A ​Holló háborúja (Hunyadi 6.) 154 csillagozás

Bán Mór: A Holló háborúja

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ezernégyszáznegyvenkettő. ​A Vaskapunál vívott ütközet, és a váratlan magyar diadal híre bejárja egész Európát. Hunyadiban egyre többen látják a jövő reménységét, aki immár több csatában képes volt megálljt parancsolni az ottomán hódítóknak. Az ifjú magyar király, Ulászló is úgy véli, a török fenyegetéstől egy ideig nem kell tartaniuk, és arra próbálja rávenni Hunyadit, hogy csoportosítsa át erőit a nyugati és északi országrészekbe, a trónkövetelő Erzsébet királyné, Cillei, és Giskra zsoldos hadai ellen. A vajda azonban jól tudja, hogy a török ellencsapás csupán idő kérdése, és minden katonájára a keleti határnál lesz szüksége. Az események ezúttal is őt igazolják: Murád szultán bosszúból elrendeli Havasalföld és Erdély felprédálását. Hunyadi nem várja be, hogy a hódítók átlépjék határt a Kárpátok hágóinál, inkább meglepetésszerűen betör Havasalföldre, hogy Vlad Dracul országában mérjen megsemmisítő csapást az elbizakodottan előretörő oszmán seregre.

A nagy sikerű… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

Tartalomjegyzék

>!
Gold Book, Debrecen, 2022
578 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634266525
>!
Gold Book, Debrecen, 2014
592 oldal · ISBN: 9789634262961
>!
Gold Book, Debrecen, 2013
578 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634262565

1 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Vlad Tepes


Kedvencelte 26

Most olvassa 7

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 37

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Csilla‿ P>!
Bán Mór: A Holló háborúja

A felállás már ismerős: Mindenki mindenki ellen. Hunyadi a török ellen, Erzsébet királyné és Ulászló pedig egymás ellen.
Megérett a helyzet a gyökeres változtatásra. A lényeg, hogy mást kell tenni, mint amire a török számít. Vagyis az eddig tanúsított visszavonulás helyett támadni kell. „Támadni! Újra csak támadni fogunk, egyre csak támadni!
Cesarini bíboros mindent elkövet terve kivitelezéséhez: miszerint Ulászlót és Erzsébet királynét kibékítse egymással. Csakhogy ezért a békéért nekünk kell nagy árat fizetni. Ez a béke megcsonkítja országunkat.
Ilyen béke nekünk nem kell!

