6. legjobb gyermekkönyv könyv a molyok értékelése alapján
7. legjobb mese könyv a molyok értékelése alapján

Mazsola ​és Tádé (Mazsola 3.) 218 csillagozás

Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

Mazsola, a tv-ből és a képeskönyvekből egyaránt jól ismert kismalac, váratlanul testvért kap. Mazsola – éppúgy, mint a gyerekek – duzzogva és féltékenykedve figyeli, hogy Manócska megosztja szeretetét közte és az új jövevény között. Azután – éppúgy, mint a gyerekek – megszereti kistestvérét, és megérti, hogy Manócska semmivel sem szereti őt kevésbé, mint akkor, amikor ő volt az egyetlenke. Bálint Ágnes kedves mesefűzését bábfényképek illusztrálják.

Eredeti megjelenés éve: 1971

Tagok ajánlása: 5 éves kortól

Tartalomjegyzék

>!
Holnap, Budapest, 2019
70 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633491270 · Illusztrálta: Bródy Vera
>!
Holnap, Budapest, 2017
70 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633491270 · Illusztrálta: Bródy Vera
>!
Holnap, Budapest, 2016
70 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633491270 · Illusztrálta: Bródy Vera

10 további kiadás


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Mazsola · Manófalvi Manó (Manócska) · Tádé


Kedvencelte 24

Most olvassa 6

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 33


Kiemelt értékelések

>!
gabiica P
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

Ez egyértelműen hatalmas kedvenc lett. Most már nem csak Mazsola, de Tádé rajongójává is váltam, hihetetlenül aranyos ez az egész mese. Eszméletlenül kedves és szerethető karakterek, szerintem hamar a gyerekek kedvencévé válnak, pont úgy, ahogyan az enyémek is lettek felnőttként.

>!
MissFortune
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

Lehet, hogy nekem van elképesztően idegbeteg hangulatom,de ez a mese valami rettenetes volt.
Mazsola személyisége számomra egyáltalán nem kedvelhető, viszont annál inkább idegesítő.

3 hozzászólás
>!
worsi ASP
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

Kár, hogy nincs több kötet, az elmúlt másfél hónapban a lányom Mazsolát hallgatott esti mesének. Össze-vissza fészkelődött közben folyamatosan, de aztán mindig mesélte nekem nap közben, hogy mit is csinált „Mozsola”. Mivel nem én olvastam föl neki, és a gyerekkoromból is kimaradt ez valahogyan, gyorsan bepótoltam, mielőtt visszavinnénk a könyvtárba.
Pont a lányomnak való, jól lehet azonosulni a szereplőkkel. A harmadik kötetben kicsit undok volt néha Mazsola, mint nagytestvér, nem is tudom, kire ismertem. :-) Tádé meg hol kicsit háziállat, hol inkább kistestvér. És nagyon jó lenne, ha én is tudnék ilyen könnyen következetes szülő lenni, mint Manócska.

„És az ökörfarkkóró tud ásítani, ha álmos?”

6 hozzászólás
>!
mandris
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

Mazsola, a kismalac kapott maga mellé egy kis tengerimalacot, már-már testvért. Épp ezért ez a könyv még az első résznél is jobb volt, fiaink nagyon élvezték, mi meg jókat szórakoztunk feleségemmel a párhuzamokon. A történetek nincsenek túlbonyolítva, jól követhetőek, legalább is a négyévesnek, de a kétéves is izgatottan figyel, bár néha hajlamos leragadni a képeknél ("Hol van Fülöpke?"). Mazsola, Tádé és a többiek örökre belopták magukat a család összes tagjának a szívébe, fiaink már ki is osztották ránk a szerepeket. Sajnos már csak egy kötet maradt hátra, úgyhogy nemsokára kénytelenek leszünk újraolvasni. Meg persze megnézni bábszínházban. És aztán újra és újra, míg világ a világ. :)
Nincs még igazán jó rálátásom a műmesékre, de eddig nem találtunk jobbat Mazsoláék történeténél.

