Az ​önmagát kereső ember 14 csillagozás

Bűntudat és feloldozás
Baktay Zelka – Csányi Vilmos – Horváth Zoltán – Popper Péter: Az önmagát kereső ember

Ha ​valaki egyszer feltenné a kérdést, hogy mi a legnagyobb lelki teher az emberen, némi bizonytalansággal talán azt lehetne felelni, hogy az elutasítás és a bűntudat. Ritka ember, aki meg tudja bocsátani az elutasítást, azt, hogy „nem kellesz”, akár szerelemben, akár munkatársnak ajánlkozva, segítő szándékát nyilvánítva. Az emberiség története is testvérgyilkossággal kezdődik: Káin nem tudja elviselni, hogy az Úr elutasította az ő áldozatát, és Ábelét fogadta el. A másik alig elviselhető sérelem a bűntudat. Az ember erkölcsi ítélete önmaga felett. A külső elítélést még csak elviseli az ember, Isten haragját majd leimádkozza, de ha egy személyben ő a bíró és a vádlott is – ugyan kihez fordulhatna? S ha a nárcisztikus önimádat nem teng túl valakiben, akkor nincs szigorúbb és kegyetlenebb bíró saját magánál.

A könyvben arról írnak a szerzők, hogy miként oldhatja fel magát az ember – az erkölcsi törvény megsértése nélkül – az egyik legnagyobb lelki teher, a jogos bűntadata… (tovább)

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Mesterkurzus · Az élet dolgai

>!
Affarone / Saxum, Budapest, 2010
178 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632481043
>!
Saxum, Budapest, 2007
184 oldal · ISBN: 9789632481043

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Baba082>!
Baktay Zelka – Csányi Vilmos – Horváth Zoltán – Popper Péter: Az önmagát kereső ember

A Mesterkurzus általam eddig olvasott köteteinek a legjobbja ez a könyvecske.
Azt hiszem aki lelki fejlődésre törekszik, mindenképp eljut arra a pontra, amikor rájön, hogy míg nem dolgozza fel azt a roppant sok bűntudatot, amit hordoz magában, egy tapodtat sem fog változni. Annak is van bűntudata, aki nincs tudatában, mert ezt valamiért elfojtja. Egóra szoktunk hivatkozni ilyen esetben, mert ez a kis fickó az, aki állandóan útját állja a békeszerető, kedves, valódi énünknek. Nos, ez a kötet ezt a cselekvő egót boncolgatja, előadója válogatja, hogy milyen szempontból.
Nekem személy szerint Popper Péter előadása tetszett a legjobban, aki bibliai oldalról közelíti meg a bűn fogalmát, és azt az érzést, ami a bűnt megelőzi és követi is egyben, a bűntudatot, sőt, nagyon logikusan levezeti,hogy valódi feloldozás, megbocsátás csak a bűn elfeledésével lehetséges. Tetszik, ahogy önkéntelenül rávezet a szabad akarat fontosságára. Valóban kulcs ez az ember életében, és bár Popper nem így fogalmaz, azért hosszan ecseteli, hogy Isten eleve szét választ: jót a rossztól, sötétet a fénytől, tisztát a tisztátalantól, eget a földtől. Mindent ami van, megoszt. Nem kever, nem mutálódhat semmi, amit ő hozott létre. Keverni csak az ember szokott, mégpedig akkor, amikor választ a két különálló dolog közül, pontosabban egyszerre akarja mindkettőt. Na ebből van mindig galiba! Mert bűnné valóban akkor válik minden cselekedet, ha választunk., ha döntünk. A bűntudat pedig valóban megjelenik már a cselekedet előtt, aki erre hallgat, az nem dönt helytelenül. Aki nem, az bűnt követ el. Saját, szabad akaratából, és ezt nem is lehet másként, hiszen súlyos lelki –, és egyéb kézzel fogható problémákat okozhat, amiről viszont Horváth Zoltán beszél nagyon szépen.
Az önismeret életfogytig tartó tanulás, izgalmas kaland, ezáltal eszmélünk igazán a világra, Istenre, és valójában ennek segítségével látjuk át, hogy miért vagyunk itt. Sőt, a szomszéd miért van itt. Sok lelki megrázkódtatással járó folyamat, és hatalmas, önerőnket meghaladó tett kell ahhoz, hogy belássuk előnyeinket, hibáinkat, feleszméljünk mi érdekel minket, és ha mindez megvan, ennek szenteljük magunkat. Hiszen az az ember, aki ismeri önmagát, – még ha ezt soha nem is fogja teljességében megélni- nem tud tovább a társadalom, a család, a munkahely szorításában, elvárásaiban élni, hanem elindul a saját maga szabta úton. Na ezt meglépni a legnehezebb, sokan ennél a résznél sutba is dobják ezeket a lelki gyakorlatokat, elmélkedéseket, elmélyüléseket, mert riasztóvá válik, hogy minden, amit addig a tudatos agy magáénak nevezhetett, lényegtelenné válik. Ennél a résznél nem szabad megállni egyébként, úgyhogy innen üzenem mindenkinek, hogy hallgasson Horváth Zoltánra, az az ember, aki elfojtja önmagát, beleroppan, és sokkal nagyobb butaságokba keveri magát annál, mint amit amúgy meg kéne tapasztalnia, ha saját ösztöneire hallgatna.
A kötet nem fejti ki, de valahogy most belőlem kikívánkozik, hogy ez egyáltalán nem önzőség. Tudni hol a helyünk a világban, mi a célunk, alapvető emberi jogunk. Belül úgyis érzi mindenki, hogy például ha az a cél, hogy kisemmizzük a volt párunkat, az rossz, nem lehet életcél. De ha mi Malibun szeretnénk halálunkig lógatni a lábunkat, akkor addig kell menni, lesni a lehetőségeket, míg ez létre nem jön, márpedig létre fog jönni, ha ezzel nem okozunk kárt más embertársunknak. Azonban ha ezt a vágyunkat, ami velünk született, és olyan szilárdan tudjuk, ahogyan az egyszer egyet, de nem valósítjuk meg, akkor bizony a rossz döntésünk miatt sok embernek, köztünk magunknak is szenvedést okozunk.
Az önismeret útján épp ezért jelentős dolog a bűnről, bűntudatról és a feloldozásról elmélkednünk, mert ezek ismeretének hiányában képtelenek leszünk felismerni ha bűnt követünk el magunkkal, vagy másokkal szemben.
Nem említettem Baktay Zelkát eddig. Ő a gyermeknevelés szempontjából mesélt nekünk a bűnről. Arról, hogy a legnagyobb szeretet mellett is képesek vagyunk ártani a gyermekeinknek, ha ne ismerjük fel azt, hogy mikor, és hogy érdemes foglalkozni a gyerekekkel. Tetszik, hogy ő is a békén hagyást preferálja, amit sokan ki szoktak kezdeni, pedig reális. Ha már gyermek korban rosszul kondicionáljuk a gyereket, azaz rászoktatjuk arra, hogy anyu-apu-tv-villogó kütyü az egyetlen, ami le tud kötni, hogy várjuk el, hogy lelkileg egészséges emberré váljon később, hiszen nem lesz képes magába mélyedve elgondolkodni önmagán.
Csányi Vilmos pedig etológus szemmel az emberi bűntudatot állította szembe az állatiéval. Tőle megtudhatjuk, hogy egy csoport vadidegen csimpánz negyed óra alatt mészárolja le egymást, ha összezárják őket, míg az emberi lény a fejlett morális érzékének segítségével maximum álmodozik arról, hogy azt a sok idegent csak el kéne már tenni láb alól, de ehelyett barátkozni fog, és igazán jól teszi, mert mégis csak kellemesebben telik úgy az összezártság ideje. Mondjuk azt nem ecseteli, hogy szorult helyzetben az embernél is él a „csak egy maradhat” elv, pl hajótöröttek esetén.
Szívből ajánlom minden, a téma iránt érdeklődő olvasónak ezt a kötetet, mert nagyon elgondolkodtató.

