Évtizedeim ​a titkosszolgálatnál 6 csillagozás

Egy magyar kémelhárító emlékiratai
Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál

Az ​utóbbi idők minden bizonnyal legizgalmasabb memoárja Bálint László új könyve. Bálint László 1940-ben született Kisteleken hívő katolikus – a későbbi kommunista szóhasználat szerint: középosztálybeli vidéki klerikális-reakciós – családba. Gyermekkori álmának beteljesítésére huszonkilenc évesen látta elérkezettnek az időt: nyomozónak jelentkezett a Budapesti Rendőr-főkapitányságra. Fel is vették, ám az csak az eskütétel után derült ki, hogy a szolgálati helyéről a legkevésbé sem ő döntött, s a kiterjedt háttérellenőrzés ellenére is a Politikai Osztályra, a BRFK III/II-A Alosztályra osztották be kémelhárítónak…

Hogyan működött a Kádár-rendszerben az állambiztonsági szerv? Mit lehet tudni a belső viszonyairól, az állományról, a vezetőkről? Mi volt a feladatköre a hírszerzőknek, a kémelhárítóknak, a belső elhárítóknak? Miért volt mindig is jelentős eszköze a titkosszolgálatoknak a hálózat? Kik és hogyan küzdöttek Magyarországon a Moszad hírszerzői és hálózata ellen? Miért… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Kárpátia Stúdió, Budapest, 2013
456 oldal · ISBN: 9789638929181
>!
Kárpátia Stúdió, Budapest, 2012
448 oldal · ISBN: 9789638929181

Enciklopédia 1


Kedvencelte 3

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

Gyevocska>!
Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

Számomra nagyon izgalmas és egyben tanulságos könyv, még akkor is, ha a titkosszolgálati évekből „szaftosabb” történetekre számítottam. De a rendszerváltás éveiről szóló fejezetet nagyon vártam, szinte habzsoltam az oldalakat.
Döbbentem olvastam az akkori „emberek” töketlenségét, tehetetlenségét, pipogyaságát, akiknek felajánlotta a segítségét, és egyszerűen nem tudtak vele mit kezdeni. Aki elfogadta a segítségét, azt is tökösebbnek gondoltam volna. ÁÁÁÁ….. Az a pár oldal azt hiszem tökéletes lenyomata a 30 évvel ezelőtt zajlott „valaminek.”
Az íróra tökéletesen illik a mondat: „Én egy rendszernek sem vagyok a rabja, csak a darabja.”

Gábor_Ale P>!
Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

Szubjektív történet!
Érdekfeszítő olvasmány a kor és a téma kedvelőinek. Én nem érzem objektívnek, de ha a szerző az állambiztonság „szereplője”, akkor nehezen lehet írni a témáról objektíven.
A szerző a gyermekkorával kezd, majd „sztorizgat” a szolgálati évekről. Az utolsó oldalakon pedig kibontakozik a rendszerváltás-rendszerváltozás kora, annnak politikája, az ekkor induló poltikusok „hozzánemértése” és az átmentés folyamata.
Szubjektív történet, de véleményem szerint sajnos igaz és a mai napig kisebb-nagyobb mértékben ez jellemzi a közigazgatást, politikai rendszert, politikai elitet.

Bár még nem olvastam, de e könyvnek fényében bátran ajánlom az író A kommunista párt öklei című könyvét. Én biztosan elolvasom.

>!
Kárpátia Stúdió, Budapest, 2013
456 oldal · ISBN: 9789638929181
jaspi>!
Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

Bálint László felmenőinek rövid bemutatása után saját gyermekkori emlékeiről ír. Az első száz oldalon egy kisfiú szemével figyelhetjük az 1940-es ’50-es éveket. Különösen érdekes volt az előretörő szovjet csapatok elől menekülő család viszontagságos útja, vagy a kiskamaszként megélt forradalom története 1956-ban, Szegeden.
A középiskola után „messzi munkásnak” állt szerző sok helyen megfordult az országban, míg gyermekkori álmát beteljesítve nyomozónak jelentkezik a rendőrségen. Persze a jelentkezés elfogadásáról és a szolgálati helyről nem a jelentkező dönt. A szerv vezetői úgy döntöttek, hogy legtöbb hasznát a Politikai Osztályon a BRFK III/II-A alosztályon veszik. Innen indul Bálint László kémelhárító története. Őszintén beszél a hálózati munkáról, sikerekről és kudarcokról, politikáról s a kémelhárító szakmáról. Igyekszik tisztába tenni a közbeszédben összekeveredő fogalmakat, érthetővé tenni a titkosszolgálat működését.
A könyv átvezet minket a rendszerváltás időszakán, egészen 2010-ig követhetjük a szerző életútját.
Számomra rendkívül érdekes és tanulságos volt ez a kötet. Ritka az olyan visszaemlékezés, amely ideológiai sallangoktól mentesen, objektivitásra törekedve, szakmai alapon mutatja be a Népköztársaság kémelhárításának működését. Úgy vélem, hasznos olvasmány ez a mű azoknak, akik átélték ezeket az éveket, és azoknak is, akik most tanulnak a XX. század történelméről.


