Baktay Ervin (szerk.)

Indiai ​regék és mondák 41 csillagozás

Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Az ókori világ egyik leggazdagabb kultúrája, az indiai, csodálatos mitológiát alakított ki, amelynek számos eleme máig áthatja az indiai emberek gondolatvilágát – elég, ha a világszerte terjedő Krisna-kultúrára utalunk. Nagy Kelet-kutatónk, Baktay Ervin indológus, avatott kézzel válogatta ki ebből a hatalmas és bonyolult anyagból azt, ami az ifjúságot leginkább érdekelheti. A kötet lapjain megelevenednek az óind hitregék istenei, az ősi teremtésmondák és a földre szállt istenek csodálatos hőstettei. Baktay Ervin lendületes, költői átdolgozása megőrzi a regék és mondák eredeti szépségét, és igazi élvezetet nyújt a művelődni és szórakozni vágyó olvasónak.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Regék és mondák Móra

>!
Móra, Budapest, 2004
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631178641
>!
Móra, Budapest, 1995
256 oldal · ISBN: 9631173046
>!
Móra, Budapest, 1986
394 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631142620

5 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Ráma


Kedvencelte 7

Most olvassa 5

Várólistára tette 43

Kívánságlistára tette 35


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Kinyitod ezt a könyvet és számtalan csoda tárul fel szemeid előtt. Megismerkedsz a hindu istenekkel, hősökkel. Bejárhatod képzeletben az agyad rejtekében meghúzódó fantáziabirodalmat. Olyan értékekről tanulsz, melyek példaértékűek lehetnek számodra. Esetleg kedvenc hősöddé válik Ráma, akinek bejárod életútját. (Erről bővebben a Rámájanában olvashatsz.) Mélységes tiszteletet fogsz érezni ez a kultúra iránt a könyv olvasása után (egyesek már előtte is), különösen nagy hatást tesz majd rád Visnu.
Légy bátor és olvasd el ezt a kötetet! Akinek tetszett a Gyűrűk ura, annak is ajánlom!

kaporszakall>!
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Baktay Ervin egy személyben volt a klasszikus indiai kultúra fordítója és propagátora. Nagy lelkesedéssel, költői prózában adja itt elő a hindu (tehát nem buddhista!) mitológia legfontosabb történeteit, a világ fenntartója, Visnu megtestesüléseinek láncára felfűzve.

Hiánypótló maga a kötet, hiánypótló volt annak idején, a hatvanas években ( és az még mai is) a Móra kiadó ’Regék és mondák’ sorozata. Hozzáférhetővé tette a 10-100 éves korosztályok számára a nemzetközi mondakincs legjavát.

A kötet stílusa élvezetes, ha a téma bonyolultságától eltekintünk, könnyed, és a két nagy eposz prózai feldolgozásában még a filozófiai gondolatokat (lásd: a Bhagavad Gítá tömör összefoglalása) is jól közvetíti.

Azóta sem jelent meg ennél szebb és érthetőbb indiai mitológia magyar nyelven.

darkfenriz>!
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Fantasztikus könyv. Tipikusan olyan gyűjtemény, ami először elriasztja az embereket hosszúsága miatt (több mint 400 oldal), hiszen nem regény, amiben laza a mondatfűzés. Itt minden egyes sorra oda kell figyelni, hiszen való igaz, hogy évezredek bölcsessége sejlik fel a lapokon. Mind az első 6 Avatárában, mind a Rámájanában és Mahábháratában olyan gondolatokat találhatunk, amiben benne van a megoldás a megszabadulásra, a körforgásból való kiszakadásra, de ugyanakkor a földi életben való boldoguláshoz is elengedhetetlen tanácsokkal szolgál. A rengeteg szereplő megjeleníti azt a sokszínűséget, amilyenek az emberek ma is a világban. És persze rádöbbenünk, hogy apró porszemként a Bráhman-napokban, években, stb. mi nem sokat tudunk tenni, befolyásolni, azonban a saját sorsunkban minden tettnek megvannak a következményei. Én nyugodt szívvel ajánlanám minden korosztálynak, aki kalandos történetekre, gyönyörű képekre és ősi, azonban ma is aktuális bölcsességekre vágyik!