Zöldövezet>!
Bán Mór: A Holló háborúja

Legjobb védekezés a támadás! Hunyadi Jánosnak egyszerűen elege lett abból, hogy a bizonytalanságban ülve várjuk – a ki tudja, éppen honnan érkező – török inváziót. Ehhez túl hosszú az országhatár, és nem lehet minden bokorhoz őrséget állítani. Aki mer az nyer, és mi mertünk.
Amennyire A Mennydörgés Kapuja a honvédő háborúk könyve volt, A holló háborúja annyira a támadó hadjáratok regénye. Két nagy nekigyürkőzés: a Havasalföldön megvívott kegyetlen, öldöklő csata, majd a híres hosszú hadjárat a Balkánon 1443 őszén-telén. A hosszú hadjárattal a reményt vittük el a Balkán török rabigában sínylődő népeinek – szerbeknek, bolgároknak, albánoknak, görögöknek –, hogy a török nem legyőzhetetlen. Ennek az ikonikus keresztes hadjáratnak a célja nem kevesebb volt, mint az ellenség teljes kiszorítása Európából vissza Ázsiába, miközben megerősítenénk Konstantinápolyt, és elfoglalnánk Drinápolyt, az Oszmán Birodalom akkori fővárosát. És persze a fiatal Ulászló lelki szemei előtt is felvillant Luxemburgi Zsigmond grandiózus álma: az út végén a Mennyei Királyság, a Szent Föld, Jeruzsálem visszafoglalása az iszlámtól.
Amilyen magasztos volt a cél, olyannyira szánalmasan kicsinyes az elköteleződés és a segítség. Bár a Szentatya magasra emelte Krisztus keresztjét, a nyugat-európai országok vonakodtak csatlakozni. Nem adtak a hadjárathoz pénzt, paripát, fegyvert, így végül magunkra utalva – némi zsoldos sereggel kiegészülve – a lengyel-magyar hadaknak (utóbbiak közül is leginkább csak néhány magyar bárónak, mert a többiek itthon is szégyenszemre kihátráltak) kellett megindulniuk a sokszoros túlerő ellen. Európa ígérni tudott, de amikor fizetni kellett volna a hajókat, a seregeket, visszakoztak, hárítottak. A végén mi voltunk, akik fizettünk: pénzben és véráldozatban egyaránt, mert nekünk már nem volt hová hátrálni.
Mindkét hadjáratnak meg volt a maga rossz szelleme. Az egyik legnegatívabb, utálatos szereplő számomra Vlad Dracul, a karós vajda volt minden ízében. És milyen vezető az, aki folyton bosszúért lihegve a saját népét írtja és gyilkolja végeláthatatlanul? A másik igencsak visszatetsző figura pedig Cesarini bíboros volt, a hízelkedő, sima modorú diplomata. Az áskálódó, viszályt szító, aki a mérget csepegtette a király fülébe Hunyadi ellen újra meg újra. Hunyadi hitt egy eszmében: a szabadság eszméjében, és mindent – a vagyonát és az életét is – ennek rendelt alá fáradságot nem kímélve. A legátus pedig gyáva, alattomos módon igyekezett besározni őt Ulászló szemében.
Minden nehézség ellenére volt hitünk és bátorságunk megpróbálni, nem számolgatva az ellenség létszámfölényét. És bár leteríteni nem tudtuk, meghátrálásra kényszerítettük, bebizonyítva, hogy Dávid nagyon kellemetlenül rá tud taposni Góliát tyúkszemére.

nyirog>!
Bán Mór: A Holló háborúja

A sorozat eddigi köteteihez hasonlóan izgalmas, és korhű történetet kaptunk, gyakorlatilag ugyanazokat a pozitívumokat és negatívumokat tudom kiemelni, mint eddig. Egyetlen kivétel van: a bakik. Elképesztő mennyiségű elírás, és helyesírási hiba található a könyvben, számomra fura, hogy ennyi bentmaradhatott lektorálás után. Sokat ront az élvezeti értéken…
Maga a történet tényleg érdekes és nagyon jól leírja mind a történéseket, mind a körülményeket, tökéletes a XV. századi élet bemutatása, nagyon jól hozza a kor hangulatát. Itt is megvan az eddig megszokott patetikus stílus (néha kicsit már túlzás is), és az a jellemvonás hogy külföldi karakter pozitív színben nem tűnhet fel, magyar pedig negatív színben. Sajnálom, hogy a 3. vagy 4. kötet táján ennyire megadta magát az író, és gyakorlatilag a politikai színpad jobb szélén elhelyezkedőket akarja kiszolgálni. A könyvben található aktuálpolitikai kiszólások is ennek tudhatók be, legkevésbé sem illik a történelmi regénybe, nem is tetszettek ezek a gondolatok.

Robmiller P>!
Bán Mór: A Holló háborúja

A Hunyadi-sorozat 6. kötete ezúttal Hunyadi János 1443-ban indított törökellenes téli hadjáratát helyezi az események középpontjába. Ez a felvezető mondat így full unalmasnak tűnhet azoknak, akik nem igazán vannak oda a történelemért, viszont itt meg kell jegyezni, hogy Bán Mór fantáziájának, s alapos kutatómunkájának köszönhetően egy olyan sztorit pakolt le az asztalra, ami kis túlzással nekem megfelelhetne a magyar „Trónok harcának”!