Népszerű idézetek

Gábor_Ale P>!

Személy szerint engem ez a csoportvezetői váltás nem nagyon érintett, hiszen Farkas Ferenc se igen szólt bele a munkámba, és tudtam, hogy Bristyán Jóska se fogja ezt megtenni, ha másért nem, hát a saját érdekében. Így is történt. Üldögélt bent az irodjában, piszkálgatta a körmeit, és aláírta, amit eléje tettünk. Már nem emlékszem pontosan, minek folytán, de hálónkba akadt a Festo cég, amely valahogy kapcsolatba került az elhárítási körünkbe utalt valamelyik objektummal. A cég egyik beutazó képviselőjéről készítettem egy jelentést, és leadtam Bristyán Jóskának. Újdonsült csoportvezetőm fogta magát, és a „Festo”-t átjavította „Festő”-re. Tisztelettudóan megkérdeztem, miért tette. A válasza az volt, hogy amit én írtam, annak nem volt semmi értelme, így meg lett. Próbáltam elmagyarázni neki, hogy miről van szó, de amikor láttam,hogy nem érti, ráhagytam. A jelentést úgy sem küldtük sehova, leraktuk valami dossziéba. Évtizedekkel később, a történeti kutatásaim során rábukkantam hasonló esetre, aminek kapcsán eszembe jutott az akkor már a túlvilágra költözött Bristyán Jóska akadékoskodása. Az 1956-os forradalmat követő megtorlás során büntetőeljárás indult egy színész-rendező ellen. A gyanúsítotti jegyzőkönyvben az életrajzi adatok között szerepelt, hogy tanulmányokat folytatott „Rákosi Szidi tanodájában”. Legépelés után mindenki aláírta, és bekerült a vezetőhöz. Az ávéhás múltú vezető hibát vélt felfedezni a leírtakban. Ő még ott tartott, hogy aki Rákosi, az csak Mátyás lehet. Máris javított, és a tanulmányok helye „Rákosi Mátyás Színitanoda” lett. A mi új csoportvezetőnk is ezen a színvonalon állt.

193. oldal, A népgazdaság kémelhárítási védelme (Kárpátia Studió, 2013)

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

melvin>!

Récsey alezredes elvtárs valamiért felkereste a beosztottaim irodáját. Egyszer csak jön hozzám az egyik beosztottam, hogy menjek hozzájuk, mert az osztályvezető elvtárs hívat. Alig léptem be az irodába, már nekem is szegezte a kérdést: „Mi van itt a te csoportod irodájában a falakon, Bálint elvtárs?” Mondom neki, hogy „itt van például Lenin elvtárs képe”, persze tudtam, hogy másra gondolt. „Na, ez a baj, Bálint elvtárs. Mert mit lát itt Lenin elvtárs ebben a szobában? A mocskot és az erkölcstelenséget.” S mutat a szemközti falra. Jól sejtettem, mi a baja Récsey elvtársnak. A szemközti falon meg Lenin elvtárs képe mellett is különböző évjáratú fali naptárakon meglehetősen lenge öltözékben Pataki Ági, Bíró Ica, Sütő Enikő és más korabeli pucérkodó hírességek díszelegtek. Nemcsak az én beosztottaim irodájában volt ez így, hasonlóan kidekoráltak minden irodát, ahol ifjú tisztek dolgoztak. Azt nem mertem volna megjegyezni, hogy az öreg bolsevik vezérnek örülnie kellene a kellemetes környezetnek. Ehelyett megkérdeztem: „Récsey elvtársnak mi kifogása van Boruzs elvtárs lánya ellen?” Az egyik képen szereplő hölgy, Bíró Ica ugyanis az osztályunkon dolgozó Boruzs István őrnagynak a lánya volt.

