Az ​üstökös lángja (Hunyadi 2.) 146 csillagozás

Bán Mór: Az üstökös lángja

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ezernégyszázharmincegy. Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől, és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja Hunyadit és csapatát a Velence ellen folytatott háborúban. Az ifjú hadvezér Lombardiában is dicsőséget szerez királyának, hamarosan csak Il Cavaliere Nero – a Fekete Lovag – néven emlegetik Itália-szerte. Hunyadi mégsem nyugodt: imádott felesége, Szilágyi Erzsébet a távollétében szüli meg fiukat, Lászlót, és miután Zsigmond Havaselve fejedelmévé teszi a Sárkányos Lovag-rend egyik új tagját, Vlad Tepest, egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek Hunyadvárról…

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Gold Book, Debrecen, 2015
420 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634261377
>!
Gold Book, Debrecen, 2014
424 oldal · ISBN: 9789634262923
>!
Gold Book, Debrecen, 2009
420 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634261377

Kedvencelte 19

Most olvassa 9

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

>!
Balázs_Erőss
Bán Mór: Az üstökös lángja

Kifejezetten jó szórakozás volt ez a könyv! Kalandos, hihető (oké, nem minden porcikája, de nagy része) és izgalmas. Simán beleférne a Nagy Kalandregények gyűjteménybe… persze nem a „klasszikus” irodalmi értékeket felvonultatók közé, mert ez ugye szórakoztató irodalom. Annak viszont tökéletes! Érződik rajta, hogy hatalmas kutatómunka előzte meg, és a történelmi hitelesség iránti elkötelezettség is egyértelmű.
Modern-klasszikus-szórakoztató-irodalom.
Megérte minden ráfordított percemet!

>!
Mallinalli
Bán Mór: Az üstökös lángja

Szerintem nálam jobban senki nem akarja ebben az országban, hogy ez a sorozat valami olyan legyen, mint a Francia história, Az elátkozott királyok, vagy a Róma első embere és folytatásai. De sajnos ez egyelőre halovány – bár ezzel a véleményemmel ha nem is egyedül, de kisebbségben vagyok az értékelések alapján. Mik a bajaim vele?
Először is a koncepció. Ami lehet, hogy van, de nem látszik. Hunyadi János élete (most, később majd Mátyás). No, ennek sokféleképpen neki lehetne futni. Lehet ugye úgy, hogy szimplán, jó mesélőkével előadjuk a sztorit a maga linearitásában, ismeretlen részeket vagy kihagyunk és elegánsan ugrunk 3 évet, vagy pedig kitöltjük akárúgyislehetettvolna kalandokkal. Vagy lehetne elmeséltetni a történteket egy kívülálló szemén keresztül láttatva Hunyadit, akkor meg adja magát, hogy a mesélő csak az érdekes részeket adja elő. De ennek a kettőnek az összekombinálása nem megy – vagy ha igen, hát nem így. Kérem szépen, a kívülállóval előadott történetet nyelvileg és tartalmilag is szubjektíve kéne előadni, mert annyi, de annyi lehetőséget adna az írónak, hogy egyszerűen vétek kihagyni! Ehelyett van itt egy kerettörténet meg van egy belevaló, csak a kettőt mi sem kapcsolja össze. Valaki ezt mesélni valakinek, de kérem, pont a meséből nem jön ez át!
Amellett minden történelmi regényírás rákfenéje, ha nem tudunk kihúzni. Törölni. Mert vannak érdektelen részek egy ember életében, amiket ha nem tudunk kitölteni valamivel, akkor törölni kell. De hogy jobb híján szüntelen sopánkodik a főhős a távoli családja után, a távoli család visszasopánkodik a főhős után, közben pedig azon küzdünk, hogy Hunyadinak folyton merevedése van, bocsánat, de unalmas, mégpedig nem is kicsit.
A kukitéma egyébként is messze túl van hangsúlyozva, igazából nem is értem, minek ez ilyen szinten bele. Ha az lenne, hogy hát a mindennapi élet ecsetelése közben helyet kap a szex is a regény lapjain (meg a merevedés, mint a feleség távollétében fellépő probléma), hát azt mondom rendben, de a XV. század mindennapjairól semmit se tudunk meg, Hunyadiról meg még kevesebbet – azt nem tudom, milyen színű a szeme, de azt igen, hogy nagy a farka és feláll, ha kell, ha nem. Ez meg így azt a csúnya gondolatot szüli bennem, hogy valaki azt hitte, így majd jobban el lehet adni a könyvet.
Mindemellett sajnos több olyan jelenetre bukkantam, amely olyan XXI. századi ízű. Hunyadi a testvéri féltés jegyében pl. diszkréten eltolja az öccse elől a bort a kocsmában, holott ismereteim szerint a középkorban az erősen szennyezett víz helyett kifejezetten jó alternatíva volt a bor vagy a sör, örülni kellett, ha az volt;
Hunyadi öltözködés után megnézi magát a tükörben – igen, létezett már tükör, de hogy egy hozzá hasonló katonaember rutinszerűen csekkolja magát a tükörben, hááát, nem tartom valószínűnek; Hunyadi az egy helyben álló lovon ülve az előtte térdelő ember fejét úgy lenyisszantja egyetlen vágással, hogy az begurul a ló lába közé, no, ez a jelent kifogott pl. rajtam, szerintem ez nagyon kevéssé valószínűen hajtható így végre.
És közben amikor valami tényleg történik, marha jó is tud lenni. Csak hát amikor nem jó, akkor nagyon nem az…