Legalább négy szálon fut a kötet cselekménye, melyek mindegyikén olyan szinten izgalmasan fűzi a szálakat, hogy jóformán alig akarod letenni a könyvet, mert érdekel, hogy na vajon a következő fejezetben mi történik majd! Miközben polgárháborús helyzet alakul ki az országban, addig délről az Oszmán Birodalom árnyéka vetül a keresztény Európára. Tiszta Stark-Lannister harc Westeroson, miközben a „Falon túl” gyülekeznek a „Mások”…:D

Ettől a kicsit erőltetett – de szerintem találó – analógiától eltekintve kb. a könyv 40%-ánál merült fel a kérdés bennem, hogy most én vagyok-e olyan mazochista magyar töri-rajongó, hogy totál élvezem a kötetet, avagy mások is hozzám hasonlóan talán az egész sorozat eddig legjobban sikerült művének tartják? A megérzésem nem csalt, ugyanis nem véletlen, hogy a Holló háborúja a Molyon jelenleg 94%-on áll az értékelések alapján! Azért gondolhatjátok, hogy milyen írói véna, mennyire jó történetmesélő-készség kell ahhoz, hogy egy sorozat 6. része legyen egyelőre a top-favorit sokak szerint! Szerintem is, megy is a kedvencek közé!

Nem mellesleg a könyv olvasása során folyton agyal az ember egy több, mint 500 éve letűnt korszakon, melyben országunkban még akadtak olyan vezető egyéniségek, akik nem sajnálták életüket folyamatosan kockára tenni azért, hogy az őseink által szerzett határokat, családjaikat, ingóságaikat megvédjék egy elnyomó, sokkalta erősebb idegen uralomtól. Sokat jár a fejemben, hogy vajon Hunyadi János tényleg olyan szintű hőse volt-e a magyar történelemnek, mint ahogyan Bán Mór, illetve az általa felkutatott kortárs történetírók (pl. Bonfini) ezt lejegyezték? Vagy pusztán arról van csak szó, hogy a központi hős Hunyadi a későbbi Mátyás király apja volt, ennek okán természetes, hogy „piedesztára” emelték alakját, mint – véleményem szerint – az utolsó nagy magyar király édesapját? Legyen bármi is az igazság, annyi bizonyos, hogy minden történelmi forrásnak van egy igazságmagva, s nem véletlen, hogy Hunyadi Jánost 1000 éves históriánk egyik legnagyobb alakjaként tartjuk ma is számon!

Továbbra is azt mondom, hogy aki szereti a történelmet – főleg ha az kellő fantáziával van átitatva (Vlad Dracul és pereputtya főszereplők benne pl.)-, annak bátran ajánlom az egész sorozatot, mert nem egy száraz krónikát fog kapni, hanem lüktető, izgalmas, fordulatos regényt!

kormoci_edit P>!
Bán Mór: A Holló háborúja

”Hunyadi veszedelmes ember, fényes tekintetű szultán. Sokkal veszedelmesebb, mint a többi ellenséged.”
A Hunyadi-sorozat hatodik könyvében a szerző elviszi az olvasót a királyi palota díszes termeibe, éhező parasztok földkunyhóiba, a szultán háremébe, vértől csuszamlós harcmezőkre. Vlad Dracul palotájának titkos alagsorába is elidőz kicsit. Néhány mondatot szán az inkvizítor tevékenységének bemutatására is. Részesei lehetünk annak is, hogyan leckézteti meg Hunyadi a brassói városvezetést a silány munkáért, romlott húsért, pedig sok aranyat fizetett ki előre érte. Megszületik Mátyás nevű kisfia 1443. február 23-án.
”A kis Hunyadi Mátyás gyanakodva bámulja a zord képű, csupa seb, csupa heg férfiút, aztán elkomorul, jobbnak látja elfordulni tőle, s anyja keblei közé fúrni göndör üstökét.”
Változatlanul tetszik a szerző kitartó kutatómunkája, alapossága és a hézagokat kitöltő képzelőereje. Érdeklődéssel olvasom mindig a könyv végén a függeléket is.

