Hol ​is kezdjem 88% 68 csillagozás

Bővebb értékelés a blogomon:
https://konyvelvono.blogspot.com/2021/02/balassy-fanni-…

„Azt akarom, hogy a lehető legjobb verziója
legyél önmagadnak.” Greta Gerwig

Sokszor hangoztatom, hogy mennyire szeretem, amikor egy új íróval ismerkedhetem meg. Minden alkotónak van egy bizonyos varázsa, ami vagy hat az adott olvasóra vagy nem, de az biztos, hogy két lélek találkozásánál nincs nagyobb mágia.

Balássy Fanni: Hol is kezdjem kötetét egy számomra fontos lista miatt vettem meg és első ránézésre tudományos könyvnek tűnt, de szerencsére nem is tévedhettem volna ennél nagyobbat.

A borító számomra nagyon megkapó, mert tulajdonképpen minden rajta van, ami ebben a regényben egyedi és szórakoztató. A színválasztás is fantasztikus, hiszen a sárga nemcsak figyelemfelkeltő, hanem vidámságot is tükröző.

A történet egy fiatal lány szemszögéből mutatja be a középiskola első évét. A leányka csetlései és botlásai sok vidám pillanatot okoznak, melynek következtében rendkívül sokrétegűvé válik a történet….

Ez irtó cuki volt! Vicces, helyes, romantikus, izgalmas, csupa jót tudok csak mondani. Kitűnően szórakoztam.

Igen nagy és kellemes meglepetés, és úgy érzem itt egy ígéretes tehetség van kibontakozóban és bemutatkozóban!
Nem kezdem ott, hanem folytatom a méltatásokat ott, ahol a többiek abbahagyták.
A szerző olyan lazán, magától értetődően, zsigerből természetesen érkezőként bánik a szavakkal, és olyan kortalan vicces alaphelyzeteket képes kreálni szinte a semmiből, hogy úgy érzem, bármely korosztály esetében simán működik, bárki (idős, középkorú és persze fiatal), aki olvassa – érti, sőt átérzi… ez igazán figyelemre méltó! Legutóbb hasonlót Király Anikó könyveit olvasva éreztem (Strand, papucs, szerelem és Csak barátok?) és, mily érdekes, ismét önkéntelenül is Veronica Mars-helyzetbe kerülve zajlottak körülöttem az események, végig az ő szinkronhangján (magyar hangja: Molnár Ilona) „olvasta/hallgatta” a szemem ezt a naplószerű beszámolót.
Nagyon emlékeztetett ez a regénybeli lány a filmbéli Veronikára… aki körül mindig, minden összezavarodik, összeomlik, félreérthető lesz, a figyelem (de igen sokszor a negatív figyelem) középpontjába kerül.
Szerettem a karaktereket, a szülőket – akik jófejek, a gyerekükért mindent megtesznek, végtelenül támogatják mindenben; egy emberként mellette állnak, noha elváltak és különélnek (máig nem értem, miért is váltak el). Jófej Bori is, a barátnő, bár sokkal merészebb és bevállalósabb, nélküle főhősünk meglehet csak otthon gunnyasztana, és várná a herceget fehérlovon. Ilyen jelölt is van, a plátói szerelem is jelen van a regényben, de hát ezen nincs is mit csodálkozni, nem hiányozhat, szegényebbek is lennénk az élménye nélkül…
Eközben nemcsak a mesélőnk családi hátterét ismerhetjük meg, hanem tanúi lehetünk gimibe-kerülésével együttjáró botladozásain kívül, annak is, hogyan alakul és fordul egyre összeszervezettebbé és összetartóbbá a kilencedikes osztály közössége. Nagyon szimpatikusak nekem az odajáró gyerekek! Fiatalok, viccesek, segítőkészek, és persze sokfélék, mert vannak köztük okosak és szépek, kedvesek és undokok, személyeskedők és odafigyelők, magabiztosak és csetlőbotló szerencsétlenek…de ettől jó egy osztályközösség, hogy saját magát is próbák és kihívások elé állítja. Viszont azon a mondaton azért elgondolkodtam, hogy spoiler 78.old.
spoiler
Örültem, hogy fontos szerepet játszanak a történetben a könyvek, az olvasás spoiler és a filmek.
Nagyon sokat nevettem, többször boldogan felkacagtam, a végére talán túlságosan is elfáradt a gyomrom, de jól esett ez a nevetés, jól esett ez a regény!
Nyolcadikból búcsúzóknak, kilencedikeseknek nem hiányozhat a könyvtárából és az olvasmányélményei közül sem!