11 hozzászólás
>!
WolfEinstein
Bán Mór: Az üstökös lángja

Ez a kötet még jobban tetszett, mint az első. Talán még mozgalmasabb és izgalmasabb a cselekmény, térben jóval kiterjedtebb, így egyre többet ismerhetünk meg a korszakból. Mivel erről az időszakról már gazdagabb a forrásanyag, jobban meg lehetett kötve a szerző keze, de a konkrét tényeket bravúrosan tölti meg élettel, színezi ki úgy, hogy végig hiteles a regény. A történelmi regények esetében kényes kérdés, hogy mennyire engedheti szabadjára az író a fantáziáját és mennyire kell ragaszkodnia a történelmi tényekhez. Jelen esetben úgy érzem, alapos kutatómunka eredményeképpen a forrásokból és a szakirodalomból rekonstruálható történetírói szál kifogástalanul valósult meg. (10 oldal a bibliográfiája! Azért ez sokat elmond…) A többi pedig óhatatlanul az író szüleménye kell hogy legyen, de ez annyira finoman simul bele a történetbe, hogy észrevehetetlen a határ. Viszont olvasás közben azt vettem észre (már az első kötetnél is), hogy egyáltalán nem érdekel, hogy ebből mi „igaz”, csak az, hogy mennyire izgalmas, fordulatos, és milyen jól lekötött, milyen magával ragadó a stílusa. Szóval nagyon jó olvasmány! De úgy tényleg! Nagyon!

>!
Mimiti
Bán Mór: Az üstökös lángja

Az első könyvvel sokkal gyorsabban haladtam, az pörgősebb volt, jobban lekötött. Nem tehetek róla, de már alig várom, hogy Hunyadi magyar földön öldökölje a törököket, ez az itáliai hadjárat annyira nem volt kedvemre való – de természetesen ez is hozzátartozik az életéhez, és úgy érzem, ez a könyv már hitelesebben mutatja be Hunyadi életét, mint az első. Megismétlem, amit az előző értékelésben is írtam: aki ezeket a történeteket igazán mélyrehatóan és pontosan akarja olvasni, az keressen szakkönyveket; ez egy kiváló, szórakoztató történelmi regény, itt-ott kiszínezve a múltat.
Egymástól viszonylag távol élő szereplők szemszögéből olvashatjuk az eseményeket, akik adott esetben semmilyen kapcsolatban nincsenek egymással, így fejben mindig kicsit át kellett hangolódnom az aktuális cselekményszálra. A Drakula-elem szerintem érthetőbbé vált ebben a könyvben, bár engem már az elsőben sem zavart. Egy kicsit többet vártam volna a kor bemutatásáról, persze nem oldalakon átívelő leírásokat, de egy ici-picivel többet.
Nagyon értékelem a jegyzeteket és az irodalomjegyzéket, és természetesen azt, hogy a könyv meghozza az ember kedvét ahhoz, hogy még többet olvasson a szereplők életéről. Mindenképp elolvasom a következő részt.

