Megint ​elkalandoztál 10 csillagozás

Kitalált történetek
Balogh Virág Katalin: Megint elkalandoztál

„Kicsit lelkesebben, ha kérhetem, mondogattam, ám szavaim süket fülekre találtak. Gála feje tök üres, és halhatatlan lélekkel sem dicsekedhet, mint én, merengtem el, megölve a hangulatot. Már ahhoz is túl fáradt voltam, hogy végiggondoljam, vajon fel lehetne-e lelkesíteni Gálát, és ha igen, hogyan, úgyhogy inkább eldőltem a matracomon. Elalvás előtt még egy új, sikerekben gazdag alkotói korszak képe villant fel előttem. Minden áldott nap ezzel a reménnyel kelek, de lefeküdni csak nagy ritkán sike-rül vele, az ilyesmit megjegyzi az ember.”

>!
ISBN: 9786150091389
>!
Magánkiadás, Budapest, 2019
126 oldal · ISBN: 9786150056777

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

szadrienn P>!
Balogh Virág Katalin: Megint elkalandoztál

Elkalandozás, jóleső emlékekbe feledkezés, netán ájulás? Álmok?
Színes jelmezbál és álca, vele szemben pedig a kiábrándító valóság.
A szerző világában sokféle kapu vezet át a prózai hétköznapokból a fantázia szabad csapongásába, és ebben könnyen önmagunkra ismerhetünk, hiszen néha muszáj elmenekülni a napi rutin monoton egyhangúsága elől.

Az egyik kedvenc novellám a Visszaeső volt, ami egy sivár, vigasztalan munkahelyi környezettel indít, de gondolataink mélyén csakhamar már egy gyerekkori gólya kelepel és vidám indián neveken törjük a fejünket. Hogy körülöttünk mindenki buzgón veri a billentyűzetet és a főnök már ott áll a hátunk mögött? Annyi baj legyen!
Nagyon szimpatikus bemutatkozó kötet.

olvasóbarát P>!
Balogh Virág Katalin: Megint elkalandoztál

„Odakint szakad a hó, a lámpa fényében látszik, ahogy a szél az ezüstösen csillogó, apró pelyheket kavarja, mintha angyalhaj lobogna a levegőben.”

Egy elsőkötetes szerző ígéretes novellái. Közös jellemzőjük az elbeszélők név és nemtelensége, néha könnyebb azonosulni egy jobban körvonalazott szereplővel, de így meg az ember áll a középpontban, a gyerek, a fiatal, a problémákkal szembesülő, meg nem értett és küzdő egyed. Sokféle érzés, sokféle megközelítés, családok, iskolai közösségek bontakoznak ki előttünk. Jó stílusa, szép mondatai vannak. A Gálamelegítő osztálytalálkozós emlékeket idézett, és nem hozta meg a kedvem a következő ilyen összejövetelekhez sem, de jó volt olvasni. A Csiki – csuki MÁV-os élményeket/hadakozásokat idézett fel és egyik kedvenc szerzőmet is megemlítette.
Különösen tetszett még a Kisbetűs , a Trópusok és az Árva lélek című írás.

3 hozzászólás
Rojik_Tamás I>!
Balogh Virág Katalin: Megint elkalandoztál

BVK a választékos, igényes nyelvi világával, mondatszeresztésével szerettette meg velem a kötetét. A novelláiban erős képek sorakoznak, változatos témákban. A szerkezetben felépítettséget éreztem az elbeszélők életkora mentén, mintha egyre idősebb ember szemszőgéből szemlélnénk az eseményeket.
Számomra nem volt mindig egyértelmű az elbeszélők neme, ami még izgalmassabbá tette az értelmezést.


Népszerű idézetek

szadrienn P>!

Megint az Álomvasutak egyik állomásépületében ácsorgok, mint mindig, ha szívem innen oda vagy onnan ide húz, (…)
– Csak oda? – vágják a fejedhez minden alkalommal az undok kérdést, ezúttal olyan alattomos erővel, vagy annyira felkészületlenül ér, hogy beleszédülök.

Csiki-csuki

olvasóbarát P>!

Tíz, tizenöt perc? Személy, gyors, teher-, szellem-vagy atomvonat, amit bevárunk éppen? Mert leszálló itt nem szokott lenni, csak kényszerű veszteglés a célegyenesben, bevárás és elengedés, kiesés a menetrendből, az időből, a világból, magamból, az van. Ilyenkor muszáj azt képzelni, hogy a szemből jövő, lázasan továbbrohanó vonaton ülök én is, azon repülök csak oda, az egyik felvillanó ablakban látni vélem az elmosódott arcot.

52. oldal, Csiki-csuki

olvasóbarát P>!

Ha legalább az ablakot ki lehetne nyitni, ha legalább befújna a szél a papírok és a frizurák alá, ha a szobanövények levelei is meg-rezzenhetnének, mint odakint a díszfák lombja, ha legalább egy árva legyünk vagy szúnyogunk lenne, hogy érezzük, hogy még élünk… de nem lehet, mert ebben az irodában nincs ablak, helyette törhetetlen és nyithatatlan üvegtáblák vannak, amelyek a padlótól a plafonig érnek, és szorongató a levegőtlenség, és a klímaberendezés beállításai körül minden nap terméketlen viták robbannak ki – de most, hogy Zsolt is itt ül köztünk, kollegiális egyetértésben hallgatunk, és izzadva verjük a billentyűzetet.

18. oldal

olvasóbarát P>!

Egyesek szerint Zolika apollói szépség, múltkor legalábbis hallottam, ahogy két lány arról vitatkozott, hogy Zolika vajon apollói vagy dionüszoszi szépség-e, és úgy tűnt, az apollós lány nyert azzal az érvvel, hogy olyan, hogy dionüszoszi szépség, nincsen, Zolika viszont szép, mint egy szobor, következésképpen csakis apollói szépség lehet, amit az is fényesen bizonyít, hogy gimis kora óta íjászkodik.

83. oldal,Trópusok


Hasonló könyvek címkék alapján

Baráth Viktória: A főnök nagy napja
Baráth Viktória: A jófiú
Schäffer Erzsébet: Hol vagy?
Békés Pál: Csikágó
Tar Sándor: Ennyi volt
Bächer Iván: Emberevő
Anne L. Green: Elfojtott indulatok (novella)
Budai Lotti: A hercegnő haragja
Gabriel Wolf: A sötétség mondja…
Borsa Brown: A koronaherceg