1 hozzászólás
Valentine_Wiggin>!
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Gyerekként már olvastam egyszer, most egy elemzés kapcsán került megint a kezembe. És rádöbbentem, hogy a görög, az egyiptomi, és hasonló mitológiák mellett az indiait is elképesztően szeretem.
A hősök közül nekem egyértelműen Ardzsuna a kedvenc, már régebben is ő volt, és nem tudom miért. Kedveltem a történetben az abszurditást, ahogy néha teljesen képtelen megjegyzéseket tesznek, teljesen képtelen történések fogadnak, némely istenek (Indra) egyszerűen úgy hat, mintha szórakoznának a karakterekkel, és tökéletesen elfogadható indok, hogy „ez a sors”. Néha kénytelen voltam nevetni, annyira abszurd volt az egész. Emellett pedig izgalmas, amikor nem teljesen abszurd, akkor nagyon komoly, érdekes kérdéseket vet fel és próbál megválaszolni, izgalmas történeteket mesél el, néhol Trónok Harca szinten véres csatákkal. Külön örültem neki, hogy a női alakok sem teljesen haszontalanok.
Tudom persze, hogy ez a könyv csak összefoglaló, de szerintem nagyon jól lefestette a hindu mondakör alapjait. Érdekes olvasmány, bátran ajánlom.

gesztenye11 >!
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

A különböző népek rege- és mondavilága (mondhatjuk akár meséknek is) gyerekkoromban is sokat foglalkoztatott, és sok ilyen történetet olvastam. Legközelebb persze az ősmagyar mondavilág állt hozzám, de nagyon tetszettek a római regék és mondák is, emlékszem Romulusra és Remusra, Róma alapítóira, meg az őket tápláló farkasra. Aztán nemrég olvastam a görögöket, az is nagyon érdekes volt, a sok istennel, istennővel és félistennel.
És most itt vannak az indiaiak. Ez valahogy más. Az előszó szerint az „érettebb ifjúság” kezébe adják ezt a világot, de nem tudom, én érett ifjú koromban mit tudtam volna kezdeni vele, bár imádtam olvasni. Más kultúra, kicsit nehezebben emészthető, de van némi hasonlóság is. Én például Szentháromságnak fogtam fel a hindu Brahma, Siva és Visnu hármasát. Aztán érdekes a Föld kiterjesztésének a mítosza, Visnu óriási lépései – és kiderül, hogy nyelvrokonainknál, a voguloknál is létezik egy hasonló, kígyóostoros teremtésmonda. És aztán van szó jógáról, Visnu megtestesüléseiről, avatárákról (majdnem olyan, mint az a film, az Avatar).
A mondák közül leghosszabb Visnu hetedik megtestesülése, a dicső Ráma története, ami majdnem a kötet felét elfoglalja. Ez a Rámájana, egyike a két nagy indiai eposznak (bár itt csak rövidítve van). Ez meséli el Rámának és testvéreinek történetét, harcukat a ráksaszák ellen (a ráksaszák alakváltó démonok voltak), Ráma párválasztását, a királyi családon belüli viszályokat, aminek következtében Ráma hosszú száműzetésbe kényszerül. Jön ezután Bharata királysága, újabb harcok a ráksaszák ellen, Ráma feleségének, Szítának az elrablása. Majd további történetek (fejezetek) következnek, szövetség a vánarákkal és a medvenéppel, híd építése India és Lanka (Ceylon) szigete között, súlyos harcok Rávanával, a ráksaszák királyával, az istenek beavatkozása, Ráma és segítőinek győzelme, Szíta „mennybemenetele”.
Ezután vége lesz a szenvedéseknek, Bharata visszaadja a királyságot Rámának, és hőseink isteni fényben élnek tovább.
Kicsit rövidebb történet a kötetben Visnu nyolcadik megtestesülése, amelyben Krisna a földi formája Visnunak, és erről szól a másik híres indiai eposz, a Mahábhárata. Ez a Hold nemzetség történetével kezdődik, amelyben a Bharata testvérek vetélkednek egymással, királyok, feleségeik és számos fiúk, valamint utódaik élnek, házasodnak és harcolnak, és életükbe időnként az istenek is beleszólnak, akár úgy, hogy nemzenek egy gyermeket, akár úgy, hogy megvédik a jókat az igazságtalanságtól.
Közben itt is jönnek ráksaszák, vannak vitézi párviadalok, álnok cselszövések. Olvasunk egy kockajátékról, ami után a Pándavák száműzetésbe kényszerülnek. A száműzetés letelte után még jön egy nagy testvérháború, a Pándavák és a Kauravák között. A csatát, elsősorban Krisna álnok cselvetései miatt, a Pandavák nyerték, de mindkét oldalról sok hős maradt a csatatéren. A végén aztán, miután az álnokok megszenvedték a büntetést (magyarul megjárták a poklot), mindenki bejutott az istenek fényességes csarnokába.
A Rámájana és a Mahábhárata eléggé olvasmányos történetek lettek (ha nem lennének a fura elnevezések, akár egy hosszú magyar népmese is lehetne, bár nálunk soha nem játszott ennyi isten). Nem tudom, ehhez mennyiben járult hozzá Baktay Ervin feldolgozása, de úgy gondolom, hogy igen nagy mértékben. (Néha azért vannak bosszantó szerkesztési hibák, például két egymást követő fejezet sorszáma megegyezik, vagy Uttará trónörökös az egyik oldalon még ifjú herceg, aki csatába indul, a következő oldalon pedig megkérik a kezét) .
A kötetet kiegészíti egy függelék is, ahol még szó van a kilencedik megtestesülésről, Buddháról, majd egy képjegyzék – számos illusztráció színesíti ugyanis a különböző cselekményeket.
Összefoglalva, unalmasabbnak indult, de sok érdekes történet van az indiai mondavilágban, viszont az igaz, hogy csak az „érettebb ifjúság számára”, meg a felnőttek számára ajánlott olvasmány. Sokat foglalkozik a sorssal, amit persze részben az istenek idéznek elő, és néha ezek a bölcsességnek szánt mondatok nem egyszerűek és első olvasatra nem is mindig érthetők. Épp ezért esti mesének nem ajánlom!!