Gratulálok a szerzőnek, ez a könyv igazán üde, fiatalos, lendületes, mulatságos ifjúsági regényre sikeredett.
Ja, és Ferike rulez! És a nagyi is! – csak meg ne tudja UI: Sokáig igen kedvenc lánynév lehetőség volt nálunk a Regina, mint születendő leánygyermeknek adható utónév – na, ha ezt a könyvet akkor sikerült volna elolvasni, egy mélyen karistoló, határozott egyenes vonallal húztam volna le a listánkról…
            
„Vajon Rapunzel is használ hajpakolást a töredezett hajvégekre? Csipkerózsikának is van alvás utáni szájszaga? Belle is olyan bundás, mint a Szörnyeteg? Ariel is küzd pikkelysömörrel? Hófehérke is használ alapozót? És Jázmin is kapott már eget rengető hasmenést fűszeres kajától?” 63.old.

„Hazaérve kicibáltam a fehérneműs fiókom a helyéről, és kiborítottam a szoba közepére. Mintás halomban tömörültek a lebernyegek, én meg leültem a kupac mellé, felcsaptam a laptopom, és rágugliztam a bugyifajtákra. Egy ismeretlen univerzum tárult fel előttem. Kiderült, hogy egy alsónemű nem egyszerűen a csúnyánk takargatására hivatott, de esztétikai élményt is nyújthat. Van hagyományos, francia, magas derekú, bikiniszabású, csipkés, selyem, oldalpántos, fenékbe vágó, boxeralsószerű, brazil fazonú, lézervágott, kézzel öltött, természetes pamutból vagy ultrakönnyű mikroszálas anyagból készült, és ez a végtelen választék a fejemre szakadt, úgyhogy ahelyett, hogy fizika témazáróra bifláztam volna szorgosan a termikus kölcsönhatások jellemzőit, tudományos igényességgel írt cikkeket kerestem bugyitémában, ill. megnéztem a Bridget Jones naplójának vonatkozó részeit, és szorgosan jegyzeteltem az észrevételeimet. ” 77.old.

Kezdem ott, hogy jóval túlhaladtam már a kamaszkort, sőt a gyermekeim kétharmada is. Mégis, ez a könyvet nagyon élveztem. Kikapcsolt, szórakoztatott, tanított, megnevettetett és még meg is fiatalított.

Kezdem ott, hogy a főszereplő is Beatles rajongó, ami miatt hamar a szívembe lopta magát. Meg sok minden más miatt is nagyon szerettem a névtelen, főhős lányt, aki történetünk elején a gimnázium első évét kezdi, ami egy igen nehéz életszakasz, ezt mindannyian tudjuk.

Balássy Fanni főhőse intelligens, esetlen, bizonytalan, önbizalomhiánnyal küzdő, világgal, szülőkkel, tanárokkal harcoló kamasz, aki éli a fiatalok szokásos életét. Iskola, barátságok, szerelmek, elvárások, kihívások, humor, romantika, izgalmak.

Szuper könyv, nem csacska és felszínes, hanem intelligens, mégis vicces, könnyed, izgalmas és nagyon mai. Tanúi lehetünk egy közösség formálódásának, amit, ha felnőttként olvasunk még a saját gyermekünk életében is hasznosíthatunk, de egyszerűen megfiatalodva is teljesen jó beleélni magunkat ebbe a tiniknek szóló történetbe.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.com/2021/06/gyerekkonyvek-nya…

„Hol is kezdjem” ezt a könyvértékelést?

Kezdem ott, ami a legfőbb erénye volt: szórakoztatott. Őszintén meg tudott nevettetni, könnyen azonosulni tudtam az elbeszélővel, magamra ismertem az egyes szituációkban, nosztalgikus élményt adott arról, milyen érzés volt elkezdeni a gimit.
Ez Balássy Fanni első regénye, melyben bámulatosan mutatja be könnyed stílusát, emellett az ifjúsági regény kereteit zseniálisan tölti be ezzel a történettel, minden megvan benne, ami szükséges elem: az első szerelemet, a barátságot, a gimit és annak beavatás-történetét jól ábrázolja ez a fiktív regény. Ugyan van benne pár tipikusnak mondható toposz, de ezek lényegében kihagyhatatlanok és elvártak is, ha egy tini-regényről beszélünk.

