A hetvenes évek derekán az új magyar próza nagy meglepetései között is kiemelkedő sikert aratott – rövid idő alatt három önálló könyvvel! – az 1944-es születésű Balázs József. Regényei a szatmári mélyvilág huszadik századi történetéből, a pusztuló és önpusztító nincstelenek sorsából merítettek. Az író balladás előadásmódja kiváló filmrendezőket ihletett meg, Gyarmathy Lívia a Koportost, Fábri Zoltán a Fábián Bálint találkozása Istennel és a Magyarok című műveket vitte vászonra – utóbbival világsikert aratva.
Magyarok 11 csillagozás

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Új termés Magvető
Enciklopédia 17
Szereplők népszerűség szerint
Most olvassa 3
Várólistára tette 9
Kívánságlistára tette 5

Kiemelt értékelések


Nemrég láttam a filmet a tévében (amit direkt emiatt kapcsoltam be, mert amúgy nem vagyok valami nagy tévénéző), és ennek kapcsán fedeztem fel az elfeledett Balázs Józsefet. Sajnálom is, hogy a trilógia 3. részéhez egyhamar nem jutok hozzá, mert ígéretesnek tűnik az is. Nagyon tetszik Balázs írásmódja, ábrázolóereje, és a témaválasztása is. Ahogy a magyar parasztot lefesti, az olyan számomra, mint Tornyai János híres festménye, a Bús magyar sors, no meg persze Fábri miatt Koncz Gábor tekintete is itt lebeg előttem.
A Magyarok… hát, bizony, nem egy könnyed esti mese.
Népszerű idézetek




A veszekedésről azonban ő tudta azt is, hogy „a veszekedés, a cigánykodás az életünkkel jár együtt. Úgy veszekszik a magyar, és úgy gyűlölködik nap mint nap, mint ahogy elvégzi minden reggel a nagydolgát a vécén, vagy ahogy megemeli a kalapját, ha éppen harangoznak.”
157. oldal (Magvető, 1975)




A sört megitták. Az asszonyok – most ittak életükben először sört, vagy ahogy ők mondták, sert – kijelentették: „Jobb a büdös pálinkánál, de a jó bornak nincs elibe.”
– Nem divat nálunk a sör – mondta Gáspár Dániel Brainernek. – Nálunk bor és pálinka járja inkább.
145. oldal (Magvető, 1975)




– Hallották már Hitler nevét?
– Kicsoda? – néztek rá elképedve.
– Hitler. Ahogyan mondom – egyre hangosabban beszél Brainer.
– Hát nem magyar a neve után – mondja Kis Dani komolyan.
66-67. oldal (Magvető, 1975)




[…] Tapasztaltam már, hogy két ember beszélgetni kezd egymással, mindent elmondanak, és mégis: egyikük sem tudja meg, hogy mi a másik legfőbb baja. Az emberek között akkora szakadék van, amilyen messze van egymástól az ég meg a föld.
150. oldal (Magvető, 1975)




– Ha a németek nem a magyarokkal álltak volna össze, most nem kapnának ki – mondta Szabó János.
– Hogyhogy? – kérdezte tőle Gáspár Dániel.
– Még nem tanulták meg a népek, hogy a magyarokkal nem érdemes cimborálni – magyarázta Szabó János. – Mert figyeld csak meg: mikor győztek magyarok, melyik csatában, hol? A magyarok még sosem győztek, hacsak, hacsak Árpád idejében nem…
175-176. oldal (Magvető, 1975)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szabó Magda: Abigél 95% ·
Összehasonlítás - Tomcsik Nóra: Tél Berlinben 97% ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: Bezzeg az én időmben 95% ·
Összehasonlítás - Závada Pál: Természetes fény 93% ·
Összehasonlítás - Agota Kristof: A Nagy Füzet 93% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Ida regénye 92% ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: A tenger I-II. 91% ·
Összehasonlítás - Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában ·
Összehasonlítás - Örkény István: Lágerek népe / Emlékezők ·
Összehasonlítás - Örkény István: Tóték 88% ·
Összehasonlítás