Zseraldina>!
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Nagyon kíváncsi voltam, az indiai regékre, és a mondákra. Jó könyvnek találom, mert sokat lehet belőle tanulni, és megtudni, megérteni a régi időket is. Egy kicsit néha eltévedtem benne, meg persze a nevekben is elkóboroltam, és néha elfelejtettem, kit, hogy is hívnak. De összességében véve, nem csalódtam benne. Azt hiszem, még több regét, és mondát fogok olvasni.

Gyöngyi0309 P>!
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Nagyon szeretem ezt a világot, Baktay Ervin pedig nagy szaktekintély a témában, nagyon olvasmányosan ír.

Pennmenelien P>!
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

kötet lezáró összefoglaló: A kötet elején megismerhetjük az indiai teremtést, istenek és istennőket, az indiai vízözönt és még egy – két érdekes mondát, de igazából én itt többet vártam volna még, nekem kicsit kevés volt az eredettörténet. Ezután – ami a könyv 70%-a is egyben – Ráma reainkarnálódott leszármazottjának története következik, amely számomra olyan volt, mint egy szappanopera, bár érdekes volt az indiai kultúra gonosz és segítő lényeit megismerni. Aztán mintegy mellékesen van egy rövid mese Krisnáról, ami gyakorlatilag egy trailer funkciót tölt be a Mahabharata-hoz. Az utolsó történet pedig egy végítélet, és így azért egy szép kerete van a könyvnek (teremtéstől a végítéletig). A függelékben esik szó Buddháról és a hinduizmusról.
Összességében eléggé szenvedtem az olvasással, mégis így utólag kicsit jó érzés, hogy bepillantást nyertem az indiai kultúrába, mégha csak egy nagyon pici szeletébe is.

