Éjfél 4 csillagozás

Magyar írók misztikus novellái
Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Bálint Aladár (szerk.): Éjfél

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A művek szerzői: Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Kabos Ede, Révész Béla, Kaffka Margit, Bálint Aladár, Szini Gyula, Szilágyi Géza, Cholnoky László, Csáth Géza, Nagy Zoltán

Tartalomjegyzék

>!
Kner, Gyoma, 1992
204 oldal · keménytáblás · ISBN: 963777405X · Illusztrálta: Divéky József
>!
Terra Maecenas, Budapest, 1987
200 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632051777 · Illusztrálta: Divéky József
>!
Kner, Gyoma, 1917
204 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Divéky József

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

kísértet

Helyszínek népszerűség szerint

túlvilág


Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Bálint Aladár (szerk.): Éjfél

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Magyar írók misztikus novellái

Csavarjuk el a lámpát! Olyan jó ilyenkor a sötétben lenni… Már ha olyan könyvet olvasunk közben, ami kellőképpen leköt. Sajnos ez a válogatás nem volt túl izgalmas. Volt 1-2 tényleg jó novella ( pl. Ujhegyi Nándor: Távozás a halott városból , Karinthy Frigyes: Északi szél, Csáth Géza: A varázsló halála), de a többi írás jóval gyengébbre sikeredett. Jó ötletnek tartanám egyébként, ha minél több ilyen jellegű (magyar klasszikus rémtörténet, horror) gyűjtemény jelenne meg hazánkban. Szerintem a kötetben felsorakoztatott íróktól lehetett volna jóval színvonalasabb szösszeneteket is beválogatni.

berg>!
Bálint Aladár (szerk.): Éjfél

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Magyar írók misztikus novellái

Rövid (kb. 10 oldalas), felületes írások, női magazin nyári számába valók, csúnya illusztrációkkal. Olyan gyönge is van köztük (Turcsányi Elek: Halott Valdemár lelke), hogy azt hittem paródia, de nem, kétségkívül komolyan van gondolva.
Számomra Kaffka Margit munkája (Szent Ildefonso bálja) kiemelkedik a gyászos felhozatalból, gyakorlatlan kéz írta, de teremtő fantázia, a megmunkáltság igénye jellemzi. Kicsit színpadias, de drámai hatású Balázs Béla novellája (A másik tábor), amelyben a világháború csataterén arató halál a valóságot észrevétlen alakítja kísértetvilággá.
Mindenképpen elismerés illeti az újabb megjelentetést, ami az eredeti 1917-es válogatás hasonmás kiadása, mert irodalomtörténeti és kordokumentumnak érdekes ez a könyv.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

– Sok ezer éve várok már tereád!

134. oldal, Szilágyi Géza: Éjjel a fogadóban

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Magyar írók misztikus novellái

berg>!

Egy nemes hölgy szerepelt a játékban, ki közrendünek adja ki magát, szolgálni megyen és a nép lányinak szabados módjával, mindazáltal erényében hibátlanul ösmerkedik össze két nemes tanulóifjuval; kik közül egyről kiderülvén, hogy tulajdon testvérbátyja; valódi rangját bevallja s a másikhoz feleségül mén.
A társaság könnyeden élcelődve mulatott a szinjáték felett.
– Mégis csak jobb igy, – szólott az egyik hidalgó nevetve, – mint hogyha nemesi vérnek hitték volna a mátkát és kiderül vala róla, hogy pórfajzat!
– De mégis nyert az álorcával; – bátorult neki hölgye, a szép Inez – mert mint kisasszony sohasem ösmerhette volna ki úgy az ifjak erkölcsét, hogy kedve szerint választhasson férjet. Ezt csak konyhai szolgálók mívelhetik!
– Az ám, de hátha mitsem tudván; amaz iránt lángolt volna fel szive, kit testvére gyanánt kellett felösmernie? – kérdezte ártatlanul egy másik hölgy, de arca mindjárt is bíborszinre vált ijedtében.
– Ilyesmi nem eshet, mert a szinészek előre tudják, mit játszanak! – segítette ki nevetve egy San Servando nevű lovag. Az ilyenre ügyelnek a rendező padláson s a mennyei öltöző kamrában is! …
Meghökkent egy pillanatra, nem vallott-e valami tévhitet az egekről való szójátékban; mit félremagyarázhatnának; mert mindenki tudta, hogy a főinkvizitor bizalmasa most a nagy kardinálisnak; s néhány embere mindig lappang az érseki udvarnál papi vagy lovagruhában vagy kiséretéhez csatlakozva. A körben ülők is megéreztek valamit és egy pillanatra elhallgattak. „Az égből … önmagunk mélységéből … mindig messziről kapjuk a törvényt! … Azért veszejtjük nyomát sokszor!” … szólt valaki félhangosan.

62-63. oldal, Kaffka Margit: Szent Ildefonso bálja

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Magyar írók misztikus novellái

Lunemorte P>!