>!
Kek P
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

A testvéri viszony… Bár Manócskának nincs neme, azért nagyon is olyan, mint egy anyafigura. Kedves, gondos, anyáskodó. S ha tetszik, ha nem: Mazsola egy befogadott gyerek. Márpedig ha 1 van, miért ne jöhetne egy másik is? Jön is – illetve hozzák haza ketten. Nem ilyen szempontból olvastam – de milyen szépen szól ez a mese mindenféle befogadásról, nevelőszülőségről is… még ha nekünk, rendes ép családban felnövő gyerekeknek fel se tűnik, hogy minket nem csak úgy találtak a szüleink…

>!
Dénes_Gabriella 
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

Mazsolácska és Tádé bizony a leginkább szerethető műmesefigurák. Egyik ismerősöm azt mondta, látszik, hogy Bálint Ágnes igazi gyermekeknek írt igazi mesét, amiből úgy tanulhat az ivadék, hogy észre sem veszi. És tényleg, egy csomó esetben nemcsak a konkrét szüzsé az, ami valami nagyon fontosról szól, hanem egy-egy fél mondat is fajsúlyos. (Parafrazálok: Egérke úgy megilletődött, hogy még köszönni is elfelejtett.) Igazán sajnálom, hogy Mazsolából összesen csak három kötet jelent meg. (Igen, ide tartozik az a véleményem is, hogy de bezzeg egyéb, gyengébb, sőt kimondottan gügye mesékből megállíthatatlan sorozatok vannak. Nyavalygás vége.)
Az az érdekes, hogy a Mazsola-történetek során, hiába láttam már a bábfilmeket nem is egyszer, mindig izgulok, mi lesz a kis bumfordi röfivel. S bár szeretem a fantasyt is, de ebben külön szeretem azt, hogy teljesen „földhözragadt", egészen olyan, amilyet bárki ki tudna találni… Szóval olyan emberi. (Meg malaci, manói stb.)
A Holnap Kiadó ötletét, hogy 2000-ben meg idén is kiadta a Mazsola-trilógiát, nagyon díjazom. Szép, színes. Bródy Vera figurái pedig szintúgy nagyon szerethetőek.

>!
anni_olvas
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

Ez lett az egyik kedvenc közös mesekönyvünk a kisfiammal. Saját gyerekkoromból alig emlékszem rá, így ez most számomra is az újdonság erejével hat, nyilván ismerősek voltak a szereplők, ám maga a történet nyelvezete, humora és tanító jellege nagyon megfogott. Mazsola és Tádé gyakorlatilag egy Manócskánál nevelkedő testvérpár és a történetekbe szépen bele van építve mindenféle testvérharc (Mazsolára kihegyezve) és azok megoldási javaslatai, a következetes nevelés fontosságát hangsúlyozva, tehát szakmailag is nagyon tetszik. Sok-sok érzelmet közvetítenek a mesék, hiszen a könyv elején oly' féltékeny és dacos Mazsola, aki attól fél, Manócska szeretetét elveszítette az apró jövevény, Tádé érkezésével, szépen lassan megérti és átérzi, hogy ő továbbra is fontos és szerethető kis lélek. Mindezt Manócska következetes, türelmes és szerető irányítgatása mellett. A ma forgalomban lévő gyermekkönyvek között az egyik legjobb és minden kisgyermekes családnak ajánlanám, különösen a testvéreket nevelőknek.

A hangoskönyv pedig Für Anikó tolmácsolásában valami fantasztikus, akárhányszor meg tudnánk hallgatni!

2 hozzászólás
>!
PTJulia MP
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

Örök kedvencek számunkra Mazsola és Tádé kedves történetei. A gyerekeimen veszem észre, akár kicsin, akár nagyon, hogy egy-egy történetnél azért csak meghökkennek, és valami felismerésféle is átfut az arcukon. Egykeként álmomban sem gondoltam volna, hogy a testvér-élet ennyire hasonlít a két kismalac történeteire, de a valóság kiábrándított.
Ezek a mesék úgy tanítanak, nevelnek, hogy közben csordultig töltik az ember szívét.

>!
Baba082
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

Szerintem ez a világ egyik legcukibb meséje. Kimondottan hordoz magában jó adag nevelési szándékot, de ezt olyan stílusban, amilyenben otthon is találkozhat egy kisgyerek.
Testvéreknek szerintem kötelező mesélni ebből a könyvből, szinte az egész könyv arra épül, hogyan kell (érdemes) bánni a kistestvérrel.
Manócska a világ legkedvesebb gondozója, néha irigyeltem is a türelméért.
Olvassátok, nézegessétek bátran, akár van gyereketek, akár nincs, mert roppant szerethető figura Mazsola és Tádé!

