Szigetről ​szigetre a Kis-Antillákon 8 csillagozás

Balázs Dénes: Szigetről szigetre a Kis-Antillákon

“Gyöngyfüzér az isten nyakán”:
Így emlegetik költői hasonlattal azt a szigetláncot, mely az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál, a két amerikai kontinens között ível át. Pipáló tűzhányók, titokzatos őserdők, csillogó korallmezők teszik vonzóvá e tájat, ahol különféle népek tarka sereglete fogadja az idegent. Ezeket a szigeteket látogatta sorra kalandos útján – Antiguától Trinidadig – a kispénzű geográfus szerző.

Tartalomjegyzék

>!
Magánkiadás, Érd, 1994
156 oldal · ISBN: 9634505686

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Kolumbusz Kristóf

Helyszínek népszerűség szerint

Karib-tenger · Kis-Antillák


Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

anesz P>!
Balázs Dénes: Szigetről szigetre a Kis-Antillákon

borító + ill.. 4
tartalom: 5
stílus: 4
ismeret: 5
élmény: 4
mondanivaló: 5

Ennél a könyvnél látszik, hogy mennyire számít, hogy milyen könyvet olvasunk az aktuális kötet előtt. Ugyanis Soltész Béla igen magasra tette a lécet, azt pedig Balázs Dénes nem tudta megugrani, pedig az író előző könyvei nagyon tetszettek. Itt is röviden és tömören megtudhatunk sok minden ismeretet a szigetekről, a személyes élmények is színesítik a szöveget. Azonban ez valahogy most túl sietősre és rövidre sikeredett. Persze 1994 óta, amikor kiadták, majdnem 30 év eltelt, ami alatt sok minden megváltoz(hat)ott. A lépegetős kihívásomhoz persze ez is elég. Két országhoz használom majd fel: Saint Vincenthez és Grenadához. A kíváncsiságomat azért jól felkeltette a térség iránt.

W_L I>!
Balázs Dénes: Szigetről szigetre a Kis-Antillákon

Rovid, konnyed olvasmany a nagy magyar utazo meglepoen gyors es talan felszinesnek is mondhato utazasarol a Kis Antillak szigetein. 2 honap alatt jart be 10 orszagot, tobb szigeten csak 1, a legtobbon 3-4 napot toltve. Erdekes, hogy ezeken a ma turistaparadicsomkent ismert szigeteken mas turistak jelenletere csak nagy ritkan tesz nemi utalast – mintha valami vilagvegi helyeket fedezne fel, ahol szinte o volt az egyetlen feher ember! :-)
Minden sziget tortenelmerol rovid osszefoglalot ad, es persze leirja sajat utazasat is, am az itt tobbnyore joval kevesbe kalandos es erdekes a mas konyveiben megszokottnal.
Igy azonban a konyv gyorsan halad, es 1 nap alatt ki is olvastam.
Van azonban egy olyan erzesem, hogy a ma errefele keszulodoknek nem sok segitseget nyujtana – alighanem teljesen maskent lathatnank ma mar ugyanezeket a szigeteket.


Népszerű idézetek

sophie P>!

Olvasmányaim alapján nem volt ismeretlen számomra ez a fogalom, de balsorsom most hozott össze vele először a valóságban. A kalipszó az antillai feketék közkedvelt dalait jelenti, melyek Trinidad szigetéről terjedtek el. Hajdanában az afrikai rabszolgák munka közben dúdolták és a fehér telepesek számára érthetetlen szöveggel énekelték. Később ezeket a szomorkás népi balladákat vidám hangvételű, versírók költötte szövegek váltották fel. Hogy honnan ered a kalipszó név, nem sikerült megfejtenem. Annyi bizonyos, hogy nem lehet kapcsolatban a görög mitológia csábító szépségű nimfájával, Kalüpszóval, aki Ogügia szigetén szerelmével hét évig fogva tartotta a tengeri bolyongása során odavetődött trójai hőst, Odüsszeuszt.

54. oldal - Saint Christopher és Nevis

Kapcsolódó szócikkek: kalipszó · Odüsszeusz / Ulysses
sophie P>!

Kis-antilláki utazásom ötödik állomása Dominica. A sziget nevének puszta említése még a földrajzban járatos olvasót is megtévesztheti. Van ugyanis egy másik, ugyanilyen nevű, sokkal jobban ismert ország Nyugat-Indiában, Hispaniola szigetén. Azt teljes nevén Dominikai Köztársaságnak nevezik, míg a Kis-Antillákét – megkülönböztetésül – Dominikai Közösségnek.

80. oldal - Dominica

Kapcsolódó szócikkek: Dominikai Köztársaság · Kis-Antillák
sophie P>!

