Idézetek 4

szadrienn P>!

Megint az Álomvasutak egyik állomásépületében ácsorgok, mint mindig, ha szívem innen oda vagy onnan ide húz, (…)
– Csak oda? – vágják a fejedhez minden alkalommal az undok kérdést, ezúttal olyan alattomos erővel, vagy annyira felkészületlenül ér, hogy beleszédülök.

Csiki-csuki

olvasóbarát P>!

Egyesek szerint Zolika apollói szépség, múltkor legalábbis hallottam, ahogy két lány arról vitatkozott, hogy Zolika vajon apollói vagy dionüszoszi szépség-e, és úgy tűnt, az apollós lány nyert azzal az érvvel, hogy olyan, hogy dionüszoszi szépség, nincsen, Zolika viszont szép, mint egy szobor, következésképpen csakis apollói szépség lehet, amit az is fényesen bizonyít, hogy gimis kora óta íjászkodik.

83. oldal,Trópusok

olvasóbarát P>!

Tíz, tizenöt perc? Személy, gyors, teher-, szellem-vagy atomvonat, amit bevárunk éppen? Mert leszálló itt nem szokott lenni, csak kényszerű veszteglés a célegyenesben, bevárás és elengedés, kiesés a menetrendből, az időből, a világból, magamból, az van. Ilyenkor muszáj azt képzelni, hogy a szemből jövő, lázasan továbbrohanó vonaton ülök én is, azon repülök csak oda, az egyik felvillanó ablakban látni vélem az elmosódott arcot.

52. oldal, Csiki-csuki

Hirdetés
olvasóbarát P>!

Ha legalább az ablakot ki lehetne nyitni, ha legalább befújna a szél a papírok és a frizurák alá, ha a szobanövények levelei is meg-rezzenhetnének, mint odakint a díszfák lombja, ha legalább egy árva legyünk vagy szúnyogunk lenne, hogy érezzük, hogy még élünk… de nem lehet, mert ebben az irodában nincs ablak, helyette törhetetlen és nyithatatlan üvegtáblák vannak, amelyek a padlótól a plafonig érnek, és szorongató a levegőtlenség, és a klímaberendezés beállításai körül minden nap terméketlen viták robbannak ki – de most, hogy Zsolt is itt ül köztünk, kollegiális egyetértésben hallgatunk, és izzadva verjük a billentyűzetet.

18. oldal