>!
dianna76 P
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

Nagyon aranyos nosztalgikus mese a testvérségről. Mert ugye, ha valakinek van testvére, az lehet jó, és rossz is. Ahogyan az is, ha valaki nagyobb, mint a testvére. A kistestvér pedig időnként nyűg is lehet, a sok kérdezésével, az örökké nyakunkban lógásával. De álnok módon ki is lehet használni ugye… Ami nem túl szép és testvéries dolog!
Annyira való életből merítettek voltak ezek a történetek. Nekem nagyon tetszettek.
A testvérséget pedig leginkább talán felnőttként értékeljük.
A színes fotókon túl tetszettek a grafit hatású rajzok is.


Népszerű idézetek

>!
worsi ASP

– Te már láttad aludni az ökörfarkkórót?

63. oldal, Hol az a Tádé? (Holnap, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: ökörfarkkóró · Tádé
2 hozzászólás
>!
Dorabella

– Kinek az ötlete volt elpocsékolni ezt a sok finom spárgatököt?
Tádé Mazsolára nézett. Mazsola sűrű pislogással igyekezett eszébe juttatni azt, amit előre megbeszéltek. Csodák csodája, sikerült is.
– Tádé ötlete volt – szólalt meg a kis tengerimalac szelíden.
Manócska értetlenül nézett rá.
– A tiéd? De hogyan jutott ilyesmi az eszedbe?
– Sehogyan – felelte Tádé, kis fekete gombszemét Manócskára függesztve. – Mazsola mondta.

Kapcsolódó szócikkek: Manófalvi Manó (Manócska) · Mazsola · Tádé
2 hozzászólás
>!
Dorabella

– Éjszakára az ökörfarkkóró virágai összecsukódnak – magyarázta Manócska mosolyogva. – Ha akarjátok, nézzétek meg. Öreg este van már.
– Megnézzük, Tádé? – kérdezte Mazsola.
– Nézzük – felelte Tádé.
Nagy egyetértésben lépegettek az ökörfarkkóró felé. Tádé fehér bundája világított a szürkületben. Meglehetősen sötét volt, de azért Manócska még jól látta, hogy Mazsola gyöngéden megtörli Tádé orrocskáját.

>!
eeszter

– Mert ő nem a haragot tartja – sóhajtott Mazsola –, hanem a szavát. De azt nagyon.

77. oldal

3 hozzászólás
>!
PUjszászi

– Azt mondtad, nem haragtartó – törte meg a csendet végül is Tádé. Mazsola vállat vont.
– Hiszen nem is. Vagy te haragosnak láttad?
– Nem… – Tádé csöndesen ingatta a fejét. – Inkább…olyan…vidámnak!
– Mert ő nem a haragot tartja – sóhajtott Mazsola –, hanem a szavát. De azt nagyon.

>!
Virágszépe 

Mazsola erre csak sóhajtani tudott. Mielőtt még ültében elaludt volna, Manócska ölbe vette, megfürösztötte, és úgy fektette ágyba, mint valamikor régen, mikor még ő is olyan kicsi volt, mint Tádé.

36. oldal (Holnap, 2016)

>!
Kek P

– Kár, kár, kár idehaza piszmogni, mikor a Futrinka utcában madárijesztő-kiállítás van!

6. oldal (Holnap, 2003), I. Vigyük haza!

>!
bleknajt

Te vagy a leghelyesebb tengerimalac a világon!