3 hozzászólás
P_Janka>!
Baktay Zelka – Csányi Vilmos – Horváth Zoltán – Popper Péter: Az önmagát kereső ember

Megint Popper Péter volt a kedvenc.
Felébredtem reggel és lekaptam a polcról, gyorsan fel is faltam.


Népszerű idézetek

Baba082>!

[…] öntudatlanul elkövetett gonosztett nincs! Ez az ember egyik legveszélyesebb és legnagyobb önáltatása, hogy nem tudtam, nem gondoltam rá, hogy ez olyan gonosz. Én azt tapasztaltam mint pszichoterapeuta, mint pszichoanalitikus, hogy az ember mindig tudja, hogy gonoszat cselekszik. Mindig tudja. Elhessegetheti, elfojthatja, lebeszélheti magát róla, de mindig tudja, hogy amit cselekszik, az morális szempontból jó vagy nem.

156. oldal, Dr. Popper Péter - Bűn és bűntudat

Baba082>!

Az ember azért születik, hogy gyűjtse a megtapasztalásokat. Konkrét életfeladattal, tervekkel és célokkal érkezik. Az élet minden módon próbál nekünk üzenni. Vannak az életünknek rejtett összefüggései, melyek üzenettel bírnak. Vannak ösztöneink és különböző érzékszerveink, melyek rá vannak hangolva az életünkre, és az a feladatuk, hogy szállítsák számunkra az információkat megérzések, sugallatok formájában. Ha az ember ezekre nem hallgat, akkor letér az útjáról. Ez is egyfajta bűn, csak ezt a bűnt önmagunk ellen követjük el. De ha jól belegondolunk, nem csak önmagunk ellen követjük el, hiszen ha nem az utamon járok, nem fogok például megismerkedni az igazi párommal. Ha nem ismerkedem meg az igazi párommal, az igazi gyermekem – aki a ténylegesen hozzám kéredzkedő lélek – sem fog megszületni, és így az ő gyermeke sem, és sorolhatnám tovább. Egy egész eseménylánc fűződik minden egyes ember életéhez és életének kardinális döntéseihez.

