József Attila életútjának, költői fejlődésének, művészi eredményeinek számtalan részletkérdését vonták új fénybe a kutatók az utóbbi években, s számos érdekes könyv összegzi pályájának egyes szakaszait és művészetének korszakos, egyetemes jelentőségét. Balogh László könyvében egyesül a tudományos igényesség a szenvedélyes, vonzó előadásmóddal. Olyan kutató munkája ez, aki szereti és legbensőbb vonatkozásaiban is érti nagy költőnk egész életművét.
József Attila 3 csillagozás
Kedvencelte 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Rövid, de tömör olvasmány. Szépen végigvezet József Attila életművén, olyan verseket rak egymás mellé, amelyekről nem gondoltam, hogy egybe tartoznak. Költészetét összehasonlítja a nagy előd Ady Endre műveivel, Derkovits Gyula festményeivel és Bartók Béla zenéjével. Negatívum: hiányoltam a szerelmi költészetének részletesebb tárgyalását, enélkül túl hangsúlyos lett a kommunista-idealista vonal.
Van egy másik József Attila életmű-elemző könyvem is a polcon, ami vagy háromszor olyan hosszú mint ez volt. Kíváncsi vagyok, ott mi többről olvashatok majd, mert jóllakottan csuktam be Balogh László könyvét, úgy éreztem, megkaptam, amit lehetett. Most azért egy darabig nem szeretnék találkozni a predesztinált, polifónikus, disszonáns és kozmikus szavakkal, túladagolásban szenvedek! :-)
Népszerű idézetek
Valóban: Adynál nincs lépésről lépésre továbbhaladó narratív menete a versnek, amelyet a végén megnyugtatóan lezár a csattanó. Rögtön az első strófában – gyakran már az első sorban – szinte tételszerűen megfogalmazza mondandóját s e központ körül gyűrűző körökben tovább motiválja, variálja, jelképrendszerével átszőve érzelmileg-gondolatilag kimunkálja ezt a mozzanatot, s amennyiben szükségesnek érzi a lezárást, valamilyen nyugtalanító, fenyegető, figyelmeztető mély hangot kondít meg végül. A leszűrt eredményeket József Attila hamar beolvasztja saját versfejlesztő elméletébe: „Hiszen az írott forma tárgyi művészete nem a mérték, ütem és rím kellékeinek kiállításában, panorámájában, hanem a mű legbensőbb indítékai, mozzanatai helyzetének váltogatásában áll. Az első mozzanat uralmát fokozatosan átengedi a másodiknak s ez a harmadiknak. Majd az első mozzanat újból kibontakozik, de gazdagabban és a szintén gazdagabban jelenkező második mozzanat mögé húzódik. És így tovább, mindaddig, míg nem kész az írásmű, amikoris azt látjuk, hogy a motívumok tulajdonképpen átvették lassacskán egymás jelentését és jelentőségét, – a végire érvén már csak egyetlen egy mozzanat, motívum áll előttünk, ami nem más, mint maga a mű. Hasonlattal élvén, formaművész kézen fog egy ismeretlen tájon, egy ismeretlen hegy lábánál. Szallagúton vezet fölfelé, egyre szűkülő körökben. Az első lépésre is tájat látunk. E tájra azonban a szallagúton fölfelé haladván észrevétlenül másik táj terül, hiszen közben északról keletnek, majd pedig délnek és nyugatnak megyünk. De így visszajutunk újra északra. Ekkor már föntebb vagyunk, de ugyanarra tágul szemünk, amire egy körrel lejjebb és mégis mást látunk. Most egyetlen pillantásra fölfogjuk mindazt, amit előbb északról és részben északkeletről meg északnyugatról szemléltünk. Fönn az ormon azután egyszerre nézhetünk a szelek minden iránya felé és ki-ki annyit lát, amennyi szeme van. A csupaszem utas egyetlen metszetlen kör közepén találja magát, egyívű éghajlat alatt. Csak maga az ösvény tűnt el a növényzet között. Hát ez a formaművészet.” (In: _Az istenek halnak, az ember él)
82-83. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Pomogáts Béla: Radnóti Miklós ·
Összehasonlítás - Tüskés Tibor: Pilinszky János ·
Összehasonlítás - Tamás Attila: Weöres Sándor ·
Összehasonlítás - Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 3. 92% ·
Összehasonlítás - Zöldhelyi Zsuzsa: Turgenyev világa ·
Összehasonlítás - Burger Barna: Fej vagy írás ·
Összehasonlítás - Medvigy Endre (szerk.): Anyám balladát táncol ·
Összehasonlítás - Vargha Kálmán: Gelléri Andor Endre ·
Összehasonlítás - Benedek István: Benedek Marcell ·
Összehasonlítás - Vezér Erzsébet: Ady Endre ·
Összehasonlítás