WolfEinstein>!
Bán Mór: A Holló háborúja

A színvonal továbbra is töretlenül rendkívül magas. Ez az a sorozat, amit nem lehet félbehagyni. Hiába ennyire nagy projekt, nem lehet beleunni. Bán Mórnak ebben a kötetben is sikerült még tovább árnyalnia a kort, mélyíteni a karaktereket, lebilincselően vezetni a cselekményt, újat hozni az elbeszélésben. A történet szempontjából gonosznak tekinthető karakterekért is lehet izgulni. Bevallom, különösen aggódtam az ifjú Mohamed és Vlad Dracul sorsáért, és izgatottan lestem, hogy élnek túl bizonyos helyzeteket, pedig hát őket hivatalból utálni kéne, de valahogy nem lehetett, pedig hát tudjuk, hogy vérbe borítják Havasalföldet és a Délvidéket. Ennek a kötetnek talán pont ez a legnagyobb erénye, hogy a negatív karaktereket is embernek ábrázolja, akikkel lehet akár azonosulni is, de lehet egyszerűen csak szorítani értük, még akkor is, ha tudjuk, hogy nem kéne. Nem várom, hogy vége legyen a történetnek, annyira jó elmerülni ebben a könyvsorozatban. Nem tudom, mit kezdek majd magammal, ha vége lesz. De addig még van négy kötet.

Qedrák P>!
Bán Mór: A Holló háborúja

Nekem jobban tetszett, mint az előző, bár itt is érezni még az erőteljes tempólassulást, de ennek az is az oka, hogy a könyv lényegében egy csatajelenetből és egy hadjáratleírásból áll, a köztes részeket pedig csak gyenge szálakkal fűzi össze a cselekmény. Igaz ebben a szakaszban békül ki egymással Erzsébet és Ulászló, ami a könyv amúgy kevés igazán humoros részeinek az egyike. A patetikus hangvétel a regény sajátja, ez egyeseket talán zavarhat, engem kevésbé-
A hosszú hadjárat eseményeinek elmesélésén látszik, hogy a szerző egyik kijelölt célja ennek a hadi sikernek a leírása volt, tényleg a fél könyvet kiteszi, és élővé varázsolja a történelemkönyvekben általában néhány sorban elintézett háborút.
Nagyon örültem neki, hogy végre visszatért az a fantasy vonal, ami az első két kötetet jellemezte, és alapos bemutatást kapott a havasalföldi vajdák családja.

Ahogy a korábbi köteteknél is, itt is alapvetően két gondom volt a megvalósult koncepcióval. Az egyik, hogy túlságosan erős a kontraszt, a magyarok, főleg Hunyadi hívei csupa ártatlan, nagylelkű, nemes jellemű ember, akik csak egyszer-egyszer botlanak meg, és akkor is elnézően bánik velük a szerző (lásd pl. a házasságtörést). Ezzel szemben az „idegenek”, legyen szó a Cilleiekről, törökökről, románokról stb. egy-egy kivételes esetben megcsillogtatják lelkük fehérebb oldalát, de amúgy mind csupa akasztófáravaló gazember. A történelmi forrásokból azonban tudjuk, hogy ez nem volt így, Hunyadi János is gond nélkül lerabolta a szomszédait, ha az érdekei éppen úgy kívánták meg.
A másik gondom az, hogy normális női karakter szinte nincs a műben. Sem a rövid szerepű, inkább sötétebb színekkel megfestett Erzsébet királyné, sem pedig az urát folyamatosan hazaváró, és az életét szinte csakis ebben kiteljesítő Szilágyi Erzsébet nem pótolja ezt a hiányt.