>!
Mariann_ P
Bán Mór: Az üstökös lángja

Szabad-e azért „lecsillagozni ” , mert az itáliai hadjárat nekem unalmasra sikeredett ?
Meg egy kicsit-nagyon csalódás az az életmód, amit éltek.
Attól még valósághű..
Elolvastam az író megjegyzését is, az első kötet szórakoztató célból készült, homályosak a hiteles információk.
Szóval ez hiteles… olvasom tovább…

>!
P_Misaly
Bán Mór: Az üstökös lángja

Valahogy még mindig kettős érzések vannak bennem a második kötet után és egyelőre úgy tűnik, hogy így lenne (lesz?:) ez a következő kötetek olvasásánál is. A szerző maga is elismeri az utószóban, hogy a Hunyadi-regényekkel nem a „történelemoktatás” és az irodalmi csúcsok döngetése volt a célja, hanem a szórakoztatás, s ez szerintem korrekt hozzáállás az olvasóval szemben, ráadásul – ennek ellenére – az is látszik, hogy sok munkát fektetett a történelmi háttéranyagok megismerésébe, feldolgozásába.
A szórakoztatás sikerült is; a cselekmény sodró, valahogy mindig várta az ember, hogy na, most mi fog történni ezzel v azzal a szereplővel és főleg persze Hunyadival. Viszont a figyelmetlenség határán már túlmegy az, hogy legalább öt fejezet ugyanazokkal a sablon-mondatokkal kezdődik, ami azért néha az olvasónak is kínos pillanatokat okoz… Egyébként pedig az egész könyv nyelvezetét tekintve olyan érzésem volt, mintha valamilyen ifjúsági regényt olvasnék és ezen még a néhol igencsak erőltetettnek tűnő erotikus utalások sem változtattak. Vagy az író talán ezzel próbálta kompenzálni az „ifjúságiregény” fílinget? No, ezt nem így kellett volna. :) Mindenesetre okozott kellemes pillanatokat a második kötet is.

9 hozzászólás
>!
Hiranneth
Bán Mór: Az üstökös lángja

Még mindig kissé ambivalens érzéseim vannak ezzel a történettel kapcsolatban, bár tény, hogy egyre inkább vonz, szórakoztat. Rég volt már, amikor magyar történelmet tanultam, és felsejlenek emberek, dátumok, helyek történések (jejj, még sem felejtettem el mindent!), mindemellett biztos vagyok abban, hogy azért kellő mennyiségű „mesével” lett kitöltve az a sok-sok feketelyuk, ami az utókorra maradt. Nincs is ezzel gond, amíg az ember szórakozni vágyik főleg, így aztán jó pár kellemes estét szerzett nekem Jankó, Vitéz, és a többiek. Azért néha bennem is felsejlik, tényleg így volt? Ilyen volt? De erre nem valószínű, hogy választ kapok.

>!
dpart
Bán Mór: Az üstökös lángja

Bán Mór érezhetően nagy fába vágta a fejszéjét, de köszönöm, hogy megtette. A történelmi tények mellett megismerhetjük a kor mindennapjait, egy igaz magyar embert egészen közelről, és kötetről-kötetre nyomon követhetjük az író, művéhez való kifinomult idomulását. A hatalmas kutatómunka tetten érhető a lapokon, ami azonban nem megy a történet olvashatóságának rovására.
Mert abban egészen biztos vagyok, hogy a magyar történelem iránt rajongók számára letehetetlen a sorozat valamennyi része.
Csüngök a szavain, mint Dénes a szép öregemberén, és türelmetlenül várom a folytatást.

>!
kitketkott
Bán Mór: Az üstökös lángja

Ritkán mondok ilyet, de ez a könyv jobb volt, mint az első rész. Az előreutalások is tetszenek, bár idegesítenek, de jó értelemben (igen, létezik ilyen :D) és nekem tetszik, hogy már a kerettörténet is kezd kibontakozni, illetve jó, hogy több szálon fut a történet.

