Szózat ​a pesti Magyar Színház ügyében 0 csillagozás

Mielőtt Pesten házunk volt, sokan azt hitték, hogy csak ezt kell építeni, a többi magától megyen, s a sült galamb önkényt röpülend szánkba. Íme, itt az épület, s mit nyertünk vele? Hol állunk még mindig? Megszűntek színház iránti aggodalmaink? Korántsem, sőt mindennap rettegnünk kell, hogy amily nyakra-főre megnyitók azt fordított színdarabbal, oly pompásan bezárjuk eredeti operával. S ez a Nemesis keze lesz rajtunk, makacs egyet nem értésünk bűne miatt.

I. Általános eszmék

Nem tetszeni, hanem használni akarok, s így ha nem lesznek kedvesek, miket mondok, nem ütközöm meg benne. Ki a dolgokat saját nevökön nevezni s miket lelkének belsejében igazaknak talált kimondani is szereti, annak nem könnyű tetszésre szerttenni, annak gondolatain bár a legmézebb szavakba burkolva is, csípősség fog érzeni, mi nem minden ínynek kedves.

Midőn a magyar színház országos pártoltatásáról szó vagyon, első kérdés, melyet mind tenni, mind bővebben megfontolni szükség, ím ez: vajon, mi célokat vél a nemzet egy magyar színház alapításával elérhetni? És ha csakugyan nyomós okok vannak, melyek a színház országos pártolását szükségessé teszik, mi szempontok azok, mikből tekintve a dolgot ezen intézetnek éppen Pest városában kell alapíttatnia? Nem volna-e célirányosb azt inkább Miskolcon vagy Debrecenben vagy éppen Szegeden állandóvá tenni, hol több a magyar ajkú lakos?

II. Kell-e a magyar színházat országosan pártolni?

A túlzás emberei, kiket rendszerint csak szenvedély vezet s a dolgok becsét hidegebben fontolni nem tudják, s kik a színházi ügyben is saját érdeköket a honiaktól elválasztani gyengék, egy kérdést hoztak napirendre, melynek megfontolása lényegesb és nagyobb következményű, hogysem a magyar színházról gondolkodónak hallgatással mellőznie lehessen. A kérdés ez: miként lehet és kell az operát a magyar színháznál tekinteni?

III. Operák és színdarabok

Éppen az, hogy az opera sok idegen ajkúakat csal a magyar színházba, bizonyítja, mit én állítok, hogy ti az opera nem eszköze azon céloknak, miket színházzal elérni törekedünk. A sok idegen ajkú hallgató mindannyi tanú, hogy az opera egyetemi nyelv, melyet magyar és német, tót és oláh egyképpen értenek. Már hogy egyetemi nyelv magyar nyelvet terjeszteni nem fog, ezt csak el fogja nekem mindenki hinni.

III. Operák és színdarabok

Operáinknak magyar textusa van, igaz, de mi haszon ebből is? Szokásban van a színházaknál, midőn új opera adatik, a darab meséjét röviden a játékszíni cédulákon közleni; s mire mutat ez? Vajon nem arra-e, hogy az operákat előadás alatt megérteni igen nehéz, mert minden hatodik-hetedik énekes csak az, ki nekünk nem csupán hangot, hanem szavakat is énekel. Mi felette kevés az, mit ének alatt a textusból érthetni!

III. Operák és színdarabok

Meg kell itt gyónnom, hogy valahányszor én egy olasz Bájitalt vagy Normát hallgatókkal tömött házban előadatni látok, s utána más napon egy eredeti magyar színművet üres falak közt, mindannyiszor elszomorodik lelkem, s néha elkeseredésemben azt kérdem magamtól: minek e népnek színház?

III. Operák és színdarabok

Nekem ugyan igen mindegy, operaellenségnek tartatom-e vagy operabarátnak, mert emez, úgy, mint amaz sem szégyen, sem szerencsétlenség, s ha volna is, én még mindig vigasztalhatnám magam, hogy nagyobb zivatarokat láttam már, melyek mégis elsodorni nem tudtak, s hiszek istenben, hogy ezen kis operacsetepaté sem fog elmorzsolni.

I. Általános eszmék

Mind a nyelvnek s nemzetiségnek, mind a magyar literatúrának, s végtére magának a színháznak is igen érdekében áll, hogy minél több és becsesebb eredeti színművekkel bírjunk – értem itt a szomorú- és vígjátékot, bohózatot és operát. Ezen célt úgy fogjuk elérni, ha a szerzők a színházi intézet által némi jutalommal buzdíttatnak.

XI. Eredeti színművek jutalmazása

Rosszakaratúak és az ügy álbaráti azok, kik a véleménykimondásban az intézetre nézve ártalmas következményeket hirdetnek. Ezt tapasztalás cáfolta meg már. Vajon mit ártott egy másik, szinte országos intézetnek, a Magyar Akadémiának, hogy ellene és mellette mindenki szabadon szólhat?

XII. Országos ellenőrség