Bakay Péter (szerk.)

A ​békéscsabai evangélikus gyülekezet életmódja a 18. század első felében az első anyakönyv alapján 1 csillagozás

Bakay Péter (szerk.): A békéscsabai evangélikus gyülekezet életmódja a 18. század első felében az első anyakönyv alapján

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
146 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631200348

Enciklopédia 3

Helyszínek népszerűség szerint

Békés megye


Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

sophie P>!
Bakay Péter (szerk.): A békéscsabai evangélikus gyülekezet életmódja a 18. század első felében az első anyakönyv alapján

    Nyilván soha nem jutna eszembe elmenni az evangélikus levéltárba, hogy megnézegethessem az első anyakönyvet. (elolvasni nyilván úgy sem tudnám, csupa latin, meg szlovák, a könyvben közölt fotók alapján az is épp hogy csak olvashatóan). Még csak az sem jutna eszembe, hogy olyan könyvet keressek/vegyek, ami annak a bizonyos anyakönyvnek a tartalmát feldogozza. Azt gondolnám, mi lehet egy anyakönyvben: születés, házasság, halálozás, … böngéssze, aki a családfáját kutatja!
    Szóval szerencse, hogy a véletlen elém sodorta… vagyis nem egészen a véletlen. A kötet szerkesztője mondta, hogy érdekelni fog. Wallenberg-díjjal tüntették ki nem régiben, és amikor az újság ezt megírta, viszonylag könnyű telefonszám-megtudakolás után a gratulációk közepette újságolta, hogy időnként jár még mifelénk, többek között e kiadvány munkálatai okán.
    Nem történtek különösen nagy dolgok az ezerhétszázas évek elején itt minálunk, ami mégis esetleg említésre méltó, azt mind-mind bejegyezték az anyakönyvbe. Kiderül, hogy járvány volt, földrengés, és más természeti csapások. Kiderül, hogy állt egymással katolikus és protestáns. Kiderül, hogy mentek a házasságok, temetések. Tessedik Sámuel még külön sokpontból álló rendtartást is felfektetett, belevette például, hogy nem szabad húsvétkor locsolkodni, szombaton táncolni meg pláne, vasárnap dolgozni tilos, ha ezek mégis megtörténnének, büntetés jár, nem is kicsi. Aztán meg van örökítve az újtemplom (ma már kis templomnak hívjuk, mert az a kisebbik) építésének a története, munkamenettel és költségvetéssel együtt, beleértve a vármegyei „megtiszteléseket” is.
    Nem fura, hogy mi mindent tanulunk az iskolában történelemből, a helytörténet viszont legfeljebb hobbi, valami múzeumi dolog, amivel csak a turisták foglalkoznak esetleg?!

>!
146 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631200348
4 hozzászólás

Népszerű idézetek

sophie P>!

Az 1717-ben tartott összeírás szerint egész Békés megyében 566 család élt.

Ezekben az időkben Harruckern János György gróf volt a császári és királyi hadsereg élelmezését biztosító tisztje, akiről a megejtett ellenőrzés kapcsán kiderült, hogy a 23 hasonló beosztású tiszt közül csak őnála nem találtak visszaélést. Ennek alapján III. Károly királytól megfelelő fizetést, illetve jutalmat kért. A király úgy döntött, hogy Harruckern 39 000 aranyért – amiből 24 000 arany őt fizetés címén megillette – megkapja egész Békés megye területét, ezen felül meg Csongrád és Arad megye egy részét. Ez összesen mintegy 700 000 katasztrális holdnyi területet jelentett.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1717 · Békés megye · Harruckern János György
5 hozzászólás
sophie P>!

Ismeretes, hogy az anyakönyvet régi egyházi szóhasználat szerint latinul matriculának nevezték. Ez a szó a matrix – anyaméh kifejezésnek kicsinyített alakja, vagyis a matricula szó szerint „kicsiny anyaméhet” jelent.

16. oldal

sophie P>!

Harmadik módja a keresztelési bejegyzésnek a házasságon kívül született, úgynevezett „törvénytelen” gyermekeké. Bár ez nem volt gyakori jelenség, de 5-10 évenként, esetleg gyakrabban ez is előfordult. Ezeket a gyermekeket a Spurius, illetve Spuria (fattyú szóval illették, és a lelkész az anyakönyvben feltűnően nagy betűkkel írta be ezeket a szavakat.[…] Ha a természetes apa nevét tudták, ezt is beírták, egyébként csak az anya teljes neve szerepelt, leányanyánál esetleg annak szüleinek neve.
[…]
Az özvegyasszonyoktól született gyermekeket is törvénytelennek tartották, valamint az úgynevezett „korán született” gyermekeket is, […]

32. oldal

sophie P>!