>!
ilmater
Bán Mór: Az üstökös lángja

Olvastam a többi hozzászólást, és fura, mert nekem pont az előző (első) rész tetszett kevésbé. Sőt, annak olvasása után abban sem voltam biztos, hogy folytatnom kell a sorozatot. De adtam még egy esélyt neki, és annyira tényleg nem volt szörnyű, bár néhány részt máshogy is el tudtam volna képzelni. A szexuális tartalmak mennyisége olyan nagyon nem csökkent le sajnos, de legalább rövidebben el vannak intézve, inkább csak említés szintjén. Fenntartom korábbi véleményem, hogy attól nem lesz egy könyv semmivel sem több, hogy minden harmadik oldalon a szereplők nemi életéről van szó. Sőt, inkább azt az érzetet kelti, hogy ezzel akarja eladhatóbbá tenni az író. Persze tudom, a mai világban látszólag erre van igény, de eme állítás is gyenge lábakon áll, hiszen ha igényes a kínálat, kereslet is lesz rá. Meg persze nem magamból kellene kiindulnom, aki igencsak nehezményezem, hogy lassan már nincs olyan könyv, amibe nem erőltetnének bele csak azért is, sokszor feleslegesen némi ágyjelenetet.

Na de visszatérve a történetre, kíváncsian várom a folytatást, hiszen most talán már tényleg azok a részek következnek, ami miatt elkezdtem olvasni a sorozatot, azaz a törökök elleni harcok, az ország megmentésére irányuló tettek. S talán ez a másik problémám, hogy nem igazán jön át a történetből, hogy milyen világ is volt az akkoriban. Meglehetősen röviden van elénk tárva az akkori élet, a mindennapi félelem, hogy bármikor elpusztíthatják az ember lakhelyét, környezetét, egész életét. Furcsa olvasni, hogy miközben az Erdélybe betörő csapatok falvakat égetnek fel, Hunyadi, akinek nevével más könyvben például a török gyerekeket riogatják, itt kényelmesen akar élni távol hazájától, hogy mit sem törődik országa pusztulásával. Valahogy eme történet alapján sem tudom elképzelni, hogy milyen világ volt az akkor és ott. Enélkül pedig Hunyadi János cselekedeteinek okait is nehéz megértenem.


Népszerű idézetek

>!
nienor82

– Ez a hazád!
– Nincsen hazám! Magyarnak oláh vagyok… Oláhnak kun kutya… A németnek mindegy, csak megvetett cseléd! Az olasznak barbár idegen… Otthon, hű oláhjaimnak meg népnyúzó magyar…

Bán Mór - Hunyadi Az üstökös lángja 285. oldal

>!
nienor82

– Haza… Mi az? Nekem ott van otthonom, ahol szeretnek. Ahol becsülnek, s hol jól élhetek.
– Áltatod magad! Azt hiszed, boldog leszel idegen csillagok alatt? Néhány évig talán. De egy napon eszedbe jut majd a régi hajlék… A bús romok Hunyad ormain… Álmodban kísért majd a Kárpátok közt süvítő szél, mi sóhajtva mesél! Kísért majd a Cserna bús moraja, anyád kacagása, mit soha többé nem hallhatsz majd! Hogy mi a hazád? Azt kérdezed? Atyád sírján omló kereszt a hűs fák alatt… Az a hazád! Arany búzakalászok, mik éltetnek, s néked teremnek, az is a hazád! Barátod hajlékablakán hívó fény, a testvéri ölelés, az is hazád! A rozzant jobbágyviskók hályogszemeiből reménykedve rád vetett tekintetek, föld pórjai, ők is a hazád! A falvak, városok, a négy folyó mentén mind, az is hazád! A hegyek ölelte erdők, a mezők, mind hazád! Gyermeked nevetése. A szenvedők siralma, kik terád szabadítóként várnak, ők is hazád, mit elhagysz…

