Türkenlouis 5 csillagozás

Bádeni Lajos (1655–1707)
Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis

Az ​utókor hálátlanságának bizonyítéka Lajos Vilmos (1655–1707) – a magyar olvasóknak csak Bádeni Lajos – baden-badeni őrgróf elfeledett emléke. Kortársai rajongtak a 17. század második felének e kiváló katonájáért és hadvezéréért, aki győzelmet győzelemre halmozott a nagy török háborúban és a rajnai fronton. Csodálatuk jeleként több hízelgő nevet is adtak hősüknek. Hívták a Birodalom pajzsának (Schild des Reichs), majd Bécs ostroma után a Habsburg propaganda Török Lajos néven (Der Türkenlouis) emlegette. Oszmán ellenfelei Vörös királyként (Roter King) rettegték a harcmezőn viselt jellegzetes vörös zubbonya miatt. Hiába azonban a számos kitüntető jelző, halála után emléke lassan elhalványult. Bár Ferenc József még felállíttatta embernagyságú márványszobrát a Bécsi Hadtörténeti Intézetben, a 20. században egyre kevesebbszer említették a nevét. Éppen ezért hiánypótló ez a mű, amely magyar nyelven először mutatja be az őrgróf pályafutását, származását és neveltetését, az Oszmán… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sziluett – Korszerű történelmi életrajzok Kronosz

>!
Kronosz / MTA TTI, Budapest, 2019
266 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634670384
>!
Kronosz, Pécs, 2019
268 oldal · ISBN: 9786156048103

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

kaporszakall >!
Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis

Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis Bádeni Lajos (1655–1707)

A Magyar História Magyarország török megszállás alóli felszabadítását tárgyaló kis kötete * óta szemmel tartom az erre az időszakra vonatkozó újabb keletű irományokat, amelyek a Kádár-korban szinte kötelező kuruc szemlélet helyett a sokkal tárgyilagosabb, habár nemzeti büszkeségünket kevésbé csiklandozó labanc véleményeknek adnak hangot.

A felszabadító harcok három nagy hadvezére közül (Lotharingiai Károly, Badeni Lajos, Savoyai Jenő) nálunk talán a középső, Badeni Lajos a legismeretlenebb, s ez az életrajz arra vállalkozik, hogy hálátlan nemzeti emlékezetünk pudvás réseit betömögesse.

A Felső-Rajnavidék apró grófságából származó becsvágyó fiatalember Lotharingiai Károly vezénylete alatt, de inkább annak ellenlábasához, a bajor választó Miksa Emánuelhez húzva, már részt vett Buda visszafoglalásában, de igazi nagy sikereit a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján aratta. Egyszerre volt bátor és józan – ritka adottság. A szalánkeméni győzelemmel (1691) végképp meghiúsította a törökök reményeit, hogy Magyarországon még bármi esélyük lehet a revansra. S később, amikor XIV. Lajos a Német-Római Birodalom nyugati széleiből próbált egyre többet lecsipegetni magának, ugyancsak ő védelmezte – szűk erőforrásaihoz mérten sikerrel – a rajnai határt.

A kötet a családi genealógiával indul; ez nyilván minden életrajz szükséges része; jóllehet, engem, mint laikust az ősök taglalása, a korabeli birtokviszonyok, érdekszövetségek és házasságok elemzése kissé untatott, de jogosságukat nem vonom kétségbe. A munka igazi gerince azonban a hadtörténelem: hősünk pályafutása előbb a magyar és balkáni, majd a nyugati hadszíntéren.

Badeni Lajos politikai törekvései, pénzügyi próbálkozásai – hadvezéri eredményeivel ellentétben – nem voltak sikeresek. A kötet kitér gazdaságpolitikájára, ambícióira, magánéletére is, de a hadvezéri tevékenységhez képest szerényebb terjedelemben.

Hadd idézzek egy bekezdésnyit a könyv bevezetőjéből, ami summázata lehet legfőbb mondanivalójának:

„Bádeni Lajos pályája bizonyítja, hogy a Magyar Királyság még az oszmán hódoltság idején is szerves része maradt a keresztény világnak, és sorsa iránt nem maradtak közömbösek az európai királyi udvarokban. A magyar hadszíntér természetesen mindvégig csupán a nagyhatalmi politika egyik színterének számított, ám ennek ellenére tagadhatatlan tény, hogy az ország felszabadításában a külföldi támogatásnak oroszlánrész jutott. Rengeteg német, cseh, vallon stb. katona szolgált itt külföldi zsoldon, akik közül az egyik legfelkészültebb hadvezérnek könyvünk főszereplője számított, aki 1683-tól kezdve egy évtizeden át részt vett minden jelentősebb csatában és ostromban.”