260. oldal (Kárpátia Stúdió, 2012)

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

>!

Az indulásnál az a teherautó, amelyikben a sofőr mellett Lakner százados ült, a gépkocsioszlop közepén haladt. Egyszer valami táblánál befordultunk egy dűlőúton, majd egy nagy kapunál a következő felirat fogadott bennünket: Új Barázda Termelőszövetkezet. Ahány katonai gépkocsi befért, az mind beállt a téesz udvarába. Hirtelen nagy kiáltozás, éktelen káromkodás hallatszott elölről. Lakner százados cifrázta, de veszettül. Rövidesen kiderült, hogy az a teherautó, amelyben Lakner százados parancsnokolt, egy kissé leszakadt a menetoszloptól, és a nagy porfelhőben az Új Barázda teherautója besorolt a katonai járművek közé, majd szépen elvezette a mögötte lévő katonai gépkocsioszlopot Hajdú-Bihar megye távoli vidéke felé. A fél Tiszántúlt bejártuk, az jszakai harcálláspont-építésből nem lett semmi.

78. oldal

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

melvin>!

Hát jó, ha másnak lehet nem létező terrorveszélyt hangoztatni, akkor nosza, az iraki kémelhárítási vonalnak is lehet. Rázendítettünk mi is. És nem volt ember, aki útjába mert volna állni egy lehallgatási műveletnek, ha az elrendeléssel kapcsolatos előterjesztés indokolásában benne volt a bűvös szó, a terror. Egymást érték az előterjesztéseink, beindult a szekér, jöttek az információk is, és volt mit jelenteni fölfelé. Igen ám, de minden NBH-s jogászt sem ejtettek a feje tetejére! Volt, aki elkezdte firtatni az állításaink helytállóságát, kérte, hogy csatoljuk az előterjesztésünk mellé a terrorveszéllyel kapcsolatos operatív dokumentumainkat. Mi pedig csatoltuk. Remekbe szabott jelentéseket kaptak a titkos kapcsolatainkkal megtartott találkozókról, és természetesen ezekbe ügyesen bele volt csempészve a terroristagyanú, a terror-diverziós veszély, vagy közvetlen, vagy közvetett formában. Minden tökéletesen illeszkedett, még igaz is volt, kivéve a terrorveszélyt. A titkos kapcsolattal lefolytatott találkozókra pedig konspirációs okból nem mehetett el más, hogy az ott elhangzottakat összevesse a jelentésünkben leírtakkal. A svindlivel viszont elértük, hogy senki sem mert megálljt parancsolni a külső engedélyhez kötött intézkedéseink előterjesztésének. A kémelhárítási célkitűzéseinket megfelelő szinten teljesítettük, mindenki mindennel meg volt elégedve.

355. oldal (Kárpátia Stúdió, 2012)

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

>!

Egyedül Dóczi nevű osztálytársunk helyeselte nagyhangon az eljárást, de az sem volt véletlen, az ő apja ugyanis államvédelmi tiszt volt Kiskunfélegyházán. Ez a Dóczi gyakran hangoztatta, hogy kém akar lenni. Amikor ezt az új osztályfőnökünk megtudta, elintézte annyival, hogy „hülye vagy te ahhoz, fiam.” Dócziból tényleg nem lett kém, még abban a tanévben lemorzsolódott.

48. oldal

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

Kapcsolódó szócikkek: Kiskunfélegyháza

Hasonló könyvek címkék alapján

Csatári Bence: Az ész a fontos, nem a haj
Horváth István – Heltai András: A magyar–német játszma
Kónyáné Kutrucz Katalin – Petrikné Vámos Ida: Ügynöksorsok – Ügynök? Sorsok?
Takács Tibor: Besúgók a besúgásról
Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás
Kiss Réka – Soós Viktor Attila – Tabajdi Gábor: Hogyan üldözzünk egyházakat?
Kahler Frigyes: III/III-as történelmi olvasókönyv
Mező Gábor: Nyilasból kommunista besúgó
Tabajdi Gábor – Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt
Losonczy V. László: Kézikönyv azoknak, akiket figyeltek, akiket figyelnek, akiket figyelni fognak