Bán Mór - Hunyadi Az üstökös lángja 284. oldal

>!
Roadway07 I

Azt hiszed, az ország urai büszke mentében, aranyos karddal övükön, az mind magyar? Nincs már közte tán egy se, kinek Árpád hozta volna őseit e hazába. A sok német, tót, bolgár, bizánci, horvát felfalta már mind a magyart! S nem isten csodája, hogy mégis él? Ki nem irtható! Örökké feltámadó, s mind erősebb erő, hevesebben lüktető szív! S tudod, miért? Mert magyarnak lenni nem vér kérdése az! Eszme az! Magyarnak lenni felemelt fő, akarat, büszkeség! Dac, és soha fel nem adás! Magyarnak lenni szembeszállni mindennel! Magyarnak lenni rabigát nem tűrni! Utolsó leheletig, nem, soha, soha fel nem adni, magyarnak lenni az! Magyarnak lenni esztelen szenvedély!

>!
Cheril

Nincsen tévedés: a katasztrofális mohácsi csata után boldog a magyar urak egy része. Örül, hogy kitakarodott a német. Hogy ki jött, mi jött helyette, azt még fel nem fogja. Már csak így van ez a felszabadulásokkal.

386. oldal (Jegyzetek)

>!
nienor82

– Isten veled! – suttogta.
Nem pusztán a tengertől búcsúzott most. Búcsúzott a soha be nem teljesedő, a végtelenbe hívogató kalandokról, melyekre teljes szívéből vágyott, s melyekről örök időkre lemondott. Búcsúzott a láthatáron túli földek felfedezésétől, távoli kontinenseken megvívott csatáktól, hódításoktól.
Olyan élettől búcsúzott, ami eddig is csak álmaiban élt. A láthatár peremén Pisa felé sikló vitorlások látványa még egyszer, utoljára felidézte lelki szemei előtt mindazt, amit elnyerhetett volna, ha Itáliában marad.
– Isten veled!

Bán Mór - Hunyadi Az üstökös lángja 349. oldal

>!
WolfEinstein

A magánynál nincsen rosszabb a világon.

159. oldal, Ötödik fejezet - Il Corvo, 5. rész (Gold Book, 2009)

>!
WolfEinstein

– (…) Ha látni fogod a tengert, megragadja a te lelked is, barátom!
– Nem hinném.
– Dehogynem! Minden férfiember lelkét megragadja a végtelen. A messzeség, Giovanni!

162. oldal, Ötödik fejezet - Il Corvo, 6. rész (Gold Book, 2009)

>!
Creusa

Az eljövendő idők könyvében minden pontosan megíratott jó előre, s bárki írta is azt a könyvet, szükségesnek látta, hogy Hunyadi János idehaza legyen, amikor édes Erdélyre végleg ráborultak a fekete fellegek.

377.

>!
Creusa

Megteheti-e a virág, hogy nem a ragyogó nap felé nyitja szirmait?

287.

>!
vilmos

Azt hiszed, az ország urai büszke mentében, aranyos karddal övükön, az mind magyar? Nincs már közte tán egy se, kinek Árpád hozta volna őseit e hazába. A sok német, tót, bolgár, bizánci, horvát felfalta már mind a magyart! S nem isten csodája, hogy mégis él? Ki nem irtható! Örökké feltámadó, s mind erősebb erő, hevesebben lüktető szív! S tudod, miért? Mert magyarnak lenni nem vér kérdése az! Eszme az! Magyarnak lenni felemelt fő, akarat, büszkeség! Dac, és soha fel nem adás! Magyarnak lenni szembeszállni mindennel! Magyarnak lenni rabigát nem tűrni! Utolsó leheletig, nem, soha, soha fel nem adni, magyarnak lenni az! Magyarnak lenni esztelen szenvedély!


A sorozat következő kötete

Hunyadi sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Burány Nándor: Keselyűlegelő
Benkő László: Isten választottja
Bíró Szabolcs: Non nobis Domine
Benkő László: A vér törvénye
Benkő László: A végső tenger I-III.
Benkő László: A hatalom ereje
Nemere István: Lángok martaléka
Benkő László: Ármány hálójában
Kodolányi János: Pogány tüzek
Jankovich Ferenc: Hulló csillagok