Április 26.-án a templom alapját kiásták, miután az előbbi templomot teljesen lebontották. De csaknem ugyanazon a napon a munkában megakadályozott bennünket a vármegye, azzal az indokkal, hogy az a kósza hír terjedt el, hogy a csabaiak valami hatalmas templomot akarnak építeni toronnyal és csupa kövekből. Eközben az ügyet megvizsgálták és kérésekkel, megtisztelésekkel ("honoriis") elértük, hogy az ellentmondás feloldódott.

107. oldal

sophie P>!

Eskettettek becstelenek és nyilvános bűnösök, a tisztátalan ifjú Gregor (Gergely), bűnének társával, Annával, Cerveny Pál leányával . – Ezután következi a lelkész latin bejegyzése, amelynek magyar fordítása: Te szent Isten, aki nem gyönyörködöl ezeknek a bűnösöknek halálában, add, hogy a bűnbánó Magdolnával együtt keseregjenek keménységük miatt.

39. oldal

sophie P>!

d.) Comput (összeírás)
1736. év Hatvanad vasárnapján „Comput” -ot, vagyis összeírást hirdettek meg a községben, illetve a gyülekezetben. Ezt az eljárást – bizonyos időszakokban – a későbbi időkben is megtartották, számos helyen egészen a második világháborúig. Ez az összeírás rendszerint úgy történt, hogy a község lakóit, illetve a gyülekezet tagjait a községi a egyházi elöljárók elé idézték, s ekkor számba vették a megidézettek vagyoni és családi helyzetét és adatait, s ez szolgált alapul a községi a az egyházi adó kivetéséhez.
A lakosságot, illetve a gyülekezeti tagokat rendszerint a gyülekezet két tisztségviselője, az úgynevezett első vagy idősebb egyházfi (szlovákul kostolník) és a második, illetve fiatalabb egyházfi házról házra járva felkereste s velük közölte, hogy kinek mikor kell az összeíró elöljárók előtt megjelennie. Mivel ez a munka fáradsággal járt, Burján lelkész az anyakönyv 5. lapján megjegyzi, hogy a vezetőség az egyház bevételéből az első egyházfinak csizmára évi 5 Máriást, a fiatalabb egyházfinak pedig 1 rajnai forintot kell kifizetni.

71. oldal

sophie P>!

Ugyancsak régi egyházi szokás volt, hogy az öngyilkosokat nem a felszentelt temetőben, hanem rendszerint más, úgynevezett „tisztességtelen” helyen, vagy az úgynevezett árokban földelték el.

44. oldal

sophie P>!

„Szamár temetés”
Ez azoknak „járt ki”, akik részegségük vagy egyéb önhibájuk folytán haltak meg. De ugyanilyen temetésben részesültek a vallástalan személyek is. A „szamár” elnevezés gyökerei igen régi időkre nyúlnak vissza. A Biblia ószövetségi részében történik utalás arra, hogy az elhullott szamarakat a lakott helyen kívüli területekre vitték s otthagyták őket temetetlenül.

45. oldal

sophie P>!

Pestis grassari incipit. J.C. miserere nostri!"
Magyarul: A pestis dühöngeni kezd. Jézus Krisztus könyörülj rajtunk!
(1738)

53. oldal

sophie P>!

5. Pogány bolondos farsangolás, idegen ruhába való öltözködés, a húsvéti locsolkodás, kuruzslás és mindenféle babonaság, varázslás, amit Luca-napkor és máskor csinálnak, az üres esküdözés, káromkodás, paráználkodás és ehhez hasonló dolgok, amikért isten haragja van rajtunk, szóba se kerüljenek köztetek.

88. oldal (Thessedik-féle Gyülekezeti Rendtartás)


Hasonló könyvek címkék alapján

Éble Gábor: A Harruckern család és Harruckern János György báró Csaba újratelepítője
Szeberényi Gusztáv Adolf: Válogatás Szeberényi Gusztáv Adolf írásaiból
Ötvös László: Hajdúnánási bibliás krónika
Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében
Halasi László: A Hartai Evangélikus Egyház története
Szigeti Csaba: Pásztor
Tóth Dorottya (szerk.): A Jankay iskola 50 éve
Kálmán Dániel – Mihalik Béla Vilmos – Zarnóczki Áron (szerk.): A veszprémi káptalan 1727. és 1755. évi urbáriumai
Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok
Gőzsy Zoltán: Szigetvár története a 18. században