Kolumbusz 1493-ban, mielőtt elindult volna második expedíciójára, az estremadurai rendház szerzeteseinek megígérte, hogy egy szigetet a kolostorukról nevez el. A „nagy kapitány” az előző felfedező útvonalánál jóval délebbre haladt, így a Kis-Antillák szigetsorát keresztezte. Beváltotta ígéretét, és a szigetfüzér útjába került legnagyobb darabját „Santa María de Guadalupe de Estremadura” névre keresztelte. Ebből lett franciás írásmóddal Guadeloupe szigete (ejtsd. gvadlup).

66. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Karib-tenger · Kolumbusz Kristóf
sophie P>!

Közben azon tűnődtem: vajon él-e magyar ember a szigeten? Eddigi tapasztalataim szerint kóbor honfitársaim a világ végére is eljutottak. Barbados pedig csak félúton fekszik afelé.

23. oldal - Barbados

Kapcsolódó szócikkek: Barbados
anesz P>!

A Vatikáni Levéltárban őriznek egy 1511-ben keletkezett spanyol kiváltságlevelet, és abban először szerepel a sziget neve: La Isla de los Barbudos, a szakállasok szigete. Az elnevezés nem emberre vonatkozott, hiszen az indiánoknak nincs szakálluk, a hajósok valószínűleg fikuszfákat láttak a parton, amelyeknek léggyökerei szakállként ereszkednek alá az ágakról.

14. oldal Barbados

anesz P>!

A felfedezések korában nagy keletje volt az Újvilágból származó rémhistóriáknak, különösen az emberevéssel kapcsolatos szörnyűségeknek. A karibokat hovatovább az emberevőkkel azonosították, így terjedt el a spanyolok nyomán a karib névből kiindulva a karibal, kanibal és végül a kannibál fogalom.

84. oldal

anesz P>!

Itteni programom fő témája: a Mont Pelée- vulkán tanulmányozása. Ehhez a tűzhányóhoz kapcsolódik az emberiség történetének egyik legnagyobb természeti katasztrófája. A hegy lábánál, a tengerparton épült Saint Pierre városa, amely Martinique székhelye volt. A díszes templomokkal, szép középületekkel és fényes szórakozóhelyekkel teli várost az Antillák Párizsaként emlegették. 1902. május 8-án reggel a katonai kórház toronyórája 7 óra 52 percet mutatott, amikor a Pelée – hegy felől hirtelen lilásan villogó, vészesen dübörgő tüzes gázgomolyag jelent meg és pillanatok alatt elhamvasztotta a várost 30000 lakójával együtt.

95. oldal Martinique

anesz P>!

Az újabb tragédia augusztus 30-án következett be. Hatalmas tüzes gázfelhő jelent meg, de nem a halott Saint Pierre felé vette útját, hanem délkelet felé gördült le. Itt állt a mai Le Morne Rouge elődje, egy 2000 lakosú falu. Ugyanarra a sorsra jutott, mint Saint Pierre: a forró gázfelhő pillanatok alatt felperzselte, egyetlen lakója sem maradt életben.

104-105. oldal Martinique

anesz P>!

A Saint Vincent-i Soufriére a Karib- térség legtevékenyebb tűzhányója. Tavas krátere az 1718-as nagy kitörés alkalmával keletkezett. A következő kirobbanása 1812-ben volt, ezután 90 évig hallgatott, majd egy nappal a Mont Pelée kitörése előtt – a Sofriére újra működésbe lépett. Irtózatos dörrenés után óriási gomba alakú gázgombolyag emelkedett a magasba, és tüzes gázfelhőként zúdult alá a hegy oldalán. A csaknem ezer fokos gáztömeg – Mont Pelée kitöréséhez hasonlóan – pillanatok alatt felperzselte az erdőket, elpusztította az útjába került településeket. Szerencsére az itteni parton nem volt olyan népes város, mint Martinique-on Saint Pierre, 1350 halálos áldozatot követelt a kitörés. Az elpusztultak többsége fekete karib volt, akik a gyarmatosítók üldözése elől a Soufriére környéki erdőkbe húzódtak vissza.

119. oldal Saint Vincent

anesz P>!

Kingstown idegenforgalmi büszkesége a 200 éves botanikus kert. A csodálatos trópusi parkban több nevezetes faféleség található. Egyikük a soufriére-fa, ebből a fajból – a prospektus állítása szerint – már csak ez az egy példány létezik. A másik híresség egy nagyon öreg kenyérfa, melynek csemetéjét a legendás hírű Bligh kapitány hozta Tahitiból.

125. oldal Saint Vincent


Hasonló könyvek címkék alapján

Agárdi Péter – Balla Zsuzsa (szerk.): Amerika
Dornyay Béla: Bakony
Stein Aurél: Homokba temetett városok
Borsos Balázs: Matatuháton Afrikában
Hartai Éva: A változó Föld
Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai
Boglár Lajos: Trópusi indiánok között
Marjai Imre: Felfedezések könyve
Karinthy Ferenc: Túl az Óperencián
Balogh János: Túrkevétől Óceániáig