India 4 csillagozás

Nem, az új India nem Lakhnauban fog megszületni és nem ezek a gyémántgyűrűs, brokátselymes honfiak fogják felépíteni! Ezek a régi, az elesett India típikus képviselői és a megújhodás eszméje csak rájuk kent máz. Az elkorcsosult India legsúlyosabb fogyatkozása testesül meg bennük: férfiatlanok és jellemük mélyéig, asszonyosan hangulat- és ötletemberek, nem ismerik és nem tűrik a következetes logikát, a pillanaton felülemelkedő megfontolás ítélőképességét. Megértettem, miért fordult Gándhi a szegény köznéphez, az igénytelen diákokhoz, a falvak ismeretlen dolgozóihoz – és a nőkhöz. Az elmúlt korszak „férfiai” asszonyabbak az új India nőinél, mert ezek – legalább a Gándhi akciójában résztvevők – női lelkük egész hitét és odaadását céltudatos munka szolgálatába állítják.

II. kötet, 25. oldal, I. fejezet - A Gangesz-síkság. Lakhnau, a dúsak városa. Kahnpur. Tragikus emlékek. A brit uralom válsága. (Singer és Wolfner, 1932)

Ha m y t h o s z -t mondok, nem szabad e fogalmat a megszokott, de helytelen köznapi értelemmel felruháznunk. „Tárgyilagos” fogalom-nyelvünk a mythosz alatt valami bizonytalan, határozatlan, valószerűtlen mesevilágot, képzeletszülte regék szép, de valótlan szövevényét érti. Pedig nem az. A mythosz, mint azt már Nietzsche világosan felismerte és a legújabb lélekkutatók bebizonyították, l é n y e g e s v a l ó s á g o k h o r d o z ó j a. A pre-logikus ember, tökéletes harmóniában a Természettel, a Kozmosszal, közvetlen vizióban ismerte meg a Lét valóságait. Felfogószerve még nem a logikus jelenségekbe kapaszkodó értelem volt, hanem valami sokkal átfogóbb látóképesség, amit az értelem túlfejlődése az évezredek folyamán tudattalan ösztönné degradált. Az őseredeti meglátás közvetlenül kulcsolódott egybe, a szó szoros értelmében eggyévált a meglátott valósággal. De ez a képesség, éppen mert nem a logikus, racionális szemléletben gyökerezett, nem fejezhette ki megismeréseit az értelem nyelvén, a fogalmak oksági kapcsolatán alapuló észnyelven. Viziója teljes egész volt, mint a megismert Valóság, a Kozmosz maga és mikor kifejezést adott neki, csak a m y t h o s z s z i m b ó l u m n y e l v é n tehette ezt. A mythoszok szimbólumkifejezése k é p e k b e, v i z i ó k b a sűrítette a Valóság szerves, egységes tartalmát. Ma már tudjuk, hogy a mythikus szimbólumok oly mértékben fejezik ki a Lét valóságait és gyökereit, ahogy ezek sohasem tárulhatnak fel a józan, logikus, boncoló, tehát mindig mindent részekrebontó racionális szemlélet számára. Bergson feltétlen bizonyossággal kimondotta, hogy az i n t u i c i ó – az ősrégi, mythikus felfogóképesség csökevénye – megbízhatóbban és teljesebben képes megközelíteni a dolgok lényegét, mint a logikus értelem.

II. kötet, 240. oldal, XVI. fejezet - Délindia nagy templomvárosai. A dravida hinduizmus. A Holdkultusz ősi gyökerei és elterjedése. Tandzsur, Tricsinapalli.(Singer és Wolfner, 1932)

S éppen ezért kétszer meg kellene gondolnunk, mielőtt szokásunk szerint felháborodva „szörnyűségek”-nek és eltévelyedéseknek bélyegeznők a kanáraki pagoda szoborműveit. Igyekeznünk kell, hogy minden emberi művet az alkotóik felfogásán keresztül vizsgáljunk. Ha aztán ehhez még hozzátesszük a magunk megfontolt, minden szempontból jól mérlegelt ítéletét, akkor nem esünk a felületesség és értetlenség ellenszenves hibájába.

II. kötet, 140. oldal, VIII. fejezet - Puri és a Dzsagannáth-templom. Napkultusz. A kanáraki "Fekete Pagoda" és a Nap misztériuma. (Singer és Wolfner, 1932)