Baktay Ervin (szerk.)

Indiai ​regék és mondák 35 csillagozás

Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Az ókori világ egyik leggazdagabb kultúrája, az indiai, csodálatos mitológiát alakított ki, amelynek számos eleme máig áthatja az indiai emberek gondolatvilágát – elég, ha a világszerte terjedő Krisna-kultúrára utalunk. Nagy Kelet-kutatónk, Baktay Ervin indológus, avatott kézzel válogatta ki ebből a hatalmas és bonyolult anyagból azt, ami az ifjúságot leginkább érdekelheti. A kötet lapjain megelevenednek az óind hitregék istenei, az ősi teremtésmondák és a földre szállt istenek csodálatos hőstettei. Baktay Ervin lendületes, költői átdolgozása megőrzi a regék és mondák eredeti szépségét, és igazi élvezetet nyújt a művelődni és szórakozni vágyó olvasónak.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Regék és mondák

>!
Móra, Budapest, 2004
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631178641
>!
Móra, Budapest, 1995
256 oldal · ISBN: 9631173046
>!
Móra, Budapest, 1986
394 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631142620

3 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Ráma


Kedvencelte 7

Most olvassa 3

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 27


Kiemelt értékelések

>!
Lunemorte MP
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Kinyitod ezt a könyvet és számtalan csoda tárul fel szemeid előtt. Megismerkedsz a hindu istenekkel,hősökkel. Bejárhatod képzeletben az agyad rejtekében meghúzódó fantáziabirodalmat. Olyan értékekről tanulsz,melyek példaértékűek lehetnek számodra. Esetleg kedvenc hősöddé válik Ráma,akinek bejárod életútját. (Erről bővebben a Rámájanában olvashatsz.) Mélységes tiszteletet fogsz érezni ez a kultúra iránt a könyv olvasása után (egyesek már előtte is), különösen nagy hatást tesz majd rád Visnu.
Légy bátor és olvasd el ezt a kötetet! Akinek tetszett a Gyűrűk ura,annak is ajánlom!

>!
Valentine_Wiggin
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Gyerekként már olvastam egyszer, most egy elemzés kapcsán került megint a kezembe. És rádöbbentem, hogy a görög, az egyiptomi, és hasonló mitológiák mellett az indiait is elképesztően szeretem.
A hősök közül nekem egyértelműen Ardzsuna a kedvenc, már régebben is ő volt, és nem tudom miért. Kedveltem a történetben az abszurditást, ahogy néha teljesen képtelen megjegyzéseket tesznek, teljesen képtelen történések fogadnak, némely istenek (Indra) egyszerűen úgy hat, mintha szórakoznának a karakterekkel, és tökéletesen elfogadható indok, hogy „ez a sors”. Néha kénytelen voltam nevetni, annyira abszurd volt az egész. Emellett pedig izgalmas, amikor nem teljesen abszurd, akkor nagyon komoly, érdekes kérdéseket vet fel és próbál megválaszolni, izgalmas történeteket mesél el, néhol Trónok Harca szinten véres csatákkal. Külön örültem neki, hogy a női alakok sem teljesen haszontalanok.
Tudom persze, hogy ez a könyv csak összefoglaló, de szerintem nagyon jól lefestette a hindu mondakör alapjait. Érdekes olvasmány, bátran ajánlom.

>!
darkfenriz
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Fantasztikus könyv. Tipikusan olyan gyűjtemény, ami először elriasztja az embereket hosszúsága miatt (több mint 400 oldal), hiszen nem regény, amiben laza a mondatfűzés. Itt minden egyes sorra oda kell figyelni, hiszen való igaz, hogy évezredek bölcsessége sejlik fel a lapokon. Mind az első 6 Avatárában, mind a Rámájanában és Mahábháratában olyan gondolatokat találhatunk, amiben benne van a megoldás a megszabadulásra, a körforgásból való kiszakadásra, de ugyanakkor a földi életben való boldoguláshoz is elengedhetetlen tanácsokkal szolgál. A rengeteg szereplő megjeleníti azt a sokszínűséget, amilyenek az emberek ma is a világban. És persze rádöbbenünk, hogy apró porszemként a Bráhman-napokban, években, stb. mi nem sokat tudunk tenni, befolyásolni, azonban a saját sorsunkban minden tettnek megvannak a következményei. Én nyugodt szívvel ajánlanám minden korosztálynak, aki kalandos történetekre, gyönyörű képekre és ősi, azonban ma is aktuális bölcsességekre vágyik!

