Egy ​egér naplója 85% 125 csillagozás

Még mindig igaz az állítás, hogy a látszat ellenére az egér és a macska sosem lesznek barátok. Mit lehet tenni ha az egérnek nagyon kellene munkát találni de csak olyat talál ahol a macska felügyeli a munkáját, ő lenne a munkaadó. Legjobb ha beáll és elvállalja a munkát. És innen kezdődnek a bonyodalmak. Ha érdekel akkor olvasd el! Kicsik, nagyok kedvence lehet a sok kedves, vidám idézet is.Ezekből gyűjtöttem ki, hogy meglegyen kéznél.

Aranyos mese tündéri rajzokkal, fantáziadús parallel egéruniverzummal. Némileg irritált viszont a főszereplő Egbert és a családja magasan hordott dzsentriorrocskája. A történet lekerekítését is hiányoltam.

Könnyed, szórakoztató esti mese, még felnőtt fejjel is. A naplóregényeket különösen szeretem, így tudtam, hogy nagyon fog tetszeni.:-) Egbert kalandjait jó szívvel ajánlom mindazoknak, akik egy fordulatos, eseménydús, aranyos mesét szeretnének olvasni!♡

Életszagú mese egy egér kalandjairól.

Gyerekkoromban imádtam, sorozat volt. Az Esti mesét mindig vártam, de ha Egbert mesélt, azt különösen szerettem. Most előkerült gyerekeim mesekönyvei közül a kis könyv, öröm volt végigolvasni. Bájosak az illusztrációk is. Az egykori sokat éhező múzeumi egérke rengeteg kalandon megy át, élete többször veszélybe kerül (macskák!), megtanul „minőséget ellenőrizni”, miközben degeszre eszi magát, szenet lapátolni (fizikai munka), szerelmes is lesz… s a végén rezignáltan állapítja meg, hogy nem elég a boldogsághoz, ha az ember, azaz az egér egy egész gyümölcstortát mondhat magáénak… Örültem volna, ha vidámabb, optimistább lett volna a vége, de így is szerettem ezt a könyvet.

Gyerekkoromban már olvastam ezt a könyvet, de semmire nem emlékszem belőle. A kislányom ezt választotta félévi olvasmánynak a suliban, neki tetszettek Egbert egér kalandjai; bár nem mesélt róla annyira lelkesen, mint néha egy-egy könyvről szokott.
A meseregényt olvasva egy jópár évtizeddel ezelőtti Magyarországot is megismerhetünk, igaz, egérszemmel. Nekem a vége furcsa-szomorkásra sikeredett, de talán akkor még nem volt elvárt a feltétlen hepiend. Csak nem tudom, hogy a szándékolt mondanivalót mennyire értik meg a többnyire alsó tagozatos kis olvasók.

Szép emlékeket hozott elő a könyv. Teljes egészében még nem olvastam, csak mindig részleteket esténként, mikor a lányom kicsi volt spoiler. Bár élőben nem a kedvenceim, imádtam a mesét. Sokat mosolyogtam olvasás közben. Fordulatos, kalandos történet az egerek világában.

Kedves és tanulságos mese volt arról, hogy ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket a világban, előbb magunkat kell megismernünk. A hiszékenység, a naivitás életveszélyes ebben a macskákkal teli világban, dehát mit tegyen szegény egér, ha nincs tapasztalata a világgal. Sok kalandon, viszontagságon át vezet az út a majnem boldogsághoz, mert mások véleménye és a büszkeség miatt végül máshoz ment férjhez Ellike, s Egbert hoppon maradt. Sajnálom, hogy nem derült ki, végül megtalálta-e a maga boldogságát.

Néhol kicsit nehéz a nyelvezete, és a történet is furcsán ér véget. A lányom meg is kérdezte, hogy hol van a befejezést. Tényleg nem ilyen véget vártunk neki, olyan hiányérzete marad az embernek.

Ha egy szóval kellene jellemeznem, azt mondanám, hogy csalódás. Unalomba fulladó egérkalandok, amik felett már úgy érzem igencsak eljárt az idő is.