Kőrösi ​Csoma Sándor 20 csillagozás

Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor

Kőrösi Csoma Sándor társtalan jelenség nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudomány történetében is. Alig több mint harmincévesen egy délibáb nyomán indult el keleti útjára, hogy felkutassa a magyarság őshazáját. Eredeti célját ugyan nem érte el, de fáradozása mégsem volt hiábavaló: ő volt az első európai, akinek sikerült behatolni a tibeti kultúra ismeretlen világába. Csoma nagy műveivel, Tibeti-Angol Szótárával és Tibeti Nyelvtanával egy teljesen új tudományág, a tibeti filológia alapjait rakta le. Baktay Ervin úgy kalauzol végig bennünket ennek a különös és lenyűgöző életnek az állomásain, hogy a végén szinte magunk előtt látjuk a 'keleti nyelvtudomány alapvető nagyságát'.

Eredeti megjelenés éve: 1962

Róla szól: Kőrösi Csoma Sándor

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nemzeti Könyvtár

>!
Talentum, Budapest, 1999
358 oldal · ISBN: 9638396180
>!
Gondolat, Budapest, 1984
ISBN: 963281438X
>!
Gondolat, Budapest, 1963
270 oldal

2 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Kőrösi Csoma Sándor


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

>!
Bélabá P
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor

Nem olyan régen olvastam egy könyvet a magyar utazókról. Akkor szöget ütött a fejembe, hogy akiről/től tudok bővebben olvasni életrajzot vagy saját könyvet, meg fogom tenni. Ennek a kihívásomnak tettem eleget a Baktay Ervin által írt Kőrösi Csoma életrajz olvasással.
Maga a könyv részint tetszett, de voltak benne kicsit vontatott részek. Kőrösi Csoma Sándor ifjú éveiről elég sok adat, információ összegyűlt, részben a nagyenyedi kollégium dokumentációja jóvoltából. Kőrösi azzal a tervvel indult Ázsiába, hogy megtalálja a jugarokat, akiket az őseinknek vélt. Sajnos az út legnagyobb részéről, a az Ázsiát átszelő (Kis-Ázsia-Közép-Ázsia) útvonalról nem maradt fent sok, szinte semmi, ezért ezt nem tudta közölni Baktay Ervin. Tibetbe érve vannak bővebb adatok, fennmaradt levelek Kőrösi korából. Ott angol utazók segítették őt és részint emiatt is keletkezett a főműve, a tibeti-angol szótár. A Himalája zord, kegyetlen hegyei között már-már nyomorogva élt és reggeltől-estig dolgozott művén. Kitartása végül is sikerrel járt, eljutott Indiába a mű és kiadásra is került. Ami kevésbé volt mozgalmas a könyvben, az a sok korabeli levelezés. Noha fontos hogyan tudott megegyezni az angolokkal, én viszont szívesebben olvastam volna még több érdekes úti infót, amik például a könyv elején megtalálhatóak voltak a korabeli indiai állapotokról vagy később a lámaista vallásról.
A fentebbi okok miatt én is csak 4-est adok (4,2 pont), egyetértve a többséggel. Az tény, hogy bővültek az ismereteim a korról, a helyszínről és Körösi Csoma Sándorról, akinek sokat köszönhet az orientalista tudomány.

3 hozzászólás
>!
Rea P
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor

Teljesen lenyűgözött az élete..
Évekkel ezelőtt amikor olvastam megfogadtam, hogy ha egyszer Erdélyben járok elmegyek a szülőfalujába, Csomakőrösre és viszek egy kis koszorút a szobrához.. (Megtettem…)

>!
balazs
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor

Gyerekként az Olvass magadnak sorozatban ismertem meg először a „napkelet vándorát”, és most 30 évvel később újra rabul ejtett ez a rendkívüli életút. A Baktay által írt életrajz nagyon tetszett, főleg azért mert elég nagy hangsúlyt kap benne Csoma fiatalsága, személyisége, értékrendje, jellemének kialakulása, és én elsősorban ezek miatt olvasok életrajzokat. Végig érződik hogy a szerző mennyire tiszteli Csomát, minden helyzetben megértéssel, rokonszenvvel magyarázza a „tudós székely vándor” döntéseit, különösen életének fordulópontjainál. Egyébként Baktay maga is végigjárta Csoma útját, aminek köszönhetően élettel teli leírások és bónuszként saját fotók gazdagítják a könyvet.