Érződik a könyvön, hogy új generációs, a mai fiatalok könnyen maguknak érezhetik. Nem szeretnék összehasonlító elemzést készíteni, viszont pár apróbb momentumot muszáj vagyok megjegyezni. Egyetlen kategóriában sok hasonló könyv megjelenik és a kortárs magyar ifjúsági regények úttörője egyértelműen Leiner Laurától a Szent Johanna gimi volt, belőle ismert Reni és a Hol is kezdjem névtelen főhősnője között viszont rengeteg az összefüggés, ahogy a regények cselekményein, egyes mozzanatain is, mintha valamilyen szinten adaptálná is. ( The Beatles, szerencsétlenkedés magas fokon, a szerelmi szál lassú kibontása… ) Emellett a két írónő, Laura és Fanni nagyon is hasonló stílussal alkot, amely gyorsan berántja az olvasót, számomra összecsengett, néhol pontosan az az érzésem is volt, hogy LL írását olvasom. Hogy ez baj lehet-e? Egyáltalán nem. Az ifjú Balássy Fanni jól láthatóan most lépett arra a kitaposott ösvényre, amin Laura évekkel ezelőtt elindult. Az itt a kérdés, letér-e róla, hogy más, eddig még ismeretlen ösvényeket fedezzen fel? Én szívből remélem, hogy a válasz erre az, hogy igen, mert sok lehetőséget látok ebben a szerzőben és kijelenhetem: megvan a tehetsége hozzá és megnyerő hangvétele.

Mit vártam ettől a regénytől? Adott e többet a saját kategóriájában?
Itt térnék rá kicsit jobban a csillagom levonására. Ez a regény egy könnyed kikapcsolódást nyújtott számomra, imádtam a sorai között elveszni, viszont többnek nem éreztem magam tőle és újat sem nyújtott számomra – de mindemellett, jókor jött, szerettem és nem tudok róla nagyon negatívat mondani. ( Talán még egy kis lényegtelenségnek tűnő dolog böki a csőröm: én 14 évesen nem is mertem volna soha egy szórakozóhelyen piát venni,eszembe se jutott volna és ki sem adták volna, ezt a részt nagyon nem éreztem reálisnak, a házibulin való ivászatot már sokkal inkább. )

A Hol is kezdjem mindenképpen fontos olvasmány, látszik az írónő műveltsége a popkultúrában, rengeteg említést tesz is a tömegkultúrára, amely elegendő háttértudás birtokában sokszor mosolyogtatott meg. Amiért viszont kijelenthetem: imádtam, az a mondatokat és az egész könyvet átszövő humoros hangvétel, ami teljes szívből megnevettettet. ( nem vicc, volt, hogy 10 percen át röhögőgörcsöm volt )
Mindent összefoglalva a regény zárásával is elégedett vagyok, tetszett a csavar benne és az esély egy folytatásra. Szeretem, mikor nincs minden az olvasó szájába rágva, hanem marad helye a fantáziának is.

Aki a a gimi előtt áll / éppen benne van, nem fog mellényúlni, ha ezt a regényt válassza saját maga szórakoztatására, de aki már rég más élethelyzetben áll, egy nosztalgikus élmény lehet a könyv, ahogyan az velem is volt. Engem a legjobbkor talált meg és hálás vagyok, hogy elolvashattam.

Vicces, kedves, könnyed történet, nagy kár, hogy ilyen rövid lett.
Az elejétől a végéig mosolyogtam, néha pedig a könnyeimet törölgettem a röhögéstől. És közben finoman irányít és tanít is a könyv, önbizalmat, elfogadást, realista gondolkodást, szóval nagyon jól szórakoztam közben.

Hol is kezdjem ezt az értékelést?
Kezdem ott, hogy két figyeltem a nyáron közös olvasás keretein belül elolvasta ezt a könyvet, és az értékeléseik alapján én is kedvet kaptam hozzá, ki is kölcsönöztem a könyvtárból. Erre pont ez lesz az első regény olvasókörre, amit el kell olvasni. És egy szép napon, reggel, amikor már kívülről fújtam a spanyol szótárfüzetem tartalmát oda-vissza, úgy döntöttem, tanulás helyett kivételesen az olvasásnak szentelem a reggeli tömegközlekedéssel megtett utat az iskoláig. Estére pedig be is fejeztem a könyvet.
Balássy Fanni regénye és névtelen főhőse nagyon könnyen és gyorsan belopta magát a szívembe, néha hangosan nevettem, például a tesióráról írt résznél ("Ideje tisztázni: tigrisbukfencezni csak akciófilmekben szoktak, én pedig nem akarok Jason Statham babérjaira törni. A szekrényugrás teljesen szembemegy az egészséges életben maradási ösztönnel: nem rohangálunk neki dolgoknak. Normális esetben olyan, hogy felemás korlát, nem létezik, ha mégis, az az asztalos pocsék munkát végzett. Minek sprintelni? Lassan járj, tovább érsz. Minek kötelet mászni? Az ember horizontális közlekedésre teremtetett."), míg máskor teljesen ledöbbentem, és igencsak artikulálatlan, „mivaaaan?” féle csodálkozás hagyta el a számat spoiler.
Bár én már tavaly kezdtem a gimit, a könyvet olvasva tisztára átéreztem a főszereplő helyzetét, gondolatait, és annyira visszajöttek a saját emlékeim, érzéseim, mintha csak a könyvbéli osztály tagjaként indulnék én és gólyatáborba off. Külön érdekes egybeesés, hogy én is nyelvi osztályba járok, és akárcsak a könyvben szereplő osztályé, a mi ofőnk is olyan, akire nem tudok jobbat mondani, mint hogy sok szerencsét kívánok annak, akit tanít.
Az egész történet nagyon könnyed, laza, humoros stílusú, tökéletes kikapcsolódást nyújt, ugyanakkor nem egy nagy rózsaszín „lávsztori” a végén „hepiend”-del spoiler, hanem igenis előkerülnek benne fontosabb témák is, mint a barátság, szerelem, (irreális) elvárások, csalódás, szülővel való kapcsolatok, szorongás, önelfogadás, és szerintem a főszereplő lánytól akár még tanulni is lehet, számomra mindenesetre példaértékű volt a viselkedése spoiler, hogy az egészből viccet csinált, és ezáltal békén is hagyták őt, leszálltak az egész témáról. Én erre sajnos nem hiszem, hogy képes lettem volna, hamarabb rohanok ki sírva a teremből, mint hogy spoiler.
Végezetül annyit, hogy olvassátok el minél többen, mert persze, biztos vannak, akik úgy gondolják, ez is csak egy átlagos tiniregény, de nem, szerintem ez annál sokkal több, ráadásul mindez egy fiatal, magyar szerző tollából. Remélem, Balássy Fanninak fog még megjelenni kötete, biztos nem hagynám ki.

