláldozás, beteljesült szerelem, gyermek áldozat, kinzás.
A regény keretes szerkezetű, rövid fejezetek sorozata a szereplők szemszögéből .
A magyar vonatkozások, amik nyilvánvalóak voltak, számomra a törzsszövetség, a magyar nyelv megemlitése, a Kárpát medence mint egyik helyszin, a török birodalom uralma, és a szultán égi függőkertjei.


Már annyit hallottam Bán Mór könyveiről, hogy egyet kézbe kellett vennem. Leginkább arra voltam kíváncsi, hogy a magyar legendakincs elemei hogyan épülnek bele egy kalandregénybe vagy fantasyba.
Vegyesek az érzelmeim a kötetről. A cél nemes, a magyar őstörténet és legendárium elemei alig ismertek, lenne mit feldolgozni és beleszőni a történetbe (még akkor is igaz ez, ha a legendárium helyreállítását csak töredékek alapján lehet elvégezni, de vannak erre szerintem egészen jó próbálkozások). Valami mégis félresiklik, mert a történet a – vélhetően – magyar kötődésű kovácsot és családját leszámítva alig tartalmaz mást, mint halvány, és avatatlannak érthetetlen utalásokat, néhány jurtát, ezen kívül pedig egy disztópiás fantasy-történet. Cselekménye, hajtóereje van a történetnek, a jellemek elfogadhatók és érthetőek a motivációik, a könyv felülemelkedett az élvezhetőségi küszöbön, még lehet, hogy elolvasok másik történeteket is a sorozatból. Csak a várakozásaimat nem teljesítette – magyar legendáriumban maradok Komjáthy Istvánnál.
Népszerű idézetek




[…] és Saraf al Arun, a végítélet utáni világ felének birtokosa, a hatalmas ruád birodalom szultánja, Allah földi helytartója, az uralkodók uralkodója, Élet és Halál ura, az igazhitűek és hitetlenek császára, kelet és nyugat fejedelme, az igaz hit harcosainak vezére, a Földet beborító Mindenható Csend Árnyéka élvetegen lélegezte be a függőkért erdeinek balzsamos illatát.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Vivien Holloway: Végtelen horizont 92% ·
Összehasonlítás - Jeffrey Stone: Az Éj trilógiája 91% ·
Összehasonlítás - Hídvégi Igor: Középkor újratöltve 1. ·
Összehasonlítás - Böszörményi Gyula: 6… 5… 4… 86% ·
Összehasonlítás - Paul Briand: Fanfár a harcosokért ·
Összehasonlítás - Martin Kay: Eastern 86% ·
Összehasonlítás - Acsai Roland: Jin és Jang 87% ·
Összehasonlítás - Csátvák Soma: Lélekcsapda ·
Összehasonlítás - Acsai Roland: Szívhajítók ·
Összehasonlítás - Kresley Cole: Endless Knight – Végtelen lovag 93% ·
Összehasonlítás