Az ​egyensúlyvesztéstől az új egyensúlyig 15 csillagozás

Erőforrások, útkeresés, megküzdés
Bagdy Emőke – Buda László – Koltai Mária – Pál Ferenc – Szondy Máté: Az egyensúlyvesztéstől az új egyensúlyig

Nehezen ​megszerzett egyensúlyunkat könnyen elveszíthetjük, aminek oka lehet valamilyen külső történés, változás, trauma, de akár belső átalakulás is, amelyet nem mi kívántunk, és tehetetlennek érezzük magunkat vele szemben. Például: a munkánk, amit korábban kifejezetten szerettünk, már nem elégít ki, sőt, nehezen hordozható teherré válik. Vagy: rémülten tapasztaljuk, hogy megváltoztak partnerünk iránt az érzéseink, már nem vagyunk boldogok vele, esetleg valaki másra vágyunk.

Ami volt, elmúlt, most pedig nem tudjuk, merre tovább. Ez az állapot érthető módon nagy bizonytalansággal, stresszel, gyakran bénult rémülettel jár együtt. Az egyensúlyvesztés azonban nem tragédia, csupán átmeneti időszak két életszakasz között – de lehet belőle akár tragédia is, ha félreértjük, és kétségbeesésünkben rossz válaszokat adunk rá.
Vajon mibe kapaszkodhatunk a nehéz, képlékeny időszakokban? Miből meríthetünk ilyenkor erőt? Milyen módszereket, technikákat érdemes kipróbálni? Mi… (tovább)

>!
Kulcslyuk, Budapest, 2018
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155932038

Enciklopédia 1


Most olvassa 4

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

Málnika P>!
Bagdy Emőke – Buda László – Koltai Mária – Pál Ferenc – Szondy Máté: Az egyensúlyvesztéstől az új egyensúlyig

„Az egyensúly tehát nincs mindig hasznunkra, és néha az egyensúlyvesztés a legjobb, ami történhet velünk.”

A Nyitott Akadémia új kiadványának fókuszában ezúttal az egyensúlyvesztés és az egyensúly, az útkeresés és a megküzdés áll. Az öt írás, a megszokott módon, eltérő aspektusokból közelíti meg a témát. Kedvenceim Dr. Szondy Máté és Pál Feri most sem okoztak csalódást, de Dr. Buda László gondolatai is kiemelkedően hozzájárulnak ahhoz, hogy egy igazán hasznos kis kötetet vehessünk kézbe.

Pál Ferenc címadó előadásával indul a könyv, a tőle megszokott figyelemfelkeltő és őszinte stílusban. Nyitó gondolata, hogy az egyensúlyt és az egyensúlyvesztést sem szabad jó, illetve rossz címkével ellátni, hiszen sokszor az egyensúlyvesztés, bármennyire is kellemetlen az adott pillanatban, a legjobb dolog, ami csak történhet velünk. Mindezt remek példákon át vezeti le, akárcsak a biztonság-szenvedély, az alkalmazkodás-önérvényesítés egymást kölcsönösen kizáró igazságokat. Utána Dr. Bagdy Emőke következik, aki az érzelmi agyműködéssel, a képi úton történő érzelemkifejezéssel foglalkozik. Több érdekességet tartalmaz, bennem valamiért mégsem hagyott most annyira mély nyomot. Dr. Koltai Mária pedig a családi életciklusok kríziseit vezeti le. Túl sok eredetiséget sajnos nem tartalmaz, Erikson, illetve Erika Carter és Monica McGoldrick modelljeit adja tovább, miközben túlságosan beleragad ezekbe, napjaink sokszínűbb családmodelljeinek és az egyéni életutaknak egyáltalán nem adva teret. A kötettől kizárólag emiatt vontam le a fél csillagot. Ezután viszont szerencsére jönnek az igazi csemegék. Dr. Szondy Máté az elménkben levő hiperaktív majomcsapat megszelídítésére a tudatos jelenlétet ajánlja eszközül, amely segít, hogy ne rágódjunk a múlton, illetve ne gyártsunk vészforgatókönyveket a jövőre vonatkozóan, vagy éppen ne várjuk az egyszer eljövendő csodát. Az egyensúly kérdésében arra helyezi a hangsúlyt, hogy mindegy, éppen jól vagy rosszul megy a sorunk, jelen élményeink, gondolataink, érzéseink elfogadásának segítségével teljes életet élhetünk. A záró részben Dr. Buda László igen gondolatébresztően buzdít arra, hogy a másokhoz való alkalmazkodás közben saját egyensúlyunkról se feledkezzünk meg, amelyhez nagyszerű, és egyben egyszerű módszereket is ad. A kívánt reset gomb pedig tényleg nagyszerűen jönne néha, ám a technikák, amelyekkel egyensúlyvesztés esetén helyre tudjuk billenteni magunkat, véleményem szerint, bár jóval melósabbak, sokkal több önbizalmat képesek adni.


Népszerű idézetek

Málnika P>!

Ha már éppen nehéz az élet, fáj valami, megsebeződtünk, legalább ne tetézzük ezt a szenvedést azzal, hogy bántjuk magunkat, haragszunk magunkra, berzenkedünk a sorsunk ellen, értetlenkedünk, hanem álljunk bele abba, ami éppen van. “Most éppen beteg vagyok. Most vereséget szenvedtem. Most becsaptak. Most nagyon fáj a szívem. Most félek. Most ez van.”

136. oldal ( Dr. Buda László)

4 hozzászólás
Málnika P>!