Valaki beszél belőled, aki nem te vagy.

23. oldal, Kabos Ede: Ő

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Magyar írók misztikus novellái

Lunemorte P>!

– Valakinek elfeledtél köszönni, úrnőm!

59. oldal, Kaffka Margit: Szent Ildefonso bálja

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Magyar írók misztikus novellái

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Elfelejtettem megkérdezni tőle, hogy a halála után megtudta-e …

156. oldal, Cholnoky László: Leandervirág

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Magyar írók misztikus novellái

Lunemorte P>!

Egy gép talán nem oly valóság a számunkra, mint egy szellem. Nemcsak romok közt jelennek meg, de a körúton, a szobánkban, mindennapi életünk során, fényes nappal. Meg sem várják, mig az óránk tizenkettőt ver, minden óra a kisértetek órája. Életünk egy másik sikba billen át, a mutatók pedig egy túlvilági számlapra ugranak.

7. oldal, Kosztolányi Dezső: Előszó

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Magyar írók misztikus novellái

Kapcsolódó szócikkek: kísértet · szellem · túlvilág
Lunemorte P>!

Mindenfelé, amerre nézett, csupa csontvázat látott. A legkülönbözőbb csoportozatokban, állva, térdelve, guggolva, röpülve, táncolva az ordas, iromba vázaknak egy rettenetes karneválja, melyek körül halk háló és átlátszó légkör gyanánt, alig sejthetően úszkál az élő húsnak homályos emléke. Valóságos danse macabre volt ez: a dülledt bordák, bütykös tibiák és pisze halálfejek orgiája. S az idomtalan csontok kecsesen hajlongtak, és zörgésüket szinte lehetett hallani a hazugul édes muzsikán keresztül.

16. oldal, Babits Mihály: Novella az emberi húsról és csontról

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Magyar írók misztikus novellái

Kapcsolódó szócikkek: csont · csontváz · Danse Macabre
Lunemorte P>!

– Csavarjuk el a lámpát. Olyan jó ilyenkor a sötétben lenni.

19. oldal, Babits Mihály: Novella az emberi húsról és csontról

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Magyar írók misztikus novellái

berg>!

I.
A sugarak ugató kacagással vetették rá magukat izmos karjaira és beleharaptak éles fogaikkal. Valdemár, aki az élettelen tárgyak sajátos mozdulatlanságával hevert a ravatalon, mit tehetett mást, tűrte. De egy élesebb harapásra nagyot szisszenve felébredt.
II.
S egyedül volt és a nyitott ablakon keresztül kajánul vigyorgó pofával bámult reá a Hajnal. Ez a vörhenyes arcú, pohos legény tele volt duzzadó életerővel és lenézte Valdemárt, a halottat. Valdemár tudta, hogy ő meghalt, ennélfogva nem csodálkozott azon, hogy felébredt. Mohón habzsolta föl az impressziókat és elsőnek értette meg a Hajnal tekintetét.
„Beszédes ez a tekintet és ékesen szóló!” – mondotta volna Valdemár, ha egyáltalán szólt volna valamit. De nyelve nehéz volt, mint az ólom és Valdemár halott nem tudta megbillenteni. Úgy érezte a szájában, mint valami fölösleges, idegen dolgot, amit legjobban szeretne kiköpni.
III.
A szobát nehéz hullaszag töltötte be és gomolyogva hömpölygő ködök öblös lilasága. Az ég peremén a felhők is lila sávokban rendezkedtek el és Valdemár, aki világéletében bolondja volt a lilaszínnek, gyönyörködött. Eszébe jutottak a lila nyakkendők szeszélyes árnyalatai és elvonúltak előtte katonás tisztelettel. Mert halott Valdemár úgy nézett rájuk, mint katonáira, kiket harcba küld, a búcsúzó király.

120-121. oldal, Turcsányi Elek: Halott Valdemár lelke I-III. fejezet.

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Magyar írók misztikus novellái

Lunemorte P>!

Ne gondolj Cholnoky Viktor novelláira, melyekben visszajárnak a szellemek.

181. oldal, Kosztolányi Dezső: Hrussz Krisztina csodálatos látogatása

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél Magyar írók misztikus novellái

Kapcsolódó szócikkek: Cholnoky Viktor

Hasonló könyvek címkék alapján

Cserna György (szerk.): Kísértethistóriák
Edgar Allan Poe: A fekete macska
Vic Parker (szerk.): Klasszikus rémtörténetek
Arthur Machen: A nagy Pán isten és más szentségtelen történetek
Edgar Allan Poe: Rejtelmes történetek
Balázs Béla (szerk.): Kísértet-históriák
Robert E. Howard: Az éjszaka gyermekei
Borbás Mária (szerk.): Kalandos históriák
Sárközy Bence (szerk.): Düledék palota
Arthur Machen: A fehér népek és a rémület története