Balogh-Ebner Márton (szerk.) · György Sándor (szerk.) · Hajnáczky Tamás (szerk.)

Nem ​mindennapi történelem (Napi Történelmi Forrás 1.) 2 csillagozás

Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból
Balogh-Ebner Márton – György Sándor – Hajnáczky Tamás (szerk.): Nem mindennapi történelem

Valóban egy brit diplomata hozta az első rögbilabdát Magyarországra? Tényleg összeesküvés áldozata lett a legtöbb Árpád-házi uralkodó? Miként lett „nemzeti ünnep” június 22-e a németek által megszállt keleti területen? Ha szeretné tudni a választ, vagy csak érdekli, milyen lett volna az Albert Speer által tervezett Új-Berlin, és hogy miként élték meg Magyarországon a szovjet-finn háborút, jó helyen jár!
A Napi Történelmi Forrás műhely első kötetét tartja kezében az Olvasó. A fiatal történészekből, könyvtárosokból, szociológusokból és nyelvészekből álló szerzőgárda célja, hogy tudományos alapossággal, de könnyed, olvasmányos stílusban, sok illusztrációval, online felületein naponta frissülő tartalommal mutassa be a valójában (nem) mindennapi történelmet. E kötet egy sajátos válogatás szerzőink már megjelent (de bővített, átdolgozott) írásaiból, és eddig még nem publikált tanulmányaikból.

Tartalomjegyzék

>!
Gondolat, Budapest, 2017
276 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636937539 · Illusztrálta: Kmety Tamás

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Balogh-Ebner Márton – György Sándor – Hajnáczky Tamás (szerk.): Nem mindennapi történelem

Ahogy az már csak lenni szokott az efféle „válogatott tanulmányok” kötettel: némelyik tetszett, némelyik meg nem annyira (csak valamennyire). A könyv amúgy a Napi Történelmi Forrás (http://ntf.hu/) portál írásaiból szemezget – hogy milyen rendezési elv szerint, arról nem tudok nyilatkozni –, amely portál amúgy nekem nagy kedvencem, már csak azért is, mert (mint azt az előszó is leszögezi) deklarált célja, hogy eljuttassa a magamfajta pórnéphez a tudás picinyke morzsáit, amit én, a pórnép, szorgos verébként fel is csipegetek a világháló asztaláról. Nagyon fontos dolog ám ez, hisz a történelem halott tudomány, ha elzárja magát a szakmai nyelv mögé, és nem keresi a kapcsolatot a társadalom minél nagyobb szegmensével – ebben az esetben ugyanis átadja a helyet az áltudományos, fél-ezoterikus és/vagy vadnacionalista marhaságoknak, amelyek igencsak károsan képesek befolyásolni egy ország mentális állapotát. A Napi Forrás jól teszi, hogy porondra lép, és megküzd velük*.

No most a kötettel az egyik – apróbb – problémám, hogy több szerző érzésem szerint ezt az „eljuttatást” (nevezzük rendes nevén ismeretterjesztésnek) úgy gondolja véghezvinni, hogy egyszerűsít – ettől írásaik sajátosan trailer-szerűek lesznek. Igaz, az ismeretterjesztés egyik kulcsa valóban az egyszerűsítés, a zanzásítás, ugyanakkor nem árt emellett olvasmányosan is írni, mert ettől fog az a szöveg kereknek és élvezetesnek tűnni. Különben csak trailer. A másik – picit nagyobb – problémám a szerkesztésből fakad: egy olyan válogatáskötet ugyanis, ami nem alkalmaz szoros rendezési elvet, kiteszi magát a szétszórtság veszélyének – egy kis Muráti Lili, egy kis Don-kanyar, egy kis középkori királykaland, az olvasó meg nyilván némelyiket be tudja illeszteni valamilyen kontextusba, némelyiket meg nem, és ez utóbbiak ki is hullanak majd az emlékezetéből, mint az őszi platánfák levele. Én például az ókori távol-keleti hun-kínai birodalmakról olvasván csak annak tudtam örülni, hogy nem kell vizsgáznom ebből a tucatnyi számomra megkülönböztethetetlen névből, ugyanakkor a második világháborúval és a XX. századdal kapcsolatos írásokat általában véve izgalmasnak és informatívnak találtam – naná, mert a már meglévő ismereteim mellé tudtam csomagolni őket. (Üdítő kivétel Kanyó Ferenc írása, ami ugyan tőlem viszonylag távol álló korszakról – a középkorról – szól, ráadásul egy olyan könyvre reagál, amiről eddig nem is hallottam, de jól van megírva és teljességet sugároz, ezért kifejezetten élveztem is. És ezt nem azért mondtam ám spoiler. Hanem mert tényleg. spoiler)

Összegezve. Ha azt kérdezné valaki tőlem, hogy vajon ez a kötet bizonyítja-e, hogy egy internetes portál írásaiból érdemes papír alapú reprezentatív válogatáskötetet megjelentetni – nos, megvakarnám a fejem, és azt mondanám, hm, 100%-ig nem sikerült meggyőznie erről. De 80%-ig igen. Ami technikailag négy csillag.

* Itt meg kell említsem egy másik kedves, kimondottan erre a küzdelemre szakosodott oldalamat is: http://tenyleg.com/

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

Kuszma P>!

Ha végignézzük, hogy az Árpádok halálát kik okozták, akkor többnyire testvéreket és rokonokat láthatunk a listában. Vagyis a dinasztia a saját fejére hozta a végzetét, amikor tulajdonképpen egymást aprították a magyar trónért. Grandpierre Endre azonban nem belül keresi a hibát, hanem úgy véli, hogy az valahol máshol van, egy külső, idegen erőben, amely létezése legfontosabb küldetésének a magyarság, a magyar függetlenség és a magyar kultúra elpusztítását tűzte ki. Túl azon, hogy ilyen erő nem létezik, szomorú belegondolni, hogy Grandpierre Endre rosszul választott. Ahelyett, hogy a múlt hibáiból okulnánk, figyelve arra, hogy a magyarság megosztottsága soha ne legyen visszafordíthatatlanul végzetes, példát véve az utóbb kihaló Árpádok sorsából, úgy vélte, hogy egyszerűbb összeesküvés-elméleteket gyártani, és mindig valaki másban keresni a hibát, nem elfogadva azt, hogy mi magyarok, ahogy királyaink is, gyarló emberek vagyunk.

50. oldal, Kanyó Ferenc: Királyok gyilkosa, gyilkosok királya

1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

György Sándor – Hajnáczky Tamás – Kanyó Ferenc (szerk.): Történelmi útvesztők Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból II.

Napi Történelmi Forrás sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Csécs Teréz – Takács Miklós (szerk.): Beatus homo qui invenit sapientiam
Makkay János: Az avar Attila
Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei
Visy Zsolt (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón
Domonkos László: A Héjjas-nyárfa árnyékában
Gosztonyi Péter: A kormányzó, Horthy Miklós
Szakály Sándor: Történelmünkről hosszabban, rövidebben
Szegedy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz… 1-2.
Károlyi Istvánné Windisch-Graetz Mária Magdolna: Feljegyzések és életképek
Dubayné Bozsó Éva: Lepecsételt otthonok – megpecsételt sorsok