Pusztán ​születtem 1 csillagozás

Az emlék nem veszhet el
Bán Ferenc: Pusztán születtem

A ​milyen környezetben születik az ember s él gyermekkorában, az egész életére kihat. Emlékeitől nem tud „megszabadulni". Biztatják: Írd le a magad kedvéért és az utókor számára. Ilyen hatásoktól ösztökélve veszem kezembe a tollat. A veszprémi káptalan Somogy vármegyei uradalmában, Nagyberény községben, illetve ahhoz tartozó pusztán születtem 1912-ben. Ötéves koromig ott éltem. 1917-ben édesapámat – ugyanazon uradalom – Ságvárhoz tartozó pusztájára Gánt-ba helyezték pusztagazdának. Onnét jártam iskolába. Majdnem 16 éves koromig otthon, családi környezetben éltem. Nem volt idegen tőlem a pusztai élet, hiszen nagyapám Bán Erazmus és anyai nagyapám, sőt édesapám bölcsője is pusztai cselédházban ringott. Az én sorsom a magánúton elvégzett középiskola után messze elkanyarodott a pusztától. írásom nagy részét emlékezetből vetem papírra. Hozzá nagy segítséget nyújtott Gubicza István nyugdíjas pusztagazda, aki ugyancsak a káptalannál volt alkalmazva, mint édesapám. Szüleimtől és a… (tovább)

>!
Magánkiadás, Veszprém, 2002
204 oldal · puhatáblás · ISBN: 9634409865

Kívánságlistára tette 1


Hasonló könyvek címkék alapján

Dindi István: Nagytétény a 20. század hajnalán
Szabó Magda: Ókút
Szabó Magda: Katalin utca / Ókút
Christopher Milne: Róbert Gida emlékei
Hornok Lajosné – Róza Olga (szerk.): Az endrődi gyerekek élete a századfordulótól
Várdai Szilárd: Magyar díszítmények
Antal Gábor: Tavasz Somogyban
Eperjessy Ernő: Puszták népe a Zselicben
Pakuts Károly: 25 esztendő munkája a szocialista mezőgazdaságért a Zselicben
Nádújfalvy József: Somogymegye szociális és gazdasági helyzetképe