1 hozzászólás
>!
Felhasználó I
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Nem rossz igazából. Kedvcsinálónak biztosan hatásos, lényegében egy leegyszerűsített summázása tömören és olvasmányosan indiai regéknek és mondáknak, különös tekintettel a Visnu-inkarnációkra. Ahogy elnézem, a Rámájanát részletesen is taglalja, bár azt is csak kb: 100 oldalban, míg a teljes mű elvileg azért jóval nagyobb. Ahogy a Srímad Bhágavatam-ot olvasgattam (18 kötetes, kötetenként 6-800 oldal átlagban) az is leírja ezeket, csak megeresztve, és ugye, mivel Hare Krisnásoktól van, erősen Lord Krsnára kihegyezve. Jobban vonz az a Védikus irodalom, ami nem egy inkarnációt igyekszik a középpontba állítani és imádni, hanem azért rendesen szerepelteti az isteneket és félisteneket. A Rámájanát nem olvastam el egyedül ebből a kötetből, csak elkezdtem, mert azt még önállóan nem olvastam, és a rendes, teljes művet szeretném, nem a rövid összefoglalóját dióhéjban.

>!
kaporszakall
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Baktay Ervin egy személyben volt a klasszikus indiai kultúra fordítója és propagátora. Nagy lelkesedéssel, költői prózában adja itt elő a hindu (tehát nem buddhista!) mitológia legfontosabb történeteit, a világ fenntartója, Visnu megtestesüléseinek láncára felfűzve.

Hiánypótló maga a kötet, hiánypótló volt annak idején, a hatvanas években ( és az még mai is) a Móra kiadó ’Regék és mondák’ sorozata. Hozzáférhetővé tette a 10-100 éves korosztályok számára a nemzetközi mondakincs legjavát.

A kötet stílusa élvezetes, ha a téma bonyolultságától eltekintünk, könnyed, és a két nagy eposz prózai feldolgozásában még a filozófiai gondolatokat (lásd: a Bhagavad Gítá tömör összefoglalása) is jól közvetíti.

Azóta sem jelent meg ennél szebb és érthetőbb indiai mitológia magyar nyelven.

>!
gesztenye11
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

A különböző népek rege- és mondavilága (mondhatjuk akár meséknek is) gyerekkoromban is sokat foglalkoztatott, és sok ilyen történetet olvastam. Legközelebb persze az ősmagyar mondavilág állt hozzám, de nagyon tetszettek a római regék és mondák is, emlékszem Romulusra és Remusra, Róma alapítóira, meg az őket tápláló farkasra. Aztán nemrég olvastam a görögöket, az is nagyon érdekes volt, a sok istennel, istennővel és félistennel.
És most itt vannak az indiaiak. Ez valahogy más. Az előszó szerint az „érettebb ifjúság” kezébe adják ezt a világot, de nem tudom, én érett ifjú koromban mit tudtam volna kezdeni vele, bár imádtam olvasni. Más kultúra, kicsit nehezebben emészthető, de van némi hasonlóság is. Én például Szentháromságnak fogtam fel a hindu Brahma, Siva és Visnu hármasát. Aztán érdekes a Föld kiterjesztésének a mítosza, Visnu óriási lépései – és kiderül, hogy nyelvrokonainknál, a voguloknál is létezik egy hasonló, kígyóostoros teremtésmonda. És aztán van szó jógáról, Visnu megtestesüléseiről, avatárákról (majdnem olyan, mint az a film, az Avatar).
A mondák közül leghosszabb Visnu hetedik megtestesülése, a dicső Ráma története, ami majdnem a kötet felét elfoglalja. Ez a Rámájana, egyike a két nagy indiai eposznak (bár itt csak rövidítve van). Ez meséli el Rámának és testvéreinek történetét, harcukat a ráksaszák ellen (a ráksaszák alakváltó démonok voltak), Ráma párválasztását, a királyi családon belüli viszályokat, aminek következtében Ráma hosszú száműzetésbe kényszerül. Jön ezután Bharata királysága, újabb harcok a ráksaszák ellen, Ráma feleségének, Szítának az elrablása. Majd további történetek (fejezetek) következnek, szövetség a vánarákkal és a medvenéppel, híd építése India és Lanka (Ceylon) szigete között, súlyos harcok Rávanával, a ráksaszák királyával, az istenek beavatkozása, Ráma és segítőinek győzelme, Szíta „mennybemenetele”.
Ezután vége lesz a szenvedéseknek, Bharata visszaadja a királyságot Rámának, és hőseink isteni fényben élnek tovább.
Kicsit rövidebb történet a kötetben Visnu nyolcadik megtestesülése, amelyben Krisna a földi formája Visnunak, és erről szól a másik híres indiai eposz, a Mahábhárata. Ez a Hold nemzetség történetével kezdődik, amelyben a Bharata testvérek vetélkednek egymással, királyok, feleségeik és számos fiúk, valamint utódaik élnek, házasodnak és harcolnak, és életükbe időnként az istenek is beleszólnak, akár úgy, hogy nemzenek egy gyermeket, akár úgy, hogy megvédik a jókat az igazságtalanságtól.
Közben itt is jönnek ráksaszák, vannak vitézi párviadalok, álnok cselszövések. Olvasunk egy kockajátékról, ami után a Pándavák száműzetésbe kényszerülnek. A száműzetés letelte után még jön egy nagy testvérháború, a Pándavák és a Kauravák között. A csatát, elsősorban Krisna álnok cselvetései miatt, a Pandavák nyerték, de mindkét oldalról sok hős maradt a csatatéren. A végén aztán, miután az álnokok megszenvedték a büntetést (magyarul megjárták a poklot), mindenki bejutott az istenek fényességes csarnokába.
A Rámájana és a Mahábhárata eléggé olvasmányos történetek lettek (ha nem lennének a fura elnevezések, akár egy hosszú magyar népmese is lehetne, bár nálunk soha nem játszott ennyi isten). Nem tudom, ehhez mennyiben járult hozzá Baktay Ervin feldolgozása, de úgy gondolom, hogy igen nagy mértékben. (Néha azért vannak bosszantó szerkesztési hibák, például két egymást követő fejezet sorszáma megegyezik, vagy Uttará trónörökös az egyik oldalon még ifjú herceg, aki csatába indul, a következő oldalon pedig megkérik a kezét) .
A kötetet kiegészíti egy függelék is, ahol még szó van a kilencedik megtestesülésről, Buddháról, majd egy képjegyzék – számos illusztráció színesíti ugyanis a különböző cselekményeket.
Összefoglalva, unalmasabbnak indult, de sok érdekes történet van az indiai mondavilágban, viszont az igaz, hogy csak az „érettebb ifjúság számára”, meg a felnőttek számára ajánlott olvasmány. Sokat foglalkozik a sorssal, amit persze részben az istenek idéznek elő, és néha ezek a bölcsességnek szánt mondatok nem egyszerűek és első olvasatra nem is mindig érthetők. Épp ezért esti mesének nem ajánlom!!

