A legnemesebb természetes építőanyag, a kő, viszonylag későn kap szerepet népi építkezésünkben. A XVIII. század előtti időkben a föld, fa, sövény vagy nád falazatok dominálnak és csak később, a civilizáció fejlődésével párhuzamosan foglalja el helyüket a kő, mint tartós, és egyben értékes anyag. Ez utóbbi tulajdonságánál fogva azonban nem általánosan, csak egyes társadalmi rétegeknél és bizonyos tájakon, ahol a követ könnyebben be lehetett szerezni. A kőfalazat paraszti alkalmazását még emellett társadalmi, jogi tényezők is korlátozhatták, hasonlóképpen a XIV. század viszonyaihoz, amikor domus lapidea építésére a nemesnek a királytól kellett engedélyt kérnie.
Népi építészetünk azonban a követ nemcsak a közismert módon alkalmazta, hanem a természetes barlangok modelljét követve, üreget vájt a sziklába, amit a maga történetileg változó igényeihez mérten rendezett be. Az ilyen barlanglakás kialakításának első feltétele nyilvánvalóan az erre alkalmas anyag jelenléte. A… (tovább)
Bükki barlanglakások 0 csillagozás
Kívánságlistára tette 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szenti Tibor: Parasztvallomások ·
Összehasonlítás - Kós Károly: Régi Kalotaszeg ·
Összehasonlítás - Fél Edit – Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban ·
Összehasonlítás - Kútvölgyi Mihály: Regélő Torockó ·
Összehasonlítás - Szűcs Sándor: Régi magyar vízivilág ·
Összehasonlítás - Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása ·
Összehasonlítás - Orbán Balázs: A Székelyföld leírása ·
Összehasonlítás - Tóth István: Szarvaskő ·
Összehasonlítás - Baráz Csaba: Kaptárkövek földje ·
Összehasonlítás - Lászlóffy Aladár – Kántor László: Házsongárd ·
Összehasonlítás