57. oldal, Horváth Zoltán - Valódi bűntudat ... igazi feloldozás

Baba082>!

Ha például több ember egyszerre meditál, akkor azok is sikeresnek élik meg, akiknek egyébként nem szokott menni, vagy éppen először próbálják. Miért? Mert egy olyan közösségben ülnek, ahol az emberek 70%-ának megy a meditáció, és ennek jelentős húzóereje van, mert a pozitív energiák összeadódnak. Ugyanez igaz a társadalom energiáira is mind a pozitív, mind a negatív energiák esetében. Jó, jó, mondhatjuk erre, de a világ gondjait én nem oldhatom meg. Igen, csakhogy a világ bennünk kezdődik, a saját világunkban. Ha minden ember arra gondol, hogy a világ gondjait nem tudja megoldani, akkor ezek a gondok soha nem is fognak megoldódni. Nem globális szinten kell gondolkodnunk ezzel kapcsolatban, hanem a saját problémáinkat kell megismernünk, azok okát, és azokon kell változtatni, és akkor valószínűleg a világnak sem lennének gondjai.

51. oldal, Horváth Zoltán - Valódi bűntudat.. igazi feloldozás

Baba082>!

Sokan ezért járnak – félve mondom ki – templomba, a feloldozásért, hogy bebiztosítsák önmagukat. Legyünk őszinték. Hány olyan embert ismerünk, akik a templomban térdelnek, sírnak, zokognak a mise alatt, megcsókolják a pap kezét, alig várják, hogy gyónhassanak, hogy feloldozzák őket, és már a templom kapuján kifelé jövet teszik a megjegyzéseket másokra. Ugye nem egy ilyen embert ismerünk? Ezeknek az embereknek fogalmuk sincs a bűnbocsánatról, a bűntudatról és a feloldozásról sem sok. Ők minden héten eljárnak a templomba, biztos, ami biztos, hogyha egyszer az ítélőszék elé kerülnek, fölfele bukfencezzenek. De ezek az emberek nem istenhívők, hanem istenfélők, akiket a rossztól csupán a félelem tart vissza, és nem az, hogy van saját belső értékrendjük, ami alapján meg tudják ítélni, hogy mi a jó és mi a rossz.

55. oldal, Horváth Zoltán - Valódi bűntudat ... igazi feloldozás

Baba082>!

Sokan azért követnek el folyamatosan hibákat, mert elfojtják az ösztöneiket. Az ilyen ember nem éli ösztönösen az életét, nem teszi meg azt, amit szeretne, állandóan gátakat szab az elképzeléseinek, határok közé zárja saját magát. Amikor végül nem bírja tovább a belső feszítést, amit az ösztönösség lekorlátozása jelent, akkor hoz egy olyan döntést, tesz egy olyan lépést, amivel nemcsak a saját, de mások életét is tönkreteheti.

56. oldal, Horváth Zoltán - Valódi bűntudat ... igazi feloldozás

cassiesdream>!

Az a gyerek, aki nem kap figyelmet, elképesztően gyorsan reprodukálja a reklámszakma fogásait.

106 - 107. o. (2007)

Baba082>!

Csakhogy Dóra megadta mindazt a figyelmet Zsombornak, amit élethelyzete megengedett. Az igazi megoldás áttérés a mennyiségi figyelemről a minőségire. Zsombor ugyanis azért indult el a „százas szög szindróma” útján, mert képtelen volt az elmélyülésre, a belső világ megmozgatására, a szöszmötölős egyedül játszásra. És ebben valószínűleg Dóra akadályozta meg. Azért, mert úgy érezte, főállású anyaként neki kötelessége a folyamatos foglalkoztatás. Márpedig ha egy gyerek rászokik arra, hogy kívülről kapja az ingereket, és csak onnan, akkor nagyon hasonló dolog történik vele, mint a drogossal, aki leszoktatja szervezetét bizonyos fájdalomcsillapító anyagok termeléséről, mert ezeket kívülről viszi be nagy mennyiségben. Ezért az elvonás nagy fájdalmakkal jár. A gyerek, aki rászokott az erős külső ingerekre, azonnal unatkozni kezd, ha csökken ezek intenzitása.

105. oldal, Dr. Baktay Zelka -Bűn esetek


Hasonló könyvek címkék alapján

Csernus Imre: A fájdalom arcai
Lukács Liza: Hogyan szeretsz?
Kovács Eszter: Köszi, jól
Juhász Bettina – Miklós Andrea – Pető Dorina: Mélylevegő Projekt: Elmerülő
Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy
Edith Eva Eger: Az ajándék
Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
Szántó Szilvia: Túlélésből kitűnő
Máté Gábor: A test lázadása
Tisza Kata: Most.