Magyarok 11 csillagozás

Balázs József: Magyarok

A hetvenes évek derekán az új magyar próza nagy meglepetései között is kiemelkedő sikert aratott – rövid idő alatt három önálló könyvvel! – az 1944-es születésű Balázs József. Regényei a szatmári mélyvilág huszadik századi történetéből, a pusztuló és önpusztító nincstelenek sorsából merítettek. Az író balladás előadásmódja kiváló filmrendezőket ihletett meg, Gyarmathy Lívia a Koportost, Fábri Zoltán a Fábián Bálint találkozása Istennel és a Magyarok című műveket vitte vászonra – utóbbival világsikert aratva.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Új termés Magvető

>!
Magvető, Budapest, 1975
206 oldal · ISBN: 9632701488

Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Gáspár Dániel · Tar Elek


Most olvassa 3

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

tgorsy>!
Balázs József: Magyarok

Olyan feszültség van az egyszerű szavak mögött, hogy végig reszketett a gyomrom.

ppeva P>!
Balázs József: Magyarok

Kerestem a polcon valami nagyon vékony, könnyű kis kötetet, amit magammal cipelhettem.
Ezt találtam. De csak látszólag volt pillekönnyű…

Tami_E>!
Balázs József: Magyarok

Az interneten találtam rá, emlékeztem, hogy régebben láttam a tévében. Ugyanolyan nagy hatással volt most is rám felelevenítve a történet. Tű pontosan festi le az egyszerű, de mélyen érző magyar parasztot. Kihagyhatatlan.

Carmilla >!
Balázs József: Magyarok

    Nemrég láttam a filmet a tévében (amit direkt emiatt kapcsoltam be, mert amúgy nem vagyok valami nagy tévénéző), és ennek kapcsán fedeztem fel az elfeledett Balázs Józsefet. Sajnálom is, hogy a trilógia 3. részéhez egyhamar nem jutok hozzá, mert ígéretesnek tűnik az is. Nagyon tetszik Balázs írásmódja, ábrázolóereje, és a témaválasztása is. Ahogy a magyar parasztot lefesti, az olyan számomra, mint Tornyai János híres festménye, a Bús magyar sors, no meg persze Fábri miatt Koncz Gábor tekintete is itt lebeg előttem.
    A Magyarok… hát, bizony, nem egy könnyed esti mese.


Népszerű idézetek

Carmilla >!

[…] Egyedül semmi az ember. Az álomban is rossz egyedül lenni. S a halál is olyan, hogy nem félne tőle úgy az ember, ha nem volna egyedül. A halál előtt senkire sem lehet számítani…

142. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: egyedüllét · halál
Carmilla >!

    A veszekedésről azonban ő tudta azt is, hogy „a veszekedés, a cigánykodás az életünkkel jár együtt. Úgy veszekszik a magyar, és úgy gyűlölködik nap mint nap, mint ahogy elvégzi minden reggel a nagydolgát a vécén, vagy ahogy megemeli a kalapját, ha éppen harangoznak.”

157. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság · veszekedés
Carmilla >!

[…] Tudjátok, hogy a tölgyfának lelke van. Hogy a tölgy az olyan, mint az ember. Ahogy mentem köztük, mindig éreztem, hogy figyelnek engem, hogy követik az utamat. S hogy segíthetnének rajtam, csak nem tudnak megszólalni. […]

139-140. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: tölgyfa
Carmilla >!

    A sört megitták. Az asszonyok – most ittak életükben először sört, vagy ahogy ők mondták, sert – kijelentették: „Jobb a büdös pálinkánál, de a jó bornak nincs elibe.”
     – Nem divat nálunk a sör – mondta Gáspár Dániel Brainernek. – Nálunk bor és pálinka járja inkább.

145. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: bor · pálinka · sör
Carmilla >!

– Hallották már Hitler nevét?
– Kicsoda? – néztek rá elképedve.
– Hitler. Ahogyan mondom – egyre hangosabban beszél Brainer.
– Hát nem magyar a neve után – mondja Kis Dani komolyan.

66-67. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler
Carmilla >!

[…] Tapasztaltam már, hogy két ember beszélgetni kezd egymással, mindent elmondanak, és mégis: egyikük sem tudja meg, hogy mi a másik legfőbb baja. Az emberek között akkora szakadék van, amilyen messze van egymástól az ég meg a föld.

150. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: beszélgetés
Carmilla >!

     – Ha a németek nem a magyarokkal álltak volna össze, most nem kapnának ki – mondta Szabó János.
     – Hogyhogy? – kérdezte tőle Gáspár Dániel.
     – Még nem tanulták meg a népek, hogy a magyarokkal nem érdemes cimborálni – magyarázta Szabó János. – Mert figyeld csak meg: mikor győztek magyarok, melyik csatában, hol? A magyarok még sosem győztek, hacsak, hacsak Árpád idejében nem…

175-176. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság
Carmilla >!

[…] Úgy érzem, hogy ki akarok szakadni a világból…

87. oldal (Magvető, 1975)

Carmilla >!

– Ha itt csak minden másnap dolgozik, akkor is többet keres, mint otthon – hadarta Tar Elek.

131. oldal (Magvető, 1975)

Carmilla >!

[…] Jaj, istenem: mennyi szenvedést okoz az egyik ember a másiknak…

130. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: szenvedés

Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Abigél
Tomcsik Nóra: Tél Berlinben
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Závada Pál: Természetes fény
Agota Kristof: A Nagy Füzet
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Fehér Klára: A tenger I-II.
Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában
Örkény István: Lágerek népe / Emlékezők
Örkény István: Tóték