Kísértet-históriák 8 csillagozás

Klasszikus elbeszélések, százéves fordításban. :) Hiánypótló kötet, örülök, hogy újranyomták, és még jobban örülök, hogy 50 Ft-ért megkaptam. A cím némiképp félrevezető (hogy ne mondjam: olvasócsalogatónak való), nem minden novella kísértettörténet, csak van közte olyan is.
Sokféle történet, sokféle kultúrából. Látszik, hogy Balázs Béla a világ minden tájáról akart válogatni, és hogy konkrét koncepcióval illesztett egymás mellé bizonyos történeteket, úgyhogy érdemes sorrendben olvasni őket.

Itt olvasható tovább:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/23/balazs_bel…

Hasonló címmel elég sok válogatás jelent már meg, ennek azonban az a külön érdekessége, hogy egy 99 éves megjelenés reprodukciója. Nem csak a fordítás tükrözi a XX. század elejének stílusát, de még a szerkesztői előszó is arról árulkodik, hogyan látták a korai fantasztikumot egy évszázaddal ezelőtt a magyar olvasók.
A könyvet elsősorban Gogol: Wij, a szellemek fejedelme c. kisregénye miatt olvastam. Ez az 1835-ös írás nem csak az egyik legkorábbi szépirodalmi vámpírtörténet, de ha azt nézzük, milyen kritikusak az olvasók Polidori Vámpírjával szemben, akkor talán a legelső, amelyet még ma is érdemes kézbe venni. Szórakoztatóan dolgozza fel az ukrán folklór természetfeletti oldalát, miközben emberi főhősein keresztül humorosan ábrázolja a kozákok életét is.
Legalább ilyen érdekes Edward Bulwer-Lytton, egy viktoriánus bestseller-író novellája, A kísértetek háza. Ez a történet a gótikusokat messze túlhaladó módon ötvözi a fantasztikus elemeket az áltudományos magyarázatokkal, és akár a mai science-fantasy ősének is tekinthető.
A rövidebb írások közül a Bíró a kínai, a Baalschem ítélete pedig a zsidó folklórba enged bepillantást, mindkettő szórakoztató olvasmány. Akárcsak a „Carnatic” c. tengerész-történet, bár ez utóbbi nem különösebben eredeti.
Goethe és Poe beválogatott írásaiban ellenben csalódtam. Az előbbi egy átlagos kis ujjgyakorlat, tipikus kísértethistória, utóbbit pedig túlírt, kínosan romantikus elégia.

Szerintem érdemes volt elolvasni a kötetet. A borzongató történeteket kiemelik az illusztrációk is.
A kínai mesét és Poe novelláját már ismertem, azokkal most nem foglalkozom.
Nekem kiemelkedett a Carnatic története, amely egy sarkkörön ragadt kísértethajó története. Eleve ezek a hajós történetek rejtélyesek, de Mordtmann érdekesen is meséli el. Az első novella, a Kísértetek háza is érdekes, izgalmas. Szinte krimiszerűen vezet végig a megoldásig Bulwer.
Goethétől meglepett a kísértethistória, bár jobban belegondolva a Faustban is van elég természetfölötti. A német történet, a Baalschem ítélete kissé furcsa volt, nem szokványos befejezéssel. XI. Károly látomása nagyon misztikus és kis történelmet is tanulhattam belőle. A skandináv történelmet illetően úgyis sok a hiányosságom. Gogol története pedig egy következetes vonalvezetésű boszorkánytörténet. Végül Strindberg önéletírása… hát, ennek az írónak a megítélésével mindig nagy bajban voltam. Ez most sem változott.

Érdekes volt régebbi horror történeteket olvasni viszont a válogatás színvonala elég változó. Volt benne olyan ami tetszett, de sok olyan is ahol alig vártam, hogy vége legyen. A Poe novellák közül sem a legerősebbet sikerült kiválasztani.