Az ​ártatlan 2 csillagozás

Balázs József: Az ártatlan

A második világháború utolsó szakaszán zajló, magyar és lengyel vonatkozású események fontos dokumentumokra épülnek. Elsősorban a nyíregyházi huszárezred tragikomikus sorsát elevenítik meg. Valójában keserves pusztulás volt ez, a különböző indulatok, szándékok zavaraival, ha szenvedő vagy bűnös részesei más és más módon értelmezték is szerepüket, s ha – katonai szemmel nézve – csupán szélmalomharcnak tűnt is mindez, a korszerű haditechnika árnyékában.
A mindvégig egységes, nyugodt hangvételű, mégis drámai feszültségű epizódsorozat nemzeti önismeretünk ébresztéséhez nyújt súlyos adalékokat, ugyanakkor tágabb összefüggéseket sejtet. Az egyetemes erkölcsiség, emberség, közös felelősség kérdését nem elvont elmélkedésekben, hanem a közvetlen-nyers élet szorongató helyzeteiben tárja fel az író.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1977
218 oldal · ISBN: 963150915X

Enciklopédia 1


Most olvassa 1


Kiemelt értékelések

nanena>!
Balázs József: Az ártatlan

A háború értelmetlensége. Gyűlöljük egymást, miközben békére és csendre vágyunk. Nem tudjuk, mi történik a világban, mi történik velünk, csak túl akarjuk élni.


Népszerű idézetek

Carmilla >!

[…] Minden eltávolodott tőle, aminek értelmét látta, amiben megkapaszkodhatott.

201. oldal (Szépirodalmi, 1977)

Carmilla >!

     – Ezredes uram, tisztelettel javaslom, akasszuk fel magunkat. A többiek is jobban jártak volna, ha indulás előtt felakasztjuk őket, most nem kellene nekik a mocsárban rohadni…

100. oldal (Szépirodalmi, 1977)

Carmilla >!

     – Nagyszerű dolog, uraim, a háború, mert legalább megismeri az ember azt az érzést, hogy nemcsak tuberkulózistól lehet elrohadni, hanem a tehetetlenségtől is.

161. oldal (Szépirodalmi, 1977)

Kapcsolódó szócikkek: háború
Carmilla >!

Ez a háború a páncélosoké és a légierőé. Nem is tudom, hogy keveredhetett ebbe a háborúba Magyarország…

188. oldal (Szépirodalmi, 1977)

Carmilla >!

     – Mért hal az ember – ismételte még egyszer a zászlós, és nevetni kezdett. – Hihetetlen, hogy minderről itt beszélgetünk. Otthon hányszor elmondtam, amikor még tanítottam, hogy a Hamlet minden sora olyan, hogy abból az emberiség mindig, minden helyzetben tanulhat. Háborúban ugyanúgy, mint békében. Ennyit csak a régi görögöktől tanulhatunk még.

52. oldal (Szépirodalmi, 1977)

Carmilla >!

     – Mi még nem láttunk egyetlen ellenséges katonát sem, és mégis odaveszett az ezred fele. Csak repülőgépeket láttunk. Az ellenség még csak meg sem mutatta magát, és mégis…

78. oldal (Szépirodalmi, 1977)

Carmilla >!

     – Elég volt most már a háborúból, meg aztán ezt a háborút már elvesztették a németek… – Az ezredes halkan beszélt.
     – És mi is – mondta az őrnagy, amikor megpillantotta a kocsi ablakán át a Búgot.

92. oldal (Szépirodalmi, 1977)


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Kertész Imre: Sorstalanság
Edith Eva Eger: A döntés
Lily Ebert – Dov Forman: Lily fogadalma
Ruby Saw: Lucy
Závada Pál: Természetes fény
Örkény István: Tóték / Macskajáték
Örkény István: Tóték
Szilágyi István: Üllő, dobszó, harang
E. A. Rodriguez: Vihar London felett
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány