Zónázó 54 csillagozás

Bächer Iván: Zónázó

…a ​vonaton nagyon sokféle dolgot lehet csinálni.
Lehet például nézegetni kifele. Minden érdekes, miért pont az ne lenne az. Kinézni. Nézni a dolgok végét. Mert a vasútnál a dolgoknak a vége van leginkább. Út vége, kert vége, város, falu vége. A vasútnál véget érnek a dolgok.
Ami meg nem ér véget, az sem folytatódik. Az ott van.
A vasút mentén mindne oda van pakolva, stószolva, rakva, ömlesztve, hányva. Ott van felejtve, hagyva. Mindenütt kupacok, halmok, hegyek, rakások magasodnak. Össze van ide hordva kő, szén, fa, beton, palack, üveg, flakon, vas. Minden csupa barkács, buhera, gány. Minden össze van firkálva, festve, karcolva.
Ezt lehet nézni a vonatból. A véget.
De lehet, persze mást is: erdőt, mezőt, falut, várost, házat, villát, gyárat, vásárteret. De lehet olvasni a vonaton, persze.
Lehet nézni a házakat, és tudni már, ki lakta azokat egykor.
Lehet elnézni a házak felett, és tudni, mit takarnak azok el.
Lehet nézni a hegyet, a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2006

Tartalomjegyzék

>!
Népszabadság, Budapest, 2006
160 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638707283

Enciklopédia 14

Helyszínek népszerűség szerint

Vác · Verőce


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Csilla‿ P>!
Bächer Iván: Zónázó

Volt életemnek röpke 4-5 éve, amikor sokat vonatoztam. Igaz, nem Zónázón, de a hangulatát nagyon hitelesen visszahozta ez a novellás kötet.
Ott ültem és hallottam a vonat zakatolását, éreztem zötyögését.Szorosan Bächer Iván mellé bújtam,hogy jól halljam és értsem az éppen zajló beszélgetéseinek minden szavát. Beszippantottak a beszélgetésekből áradó érzések. Közben kinéztem az ablakon és láttam elsuhanni a házakat, amelyeket Iván később részletesen is bemutatott az ott élt vagy éppen még mindig ott lakó családokkal együtt.
Iván minden szava, szó-kreálmánya és mondata elbűvölt.
Csak ültem a vonaton Iván és az utasok között és hallgattam. Átadtam magam az élménynek . Közben pedig azt kívántam, hogy erről a vonatról még sokáig ne kelljen leszállnom.
“Ül az ember a vonaton,döcög haza, néz kifele, nézi ugyanazt a házat,
mint amit nézett elfele menet -és mégis mást lát,más embert, más nyaraló családot, sőt más családokat.”

dokijano>!
Bächer Iván: Zónázó

Tizenkettedik olvasásom a szerzőtől. Nem tudok betelni a szófűzéseivel. Ez a kötete különösen közel áll hozzám, mert az első négy és fél évtizedemben rengeteget vonatoztam. Szinte csak vonattal közlekedtem, ha ki kellett mozdulnom az éppen soros lakóhelyem határain kívülre. Volt ezek között jócskán éjszakai vonatozás, sőt az ún. fekete vonat is.
Engem inkább bosszantani szokott, ha a közelemben hangosan beszéltek, én meg éppen tanulni szerettem volna (egyetemi évek utazásai). Főleg azt nem szerettem, ha csak a dohányzó szakaszban maradt hely (akkoriban még voltak ilyenek), mert ott még a folyosón is alig lehetett friss levegőt szívni. De ha valami miatt érdekes téma került szóba, akkor letettem a könyvet/füzetet a kezemből, és figyelni kezdtem. Beleszólni nemigen szóltam (nem vagyok egy szószátyár típus, na!), kivéve ha megszólíttattam.
Szóval a környezet és az ilyen vonatozós élethelyzetek nagyon is ismerősek voltak. Sajnos Verőce és környéke nem ismerős, ezt még pótolnom kell. Erre sarkallnak kedves Moly-ismerősöm lelkes beszámolói is. Talán egyszer sikerül csatlakoznom hozzá.
Ugyan egy időszakban Vácra is vonatoztam, de onnan csak a laktanya és a Tungsram Fénycsőgyára ismerős. Ma már mindkettő helye sóval van behintve. :-(

36 történet, túlnyomó részük nagyon tetszett, egy kis részük kevésbé. Az külön jó pont volt nálam, hogy mindegyik történet előtt szerepelt egy odaillő fotó is. Fénykép és irodalom együtt, királyság!
Tovább folytatom az életmű olvasását, de beosztással, nehogy túl hamar a végére érjek. Csak ajánlani tudom mindenkinek, akiket érdekelnek a Budapest-Verőce között született (már-már szociográfiához közelítő) történetek.