2 hozzászólás
Fater>!
Bán Mór: A Holló háborúja

Bán Mór Hunyadi sorozata azon kevés regényfolyamok közé tartozik, amit az ember nem tud megunni még a hatodik rész megjelenése után sem. Sőt! Már most várom a folytatást, annak ellenére, hogy a soron következő kötet lapjain megjelenő történelmi eseményeket – nagy vonalakban – már most is ismerem. A Holló háborúja is ugyanazt a magas színvonalat képviseli történetmesélésben, történeti hűségben, amelyet az első kötettől kezdve megszokhattak a sorozat olvasói. Egyetlen észrevételt tennék: Bán Mór még talán soha nem „ölt” ennyit és olyan kegyetlenséggel, mint e könyv lapjain. (Persze, Hunyadi 1442-43-as hadjárata sem éppen pünkösdi körmenet volt…) Ami kimondottan elszomorít: a molyon is jól látható, hogy Bán Mór sorozatát sokkalta kevésbé olvassuk, mint a mindenféle árnyalatokat, sápadt képű vámpírosokat…

Wiggin77 P>!
Bán Mór: A Holló háborúja

Milyen rövidnek tud tűnni még egy ilyen vaskos könyv is, ha így repülnek az oldalak! A hatodik kötet is zseniálisra sikerült. Hunyadi most már vitathatatlanul a kedvenc magyar történelmi hősöm. Bán Mórt pedig remélem sosem hagyja el mesélő kedve, mert bizony nagyon jó mesélő. Csodálom azt a rendkívül alapos kutatómunkát, amit minden egyes kötethez kapcsolódóan végigcsinált. Ahol csak lehet,a legkisebb részletig hű a történelemhez. Ez önmagában is elismerésre méltó, de igazán az teszi a sorozatot nagyszerűvé ,hogy az író remek érzékkel és hihetően varázsol hús-vér, lélegző embereket a korábban csak száraz leírásokban létező történelmi hősökből. A csaták leírása is olyan, hogy együtt lelkesedik, izzad, szenved az olvasó a vitézekkel, mintha csak ott lenne velük.
Hunyadi János tetteiről sokat tudunk. Arról már kevesebbet, hogy milyen volt magánemberként, férjként, apaként. De könnyen és örömmel el tudom képzelni, sőt el is hiszem Bán Mórnak, hogy olyan volt, amilyennek az eddigi kötetek mutatják. És ettől lesz még nagyobb kedvenc.

dpart>!
Bán Mór: A Holló háborúja

Bán Mór érezhetően nagy fába vágta a fejszéjét, de köszönöm, hogy megtette. A történelmi tények mellett megismerhetjük a kor mindennapjait, egy igaz magyar embert egészen közelről, és kötetről-kötetre nyomon követhetjük az író, művéhez való kifinomult idomulását. A hatalmas kutatómunka tetten érhető a lapokon, ami azonban nem megy a történet olvashatóságának rovására.
Mert abban egészen biztos vagyok, hogy a magyar történelem iránt rajongók számára letehetetlen a sorozat valamennyi része.
Csüngök a szavain, mint Dénes a szép öregemberén, és türelmetlenül várom a folytatást.


Népszerű idézetek

Cheril>!

A lényeg, hogy mindig jő valaki napnyugatról, aki mindent jobban tud minálunk. Aki mindig meg szeretné mondani, hogyan kellene voltaképpen élnünk ebben az országban. Aki mindig pontosan tudja, hogy mi miatt kell szégyenkeznünk, mire szabad büszkének lennünk. Aki ismeri, de legalábbis ismerni véli valamennyi hibánkat, és szíves örömest hajlandó orvosolni is a sok bajt, amit mifelénk tapasztal… Így szokott ez lenni, s kutya legyek, ha most nem így lesz!

107-108. oldal

6 hozzászólás
Robmiller P>!

Néha elfelejtjük, honnan jöttünk, s hová tartunk…

87. oldal

2 hozzászólás
Zöldövezet>!

