A ​boldog völgy országa 1 csillagozás

Barangolások Kasmirban
Baktay Ervin: A boldog völgy országa Baktay Ervin: A boldog völgy országa

„Nem lehet idegen számunkra az az ország, ahol egy évszázaddal ezelőtt a tudománynak egy világjelentőségű, nagy magyar hőse – Korösi Csoma Sándor – járt, s ahol egy magyar születésű, világszerte ismert nevű jeles tudóst – Stein Aurélt – egyaránt tisztelnek a nép urai és egyszerű gyermekei. De még ezektől a nekünk oly fontos és értékes kapcsolatoktól eltekintve is, a Boldog Völgy és a kasmíri hegyek tájait járva, a Föld egyik legszebb, legvonzóbb részét ismertük meg és remélem, hogy igénytelen tolmácsolásom is megcsillanthatta az olvasó előtt egy-egy örökszép mozaikdarabját annak a hatalmas, kimeríthetetlen remekműnek, amelynek neve – a Föld.” (Baktay Ervin, 1934)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára Franklin-Társulat

>!
Palatinus, Budapest, 2006
256 oldal · ISBN: 9789639651012
>!
Franklin-Társulat, Budapest
222 oldal · keménytáblás

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 7


Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

[…] Aki alaposabban meg akar ismerni egy idegen országot, annak olykor le kell mondania a kényelemről. Az elsőrangú, költséges kéjutazás talán kevésbé fárasztó, de aki mindenütt a lehető legnagyobb komfortot keresi, az csak édeskeveset ismerhet meg a világból, kivéve azokat a közkeletű látnivalókat, amelyeket a bédekker is feltálal neki. Egy-egy ország igazi arca nem csak a látnivalókban és a történelmi emlékekben mutatkozik meg; ezek kétségkívül fontosak és jellemzők, de való értékében csak akkor láthatjuk meg jelentőségüket, ha megismerjük azt is, aminek keretül szolgálnak: a nép életét és gondolkozását, a gyökereket, amelyekből az ország alkotásai sarjadtak, s a tömegek mélységében, a könnyen hozzáférhető felszín alatt munkáló erőket.

46. oldal

>!

Mihelyt az út a fennsíkra ér, sudár nyárfasorok közt nyúlik tova, akárcsak a dzsammui útvonal dél felől. A nyárfák valami hazai, európai hangulatot ébresztenek bennem. Van valami az egész atmoszférában, ami elüt Indiától. Mintha mérsékelt égöv alatt járnánk. De az út mentén kiterjedt rizsföldek emlékeztetnek arra, hogy mégis féltropikus zóna tájait járjuk. Csak éppen magasan vagyunk, a kasmíri plató átlag 1500–1600 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.

50-51. oldal (Palatinus, 2006)

>!

Kelet felől magas hegysor zárja a látképet. A tópartot és a hegysor alsó lejtőit nyárfák és csenárok zöldje takarja, de föntebb már csupasz sziklák tornyosulnak egymás fölé s a tóban tükröződő csúcsok elérik a 2700 méteres magasságot. A szikrázó reggeli napsütésben ez az egész kasmíri táj, a messzenyúló fennsík, a környező hófödte hegykoszorú és a domb tövében elterülő különös város oly színesen, oly derűsen és oly nyugalmas szépséggel hat, hogy a fogékony vándor könnyen megértheti a régi költők hangulatát, akik a Dzsélam folyó e zárt fennsíkjának a »Boldog Völgy« poétikus nevet adták.

74-75. oldal (Palatinus, 2006)

>!

Amint aztán átvágunk a két földnyelv közt, már a Dál tó vizét hasítja bárkám. A víz nem túl mély, a hosszú karók elérik a fenekét. A tó kék tükrét hegykoszorú zárja körül. A partokon elnyúló nyárfasorok és a terjedelmes csenárfák visszatükröződnek a víz színén. Csodálatosan tiszta ez a víz. És nagyon különös képet mutat, amikor lenézünk az átlátszó víztömegbe. Mintha elöntött lombos erdő fölött lebegnénk. A víz fenekét telenőtték a vízi növények bokrai, sűrű bozót zöldell át a kristálytiszta vízen, a hínárra emlékeztető ágak hosszabbjai kiütik fejüket, és felborzolják a csendesen ringatódzó hullámokat. Helyenként oly sűrű és erős növésű a vízi bozót, hogy a tó felszínén is lebegő szigeteket alkot. A tó széle felé pedig, mielőtt a parti nádas kezdődnek, számtalan rózsaszínű lótusz lepi be a víz felületét. Zöld levelek úsznak, némelyik már holtan alábukott, de még több emelkedik ki a víz fölé és köztük kitárják pompás szirmaikat a lótuszok. Ez már igazi, feledhetetlen napkeleti látvány.

149-150. oldal (Palatinus, 2006)


Hasonló könyvek címkék alapján

Borsos Béla: Ázsiától Ázsiáig
Stein Aurél: Ázsia halott szívében
Koszó-Stammberger Kinga (szerk.): Felfedezések kora
Kubassek János: A Himalája magyar remetéje
Sári László: A Himalája arca
Bánszegi Katalin: Barangolás India keleti végein és Bhutánban
Luís de Camões: A lusiadák
Chris Land: Jaguár árnyéka
J. Goldenlane: A herceg jósnője
Stian Skald: A lelkek kútja