BarbieB>!
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Az indiai mondavilágot olvasva egy teljesen más, az európaitól jelentősen eltérő felfogást ismerhetünk meg. A legnagyobb különbség talán abban rejlik, ahogy a gonoszságot, a kegyetlenséget kezelik: míg a görög vagy római regékben gyakran nincs magyarázat arra, hogy valaki miért követ el bűnt, miért erőszakos, addig az indiaiak hite szerint ezt az előző életben elkövetett hibák, mulasztások okozzák. Tehát nincs olyan lény, aki eredendően bűnös, vagy rossz lenne, gyengeségeik az istenek büntetésének következménye. Ezzel magyarázható a hindu emberek békessége, jámborsága is.
https://litfan.blog.hu/2012/12/09/baktay_ervin_indiai_r…

Nokimaki>!
Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák

Nagyon ígéretesen indult, de aztán egyre inkább vontatottá vált, untam már a végén. Vártam, hogy vége legyen. Könyvnél ez még nem fordult elő velem. Nagyon zavart, hogy annak ellenére, hogy az igazságosság, és az erény komoly hangsúlyt kapott végig, a nagy csatajelenet ennek az ellenkezőjét mutatja. Aki elolvassa, tudni fogja, mire gondolok. Ezért ennyi a csillagok száma. No meg a vontattság miatt.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Mert a világi feladatoknak élő férfi csupán fél ember addig, amíg a sorsrendelte, igaz asszonyát nem tudja oldalán.

72. oldal

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

És amikor rám gondolsz, tudd a szíved mélyén, hogy én lélekben nem hagytalak el, mindig veled vagyok. Mert csak a testem távozik, de igaz lényegem veled marad, összeforrt veled, elválaszthatatlanul…

101. oldal

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Szállj magadba,fürkészd ki önnön lényeged értelmét,s amikor majd megismerésre jutottál,megtalálod elhivatott feladatodat a világok tevékenységében!

A világ teremtése , 23. oldal

Lunemorte P>!

Ki kerülhetné el a sorsot, amely a homlokára van írva?

395. oldal

Lunemorte P>!

Nem hagyhatsz el, mint ahogy az árnyékodtól sem válhatsz meg!

70. oldal

Lunemorte P>!

A harag, a gyűlölet mindig elvakítja, megtéveszti az embert. Csak a szellem nyugalmas egyensúlya mutatja tisztán a dolgokat.

98. oldal

Lunemorte P>!

Hiszen mi ez az emberi élet? Rövid út a két ismeretlen határ közt,születéstől a halálig. Nem tudjuk,honnan jöttünk,és hová megyünk. Csak azt ismerjük,ami a két határ közt van,ezt a földi életünket.

144. oldal

Lunemorte P>!

Veled megyek, édes jó uram, melletted járok az élet útjának végéig, és ha meghalok, jól van az, ha pedig téged ragadna el előbb a halál, oda is követlek!

101. oldal

Lunemorte P>!

Ekkor megpillantotta Rámát. A felségesen szép fiatal férfi könyökre támaszkodva feküdt a földön,izmos,arányos teste ernyedten nyúlt el,mint ahogy a tigris vagy az oroszlán pihen, de nyugalmában is büszke erő,férfias méltóság áradt belőle. Hosszúkás szemei merengő,szelíd kifejezéssel néztek,de mélyükben ott csillogott a hősi bátorság,mint ahogy a parázs kivillog a hamu közül.

159-160. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ráma

Hasonló könyvek címkék alapján

Kozma Mária: Régiségek Csíkországból
Kozma Mária: Régiségek Gyergyóból
Mahábhárata / Rámájana
Giorgio P. Panini: Mitológiai atlasz
Kudelász Nóbel (szerk.): Székelyföldi Legendárium
Publius Ovidius Naso: Átváltozások
Móra Ferenc: Rege a csodaszarvasról és más elbeszélések
Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár
Nyulász Péter: Ciprián
Benedek Elek: Toldi Miklós