>!
Gyöngyi0309 P
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Nagyon szeretem ezt a világot, Baktay Ervin pedig nagy szaktekintély a témában, nagyon olvasmányosan ír.

>!
pokolpetu
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Érdekes olvasmány, viszont esti mesének mégsem ajánlanám a sok szörny és a megannyi véres jelenet miatt. A sok szereplő és a számunkra nehezen kiejthető neveik is kavarodást okoztak néha, de azért összességében követhető volt.

Lenyűgöző mondavilág!

>!
Nokimaki
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Nagyon ígéretesen indult, de aztán egyre inkább vontatottá vált, untam már a végén. Vártam, hogy vége legyen. Könyvnél ez még nem fordult elő velem. Nagyon zavart, hogy annak ellenére, hogy az igazságosság, és az erény komoly hangsúlyt kapott végig, a nagy csatajelenet ennek az ellenkezőjét mutatja. Aki elolvassa, tudni fogja, mire gondolok. Ezért ennyi a csillagok száma. No meg a vontattság miatt.


Népszerű idézetek

>!
Lunemorte MP

Mert a világi feladatoknak élő férfi csupán fél ember addig, amíg a sorsrendelte, igaz asszonyát nem tudja oldalán.

72. oldal

1 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

És amikor rám gondolsz, tudd a szíved mélyén, hogy én lélekben nem hagytalak el, mindig veled vagyok. Mert csak a testem távozik, de igaz lényegem veled marad, összeforrt veled, elválaszthatatlanul…

101. oldal

1 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

Szállj magadba,fürkészd ki önnön lényeged értelmét,s amikor majd megismerésre jutottál,megtalálod elhivatott feladatodat a világok tevékenységében!

A világ teremtése , 23. oldal

>!
Lunemorte MP

Ki kerülhetné el a sorsot, amely a homlokára van írva?

395. oldal

>!
Lunemorte MP

Nem hagyhatsz el, mint ahogy az árnyékodtól sem válhatsz meg!

70. oldal

>!
Lunemorte MP

A harag, a gyűlölet mindig elvakítja, megtéveszti az embert. Csak a szellem nyugalmas egyensúlya mutatja tisztán a dolgokat.

98. oldal

>!
Lunemorte MP

Hiszen mi ez az emberi élet? Rövid út a két ismeretlen határ közt,születéstől a halálig. Nem tudjuk,honnan jöttünk,és hová megyünk. Csak azt ismerjük,ami a két határ közt van,ezt a földi életünket.

144. oldal

>!
Lunemorte MP

Igaz férfi csak egyszer adhatja szavát,nem másítja meg többé.

274. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kudelász Nóbel (szerk.): Székelyföldi Legendárium
Boglár Lajos (szerk.): A Tollaskígyó fiai
Apagyilkos sámánfiak
Szalai Lilla (szerk.): Afrikai népmesék
Jozef Genzor (szerk.): A csodálatos fa
D. Nagy Éva (szerk.): A halhatatlan Kukul
Kozma Mária: Régiségek Gyergyóból
Kozma Mária: Régiségek Csíkországból
Gub Jenő – László László – Zsidó Ferenc: A Tordai-hasadéktól Szent Anna taváig
Radó Antal (szerk.): Ezeregy éjszaka regéi