Csoma életrajzát mindenkinek ajánlom aki példaképet, mintául állítható emberi sorsokat keres. Ezen kívül India történelméről is sokat megtudhat az, akit inkább ez a téma érdekel.

>!
pytta
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor

Nekem sajnos borzasztóan unalmas volt ezt a könyvet olvasni, nagyon elnyújtott volt a története…
Viszont a lényeg maga valóban érdekes volt, kalandos a történet, és tényleg lenyűgöző – hogy ez megtörtént :)


Népszerű idézetek

>!
lzoltán IP

Csomát már a kollégiumban leginkább a történelem, a földrajz és a nyelvek vonzották. Latinul, görögül, németül, valamennyire franciául, iskolai évei alatt tanult meg. A teológiai fokozaton a kötelező héber nyelvvel is megismerkedett. Minden alkalmat megragadott, hogy újabb nyelveket tanuljon. Fennmaradt egy anekdota, amely ugyan valószínűleg csak legenda, de mindenesetre jellemző arra, hogyan vélekedtek róla volt iskolatársai: „Csoma Sándor, még szolgadiák korában, a tanári szobában török vendégeket szolgált ki; török tudósok voltak, akik baráti látogatást tettek a nagyenyedi kollégiumban. A beszélgetés nehezen ment, mert az enyedi professzorok nem tudtak törökül, a törökök meg latinul. A szolgadiák önkéntelenül elkottyantotta magát, lefordítván az egyik professzor szavait törökre. Általános elámulás! A kérdésekre a szolgadiák elmondta, hogy a kollégium könyvtárában talált egy török nyelvkönyvet, és szabad idejében abból tanulgatott.”*

* Kőrösi Csoma Gyula gimnáziumi igazgató közlése, Herepey János – a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum egykori igazgatója – szóbeli elbeszélésének alapján.

37. oldal, 2. Tanulmányok és előkészületek

Kapcsolódó szócikkek: Kőrösi Csoma Sándor
2 hozzászólás
>!
lzoltán IP

     Hegedűstől, de Újfalvy feljegyzéseiből is tudjuk, hogy Csoma nem volt úgynevezett „lángelméjű” ifjú, de annál szorgalmasabb, kitartóbb; ha küzdelmes, nehéz volt is a feladat, nem csüggedt, hanem a végére járt. Mindaz, amit ifjúkori ismerősei elmondtak róla, egész életében jellemezte. Ennek igen nagy a jelentősége, mert például föntebb említett szerénysége, kedves, megnyerő viselkedése, mindenekelőtt pedig az, hogy kerülte a vitát, eleve biztosította részére az ázsiai emberek bizalmát, jóindulatát. Különösen az indiaiak és a tibetiek semmit sem becsültek többre, mint a békés, szelíd nyugalmat, és semmi sem idegeníthette el őket annyira, mint ha valaki türelmetlenül, izgágán, nyugtalanul viselkedett, vagy élesen szembefordult mások véleményével. Csomában, úgy látszik, vele született tulajdonságok éltek, amelyek kiválóan alkalmassá tették későbbi feladatának elvégzésére, s ez igen fontos, mert az említett jellemvonásokat bajos elsajátítani; csak akkor hatnak őszintén és meggyőzően, ha valóban vérré váltak valakiben.

30. oldal

>!
Bélabá P

A tudományok között leginkább a nyelvészetet, a földrajzot és a történelmet kedveltem.

38. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nyelvészet
>!
balazs

Csoma nem volt úgynevezett „lángelméjű” ifjú, de annál szorgalmasabb, kitartóbb; ha küzdelmes, nehéz volt is a feladat, nem csüggedt, hanem a végére járt.

21. oldal

>!
balazs

A nagyenyedi Kollégium javára történt angliai nyilvános gyűjtés maradványát az Angol Bankban helyezték letétbe, s ott 3 százalék jövedelmet hozott.

29. oldal

1 hozzászólás
>!
balazs

Dicsősége abban áll, hogy egy álomkép nyomán indult el, de egy valóságos feladatot oldott meg.

244. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Nick Middleton: Extrém utazások
Sebestyén Éva: Kaland és kutatás Afrikában
P. H. Fawcett: A Mato Grosso titka
Teleki Pál: A földrajzi gondolat története
Balogh János: Túrkevétől Óceániáig
Bendefy László: Az ismeretlen Juliánusz
Illyés Gyula: Tűz vagyok…
Mandler Dávid: Kelet és nyugat mezsgyéjén
Koroda Miklós: A világ csak hangulat
Kubassek János: A Szahara bűvöletében