Ezek a szövegek az irodalom és a folklór határán foglalnak helyet, alapvetően nem irodalmi alkotások. Az alkalmazott, gyakorlati költészetnek mindig volt szerepe és helye, és úgy látszik alkotója és befogadója is.
A legnagyobb írók és költők is írtak alkalmi költeményeket. A kötetben szereplő szövegek műfaja változatos, sőt egyes esetekben elmondható, hogy műfaji határátlépésekről, új műfaji törekvésekről is szó van. Néhány tipikus szöveg: kecskerím, mozaikrím, paródia (stílusparódia), limerick, különféle alliterációk, csúfolók, anagramma, sírfelirat. Sőt olyasmi is akad, mint: álikerszóvers, szösszike (a szösszenet).
Mivel a nyelvi rímek célja többnyire a játékosság, úgy gondoljuk, hogy ezek a szövegek esztétikai jelentőséggel is bírnak, hiszen a szórakozás-szórakoztatás, nevetés kultúrája fontos. Nevetni szabad, nevetni jó, a nevetés kellemes légkört teremt. Ezekkel a kis szövegekkel kívánjuk olvasóinknak: kapcsolódjanak ki, mosolyogjanak, nevessenek, közben… (tovább)
Ezek a szövegek az irodalom és a folklór határán foglalnak helyet, alapvetően nem irodalmi alkotások. Az alkalmazott, gyakorlati költészetnek mindig volt szerepe és helye, és úgy látszik alkotója és befogadója is.
A legnagyobb írók és költők is írtak alkalmi költeményeket. A kötetben szereplő szövegek műfaja változatos, sőt egyes esetekben elmondható, hogy műfaji határátlépésekről, új műfaji törekvésekről is szó van. Néhány tipikus szöveg: kecskerím, mozaikrím, paródia (stílusparódia), limerick, különféle alliterációk, csúfolók, anagramma, sírfelirat. Sőt olyasmi is akad, mint: álikerszóvers, szösszike (a szösszenet).
Mivel a nyelvi rímek célja többnyire a játékosság, úgy gondoljuk, hogy ezek a szövegek esztétikai jelentőséggel is bírnak, hiszen a szórakozás-szórakoztatás, nevetés kultúrája fontos. Nevetni szabad, nevetni jó, a nevetés kellemes légkört teremt. Ezekkel a kis szövegekkel kívánjuk olvasóinknak: kapcsolódjanak ki, mosolyogjanak, nevessenek, közben talán magukra is ismernek – hiszen mindenkinek vannak hasonló versikéi. Az alkalmazott költészet nyelvi vagy stílusbravúrjai az ezekkel a lehetőségekkel élő emberek életkedvét jelzik, egyszersmind egy nyelv életerejét, rugalmasságát is mutatják.
Szerzők: Balázs Szabolcs, Balog Lajos, Berényi Klára, Bincze Diána, Császár József, Csongor Andrea, Csorba Piroska, Deliné Pőcze Erzsébet, Élő Éva Mária, Fábián Krisztina, Fazekas Zoltán, Fecske László, Fekete Zoltán, Gulya István, Horváth László, József Tibor, Kardos Gy. József, K. Kovács István, Kövesi Péter, Mártonffy András, Mohai Szilvia, Parragi Eszter, Pesti Daniella, Szigetvári Krisztián, Szilvási Csaba, Szőcsné Antal Irén, Török Nándor, Vadászi Árpád, Zagyvai István.