41. oldal

>!
Kek P

     A tökházból kilépve észrevette Manócskát. Ott ült a kerti asztalnál, és a Mezei Zsurló című újságot olvasta. Odaszaladt hozzá.
– Nem láttad Tádét? – kérdezte nyugtalanul.
– Nem – válaszolta Manócska, föl sem pillantva az újságból. Mazsolának kellemetlen érzése támadt. Lehet, hogy Tádé elkószált hazulról, és Manócska azt hiszi, bent van?
– Manócska… – kezdte zavartan, egyik lábáról a másikra állva. – Tádé nincs ám a tökházban!
     Manócska most már fölnézett.
– Nincs? – kérdezte minden csodálkozás és aggodalom nélkül. Mazsolának bezzeg torkában dobogott a szíve.
– Hol van Tádé? – kérdezte az izgalomtól remegő hangon. Manócska letette az újságot.
– Miért keresed? – kérdezte, Mazsola szemébe nézve. – Hiszen csak baj van vele, tudod. Nem hagy turkálni, meg minden.
– Igen, de… – Mazsola sehogyan sem tudta megindokolni, miért olyan nyugtalan. – Én azért… szeretném, ha itt volna.
– Ne mondd! – csodálkozott Manócska. – Hiszen egy órával ezelőtt azt akartad, hogy ajándékozzuk el.
– És te… csak nem ajándékoztad el?! – kiáltott Mazsola rémülten.
– Hát…
– Elajándékoztad! – Mazsola hangja sírásba fúlt. Elajándékozták Tádét, míg ő aludt. Azt az aranyos, drága kis jószágot… Fejét Manócska térdére hajtva, Mazsola keservesen zokogott.
– De Mazsola! – csitította Manócska. – Hiszen te magad mondtad!
– Mérgemben mondtam! – kiáltott Mazsola sírva. – Mert akkor mérges voltam rá! De igazából nem akartam elajándékozni. Hiszen olyan helyes… olyan szelíd… és én úgy szeretem!
– Akkor jó – mondta Manócska, és gyengéden megsimogatta Mazsola feje búbját. – Akkor minden rendben van. Egyébként Tádé nemsokára itthon lesz. Egérke vitte el egy kicsit játszani, míg aludtál.

94-95. oldal (Holnap, 2003), Hol az a Tádé?

>!
Kek P

Manócska kiszólt az ablakon:
– Mazsola! Gyere próbálni!
– Miért én, Manócska? – siránkozott Mazsola. – Próbáljon előbb Tádé!
– Csakhogy én a te köpenyedet férceltem össze! – mondta a manó. Mit volt mit tenni, Mazsola kelletlenül abbahagyta a pompás játékot, és a fél szénaboglyát magával sodorva, durcás képpel vonult be a tökházba.
– Téged hívtalak próbálni, nem a boglyát – mondta Manócska, miközben leszedegette Mazsoláról a szénaszálakat. Mazsola nem szólt semmit, csak mérgelődött magában. Irigyen látta az ablakon át, hogy míg neki ott kell állnia egy összefércelt köpönyegben, Tádé továbbra is vígan játszik: felmászik a boglya tetejére, s vidám kacagással fejest ugrik a boglya körül felgyülemlett szénába.
– Egyenesen állj! – szólt rá Manócska. Később pedig megkérdezte: – Hónaljban nem vág?
– Mit tudom én! – morgott zsémbesen Mazsola.
– Hát emeld fel a karodat, és mozgasd!
– Van is kedvem hozzá – mondta Mazsola keserves képpel –, mikor Tádé kint játszik, én meg itt szenvedek!
– Ó, te szegény! – nevette el magát Manócska. – Vigasztaljon az a tudat, hogy mikor Tádé fog próbálni, te már megint vígan játszhatsz odakint.
Mazsolát ez a kilátás egyáltalán nem derítette föl. Továbbra is csak azon morfondírozott, hogy mindig ő húzza a rövidebbet.
– Ezután mindig előbb neki szólj, Manócska! – szólalt meg váratlanul. – Az esti fürdéshez is őt hívjad előbb!
– Rendben van – mondta Manócska, gombostűt szorítva a foga között. – És most szíveskedj szép lassan körbeforogni, hadd lássam, egyenes-e a köpeny alja.
Mazsola forgott, hol lassan, hol gyorsan, s mikor végre lekerült róla az összefércelt lapulevél köpeny, menekülésszeren vágtatott ki az ajtón.

26-29. oldal (Holnap, 2003), Ki fürdik előbb?


Hasonló könyvek címkék alapján

Bartos Erika: Bogyó és Babóca beteg
Tamás Zsuzsa: Kicsi Mimi, pici Bori
Babos Eszter: A trollok titka
Vázsonyi Endre: Rémusz bácsi meséi
Tordon Ákos: Kíváncsi Fáncsi bajban és jajban
Várszegi Adél: Gibbon és makákó
Holly Webb: Mazsi elszökik
Bonny Becker: Medve látogatója
Zdeněk Miler – Hana Doskočilová: A vakond és a hóember
Walt Disney – Az Oroszlánkirály