Balássy Fanni világa közel áll az enyémhez, épp ezért nagyon jó volt olvasni ezt a regényt, amiben úgy jelenik meg a tinédzser élet mindennapi gondja, hogy kellő arányban van humorral, (ön)iróniával, társadalomkritikával és útmutatással vegyítve. Útmutatás alatt elsősorban zenei, könyves és filmes iránymutatást értek, mert sok mindent előfordul a regényben, Montgomery Anne Shirley-jétől kezdve a Beatles-n át a Szívek Szállodájáig. És ezek csak az én kedvenceim, amikre felfigyeltem és meg is jegyeztem. A társadalomkritika pedig főleg arra mutat rá helyesen, hogy milyen irreális elvárásokat mutat nekünk a média a „légy tökéletes” kampányával, és ez nemcsak tinédzsereknek, hanem felnőtt embereknek is komoly problémákat okozhat. Épp ezért mindenkinek jó szívvel ajánlom a regényt, mert nemcsak szórakoztató, hanem sok érdekes és hasznos információval szolgál. No és nem utolsósorban érdemes megemlíteni azt is, hogy a szerelem legtöbbször nem romantikus film forgatókönyve szerint robog be az életünkbe neon feliratokkal, hanem egy lassabb folyamat során, csetlő-botló módon, csendesen és emberien, ahogyan itt is.

Ajánlás alapján vettem kézbe, s aztán meg is köszöntem, mert valóban telibe talált. Rég volt, hogy ennyire nem volt kedvem letenni könyvet. Kezdem ott, hogy már majdnem a végén jártam, amikor feltűnt, hogy nem is tudom a főszereplő lány nevét, pedig minden gondolatát ismerem. Olyan szinten tudtam azonosulni vele, hogy nem is hiányzott a bemutatkozás. Imádtam a belső monológot, ami sokszor elapadhatatlannak tűnt. Kíváncsi voltam a végére, holott előre tudtam, hogy hiányozni fog ez a cserfes információáramlást. Kezdem ott, hogy az írónőnek olyan módon sikerült megmutatni egy elsős gimis lány mindennapjait, hogy az egyáltalán nem tűnt elcsépeltnek, pedig elég sok bőrt lehúztak már erről a témáról. Persze Ő is szerepel a könyvben, s egyáltalán nem okoz csalódást. Kezdem ott, hogy sikerült végigizgulnom a hogyan miatt. Szerettem, hogy nincs túlmagyarázva, mégis minden kiderül. Kezdem ott, hogy nagyon jó kezdés az írónőtől.

Kezdem azzal, hogy hatalmas meglepetést okozott ez a könyv nekem. Már rég lemondtam a gimis történetekről, de Balássy Fanni bebizonyította, hogy rengeteg potenciál rejlik még ebben a stílusban. Elejétől a végéig humoros, szórakoztató és pörgős tudott maradni. Nagyon tetszett, hogy a szereplők életszerűek, több rétegűek és egyre több dolgot tudunk meg róluk, ahogyan haladunk előre a történetben.Kevésbé volt szimpatikus, hogy minden fejezetet ugyanazzal a mondattal kezdett, néhol indokolatlannak tartottam a bevezető sztorikat.
Én csak ajánlani tudom a kiemelkedő humora és a remek történet mesélése miatt.