Az egyensúly tehát nincs mindig hasznunkra, és néha az egyensúlyvesztés a legjobb, ami történhet velünk.

12. oldal (Pál Ferenc)

Málnika P>!

A másik nagyon fontos hosszú távú hatása a tudatos jelenlét gyakorlásának az elfogadás. Sok esetben ugyanis tiltakozunk a saját belső élményeink ellen. Nem akarunk szorongani, félni, nem akarunk lelki fájdalmakat, ezért megpróbáljuk ezeket elfojtani, elnyomni magunkban. Ennek a kontrollálási törekvésnek azonban nem pozitív, hanem éppenséggel negatív következményei lehetnek. Az a gondolat ugyanis, amit megpróbálunk elnyomni, csak egyre erősebbé válik, és egyre kitörölhetetlenebbül ég be az agyunkba.

115. oldal (Dr. Szondy Máté)

Kapcsolódó szócikkek: mindfulness
Málnika P>!

A tudatos jelenlét megtanít arra, hogy ne az elménkben éljük az életünket, ne a felidézett múltban vagy a félt jövőben töltsük időnk javát, hanem a valóságban.

114. oldal (Dr. Szondy Máté)

Kapcsolódó szócikkek: mindfulness
Málnika P>!

Többé-kevésbé mindannyian igyekszünk megfelelni, beilleszkedni, idomulni, alkalmazkodni, ám ha ezt túlzásba visszük, és saját belső, eredendő késztetéseinkről elfeledkezünk, nagy árat fogunk fizetni ezért. A kérdés fontosságát támasztja alá az is, hogy a kutatások szerint a haldoklók leggyakrabban azt bánják meg – visszatekintve az életükre –, hogy miért is nem voltak elég bátrak a saját életüket élni.

120. oldal ( Dr. Buda László)

Málnika P>!

A mai kor emberének egyik legnagyobb feladata, hogy megtanuljon feltétel nélküli együttérzéssel és barátságossággal viszonyulni önmagához.

136. oldal ( Dr. Buda László)

Málnika P>!

Ez segített neki egyensúlyba kerülni, hiszen az alkohol tényleg sok mindent fölold: szorongást, feszültséget, aggodalmakat, rossz érzéseket, emberi kapcsolatokat, és végül a májat is. Amit elért, az kétségkívül egy rövid távú egyensúly, ám jónak bajosan lehetne nevezni. Ha tehát a realitásban akarunk maradni, akkor nem mondhatjuk, hogy az egyensúly minden esetben jó lenne.

9-10. oldal (Pál Ferenc)

Málnika P>!

Az életben hol jobban megy a sorunk, hol rosszabbul, hol sikerül megtalálnunk egy átmeneti egyensúlyt, hol elveszítjük azt, ám a tudatos jelenlét gyakorlása segít, hogy a hiperaktív majomelme örök nyüzsgése és a kellemetlennek címkézett külső-belső élményeink mellett is képesek legyünk teljes, elégedett életet élni.

117. oldal (Dr. Szondy Máté)

Adrin994>!

„Most legyen jó, és a többi nem érdekes!” Nyilvánvaló, hogy ez hosszú távon nem építő stratégia, de sokan úgy vannak vele: ezt a legkönnyebb elérni, és még mindig jobb, mintha átadnák magukat az elkeseredésnek.
Ennek a párja – és a saját életemből ezt a lelkiállapotot ismerem jobban –, amikor az ember úgy érzi, hogy most még hajtani kell, most még valamin túl kell lenni, most még ki kell bírni, akarni kell, feszülni kell – és akkor valamikor majd végre jó lesz. Ebben csak az a kellemetlen, hogy a pillanat, amikor végre jó lesz,valahogy mindig arrébb csúszik. Néha épp csak egy lépéssel, de akkor sem lehet elérni.
Erről jut eszembe, amit Fábry mesélt a gyermekkoráról: először mindig az előző napról megmaradt száraz kenyeret ették meg, hogy ne vesszen kárba, ám mire eljutottak volna a frisshez, már nem voltak éhesek. Ennek következtében gyakorlatilag sosem ettek friss kenyeret, pedig ehhez csak egy alkalommal kellett volna fél kiló szárazat kidobni. Sokan valahogy így vagyunk az egész életünkkel: napról napra esszük a száraz kenyeret, és reménykedünk, de hiába: ezzel a módszerrel sosem jutunk el a frisshez.

Hóvirág72>!

Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy sem a pillanatnyi, perspektívátlan, a jövőt felélő élvezet, sem az örök messzeségbe vetített boldogság képe nem az a fajta öröm, amire igazán érdemes törekedni. Kívánatos állapotnak ezzel szemben azt tartom, amikor szívesen és szeretettel tesszük, amit éppen teszünk, lelkesít már maga a tevékenység is – és közben tudjuk, hogy valami jó felé visz minket. Vagyis, amikor az inspiráló célunk felé vezető utat elfogadással és derűvel tudjuk végigjárni.

134. oldal (Dr. Buda László)


Hasonló könyvek címkék alapján

Gyökössy Endre: Lélek-ápolás
Szántó Szilvia: Túlélésből kitűnő
John Teasdale – Mark Williams – Zindel Segal: Tudatos jelenlét a gyakorlatban
Robert Maurer: Kaizen
Tamás Rita: Ne pánikolj, sportolj!
Gary Chapman: A szerelem pszichológiája
Gary Chapman: Egymásra hangolva
Robert Gebka: Depresszió helyett mindfulness
John Bradshaw: Vissza önmagunkhoz
Janae B. Weinhold – Barry K. Weinhold: Intimitáskerülés