– Akkor hát Mátyás csontjai itt vannak – suttogta megkönnyebbülten Dénes.
– Itt vannak. Még itt… Memento mori… A halál ott leselkedik mindenütt! Biztosan megkaparint magának, csak még a napját, óráját nem tudjuk… Mert hisz minden mulandó… E szarkofágban porladnak annak az embernek a csontjai, aki birodalommá kovácsolta e széthúzó országot. Még megvannak a csontjai! Még áll büszke palotája Budán! Még sok megvan szenvedéllyel összegyűjtött könyvei közül… De lassan úrrá lesz mindenen az enyészet… A paloták leomlanak, a könyveket szétlopkodják, az országot darabokra tépik, ha nem leszünk képesek újra összefogni, s megakadályozni!

Robmiller P>!

– Szegény Lajos királyunk halálával új kor kezdődik az ország életében. Új, de semmiképp nem ismeretlen. Szegény Hungária újra és újra ide jut, ahová mostan jutottunk: az ország a szakadék szélén, a kincstár üres, a hadak egyrészt leölve, másrészt szélnek eresztve, a várak gyalázatos állapotban. A sok léhűtő meg haszonleső persze a tűz közelében sertepertél máris, szeretnék továbbra is mind a saját pecsenyéjüket sütögetni. A kérdés az, ki lészen az új király, s hogy ő milyen pecsenyét kíván sütögetni egyáltalán, s kiket hagy meg a tűz közelében…

107. oldal

Lyanna>!

– Kegyetlen a világ, kincsem! Ne légy jámbor… Bármit mondanak is a papok, ne légy jámbor, ne légy könyörületes soha! Keményítsed meg a szíved! Ez a világ nem a jámborak világa! Míg ennyi gonoszság a föld színén, légy kíméletlen mindazokkal, kik kezet emelnek a védtelenekre!

185. oldal

Zöldövezet>!

– Senki sem mondta, hogy minden harc szabályok szerint zajlik, hercegem! Az életben a csalók, az ügyeskedők mindig tovább élnek! A temetők pedig tele vannak hősökkel, akik betartották valamennyi szabályt!

kormoci_edit P>!

Máris mesés históriák kapnak szárnyra a tüzek körül. Ki egy törökkel végzett, háromról zagyvál hamarost, éjfélre már hatról hadovál. Lesz az tíz is holnapra, s mire hazatér a sereg, már ötvenre duzzad a tulajdon kezétől elesettek száma.

173. oldal

kormoci_edit P>!

A nép, lehet tán, ostobán viselkedik néhanap, de azért nem ostoba.

478. oldal

Roadway07 I>!

A lényeg, hogy mindig jő valaki napnyugatról, aki mindent jobban tud minálunk. Aki mindig meg szeretné mondani, hogyan kellene voltaképpen élnünk ebben az országban. Aki mindig pontosan tudja, hogy mi miatt kell szégyenkeznünk, mire szabad büszkének lennünk. Aki ismeri, de legalábbis ismerni véli valamennyi hibánkat, és szíves örömest hajlandó orvosolni is a sok bajt, amit mifelénk tapasztal… Így szokott ez lenni, s kutya legyek, ha most nem így lesz!

Qedrák P>!

A lényeg, hogy mindig jő valaki napnyugatról, aki mindent jobban tud minálunk. Aki mindig meg szeretné mondani, hogyan kellene voltaképpen élnünk ebben az országban. Aki mindig pontosan tudja, hogy mi miatt kell szégyenkeznünk, s mire szabad büszkének lennünk. Aki ismeri, de legalábbis ismerni véli valamennyi hibánkat, és szíves örömest hajlandó orvosolni is a sok bajt, amit mifelénk tapasztal…

107. oldal, 3. fejezet - A brassói vecsernye (Gold Book, 2013)

1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Hunyadi sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Bányai D. Ilona: A vér jogán
Csikász Lajos: Haragvó liliomok
Urbánszki László: Vérszerződés
Urbánszki László: A lándzsa nemesei
Orosz T. Csaba: Rubin avagy a király orvosa
Orosz T. Csaba: Hun
Nemere István: Mohács – 1526
Hanczár János: Óperencia
Bíró Szabolcs: Ötvenezer lándzsa
Karczag György: Idegen páncélban