Manapság, amikor egyes körökben divat az európai összefogást fikázni, és 'halzsíros' finn nyelvi rokonság helyett a kipcsak komaságot hangsúlyozni (amely kipcsakok közé tartoznak a szultán – zömmel rablógyilkosságból és fosztogatásból élő – derék tatár segédcsapatai is), nem árt néha emlékezetünkbe idézni, hogy európai összefogás nélkül aligha szabadultunk volna meg a török igától. A felszabadító háború nemzetközi projekt volt. Ennek a projektnek – s benne az egyik legsikeresebb projektvezetőnek – állít emléket ez a kis könyvecske, mely ebben az értelemben hézagpótló.

Ha a kezetekbe kerül, ne dobjátok félre, inkább olvassátok el. És – József Attila szavaival: gondoljátok meg, proletárok…

* Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában

2 hozzászólás
robertbardos P>!
Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis

Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis Bádeni Lajos (1655–1707)

A Sziluett sorozatból tavaly három könyvet vettem meg és történelmi időrendben (vagyis nem a kiadási sorrendet követve) olvasom. A hercegség nélküli herceg (https://moly.hu/konyvek/toth-ferenc-a-hercegseg-nelkuli-herceg) magasra helyezte a mércét, ezért a következő, második könyvvel nem vagyok teljesen elégedett.
Az első fejezetekben elég könnyen elveszik az olvasó a családfában (túl sok a Vilmos és a Lajos :D), ezt a szerző segíthette volna egy ágrajzzal. Bádeni Lajos törökellenes harcainak követését részletes térképek támogatják, de a francia csapatok elleni hadműveleteknél csak a szövegre – vagy Google térképre – lehet hagyatkozni.
Mindezek ellenére Bagi Zoltán Péter könyve a korszak iránt érdeklődőknek ajánlott és hasznos mű, amiben kirajzolódik egy karrierista, de tehetséges katona élete, aki nem elégedett meg a középszerűvel, hanem mindig az élen akart járni.


Népszerű idézetek

robertbardos P>!

A szerelem a korszak dinasztikus házasságaiban jórészt ismeretlen fogalomnak számított. A hercegnők és hercegek zokszó nélkül elfogadták sorsukat, hiszen gyermekkoruktól fogva készítették fel őket szerepükre: nem többek, mint egy-egy sakkfigura a nagypolitika színpadán, egyéni vágyaikat és érdekeiket házasodás terén pedig alá kell rendelniük a mindenkori államérdeknek.

29. oldal

Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis Bádeni Lajos (1655–1707)

1 hozzászólás
robertbardos P>!

A kor európai hadművészetében ugyanis a kockázatos csaták meghívása helyett a hadvezérek igyekeztek gyors menetekkel, az utánpótlási és kommunikációs vonalak zavarásával, esetleg elvágásával, saját menetek útvonalának elrejtésével, valamint egy-egy, a főseregtől kikülönített seregtest elleni rajtaütésszerű támadással olyan szituációt kialakítani, hogy az ellenség kénytelen legyen visszavonulni vagy akár megadni magát. A cél tehát nem a megsemmisítő győzelem kivívása volt, hanem a minél jobb tárgyalási pozíció kiharcolása.

153-154. oldal

Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis Bádeni Lajos (1655–1707)


Hasonló könyvek címkék alapján

Papp Imre: A Napkirály
Nagy László: Egy szablyás magyar úr Genfben
Jean des Cars: Ferenc József és Sisi
Merényi Lajos – Bubics Zsigmond: Herczeg Esterházy Pál nádor 1635–1713
Kocsis Piroska – Ólmosi Zoltán (szerk.): Habsburg Ottó és az államhatalom
Kovács Sándor Iván – Péter Katalin – Klaniczay Tibor – Bene Sándor (szerk.): Angol életrajz Zrínyi Miklósról
Nagy László: „Sok dolgot próbála Bethlen Gábor…”
Nagy László: Az erős fekete bég – Nádasdy Ferenc
Eugene B. Sledge: Pokol a Csendes-óceánon
Geoffrey Brooks: Hirschfeld