10 hozzászólás
csillagka>!
Bächer Iván: Zónázó

Iván halálára felkaptam a fejem, (cikkeit kimondottan szerettem) nagyon fiatal volt szegény, éreztem kell tőle valami emlék, akivel mélyebben megmutatja milyen ember is volt valójában.
Azt hiszem nagyon jól választottam. Kicsiny szorongással vettem kezembe a könyvet, mert a vonat nálam elsősorban a Fekete vonattal egyenértékű, ami fáradt munkásember és a nyomor szinonimája.
Nincs mit tenni, a választást mindig megnehezítik a kihívások, kell az a fránya „Z” és Bächer Iván szerepe is felértékelődik a „I” betű okán. Különben a Nagypapa hűlt helyét néztem ki elsőre. (elfogom olvasni)
Novellák egy nagyon előkelő vonalról, Vác és Verőce szakasz bemutatása, akit érdekel és keresi születéshelyét egy könyvben azoknak gyöngyszem (remélem tudtam segíteni)
Nagyon finom, nagyon mai és nagyon szép képet mutat a társadalomról, ha kritika kellene az itt található, ennyi jó (csak pár rossz, de az is politikus) és érdekes ember nincs is, minden gondjukkal bajukkal együtt ez egy kimondottan pozitív könyv.
A régi emlék részek pedig akkora kutatómunkáról árulkodnak ami előtt leveszem a kalapom.
Leginkább Makai család jellemzés tetszett és benne Ödöné akinek a nevét, minden gimnazista bemagolja a magyar érettségire, miközben sok mindenhez volt köze, csak az irodalomhoz nem :)
Zseniális az egész történet.
Most mondhatnám, hogy meglepődtem, de nem lenne igaz, valami ilyenre vágytam és tökéletesen meg is kaptam, szórakozva tanultam meg sok mindet a múltunkról, a cementgyártásról, a méhekről és még ezer dologról, amit eddig nem tudtam.
Nálam nem marad egykönyves író, az biztos.

Csoszi>!
Bächer Iván: Zónázó

Első olvasásom Bächer Ivántól és ki merem jelenteni, hogy biztos nem az utolsó. A Zónázó című kötetben 36 történet található. Ezek legtöbbjét a Budapest – Verőce között közlekedő vonaton szerzett élményei, beszélgetései ihlették. Számomra a legkedvesebbek a Vácról (pl. a piacról) szólóak voltak. Ilyenkor bizony dagadt a keblem a büszkeségtől. Akadt néhány, ami bizony elszomorított (a Verőcén nyaralók sorsa), vagy éppen elgondolkodtatott.
Nagyszerű élmény volt pár órát „vonatozni”. Ennél már csak az lett volna jobb, ha a zónázón olvastam volna a könyvet:-)

1 hozzászólás
hablaty P>!
Bächer Iván: Zónázó

Befejeztem pár napja…de még mindig nem tudom mit írjak.
Szenzációs és zseniális. Azok a szófordulatok….mit vagyunk oda Coelhotól… van (volt) nekünk ezerszer jobb írónk , aki úgy zsonglőrködik a szavakkal és a mondatkkal mint azok a bizonyos monte-carlói cirkuszfesztiválon díjat nyert zsonglőrök.

Közben pedig ott vagyok mellette ahogy próbál feltekerni a dombra, meg az aluljáróban, és a vonaton. Én is voltam olyan helyzetben amikor nem lett volna kitől mákdarálót kérnem mert nem ismertem senkit….ma meg csak azért nem kapnék mert ugyan adnának szívesen de ki darál ma már mákot…mindenki daráltat vesz…Másrészt életemnek egy szakaszában én is rengeteget vonatoztam, nem zónázón, hosszabb távon, de azok az alakok akikről ír, nekem is felrémlenek…bár akkoriban még nem volt mobil telefon. De minden egyéb stimmel pont mint 30 éve….

serengeti P>!
Bächer Iván: Zónázó

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 5
Stílus (írói): 5
Ötlet (eredetiség): 5
Tartalom (mondanivaló): 5
Hitelesség (könyv világának átélhetősége): 5
Érzelmek (ábrázolása): 4
Izgalom: 5

Bächer Iván réges-régi kedvencem, és ebben a jelen kötet is megerősített. Nagyszerű élményt adott a könyv, alig bírtam letenni. Bächer remek író, nagyon kedvelem a stílusát. Eredeti ötletből született a novellasorozat, ami a rendszeresen megtett vonatutak során létrejött emberi találkozásokból született. A tartalom kidolgozott, a mondanivaló átjut az olvasóhoz. Hitelesség szempontjából meggyőző, a könyv világa jól átélhető. Bächer nagy érdeme a szereplők érzelmeinek színes ábrázolása. A kötet mindvégig izgalmas, érdekfeszítő.

Carmilla >!
Bächer Iván: Zónázó

    Ezt vonaton utazva jó olvasni. Sajna, én soha nem voltam igazán vonatos, lévén hogy a buszmegállótól két saroknyira laktunk, a vonattól viszont jó 20-25 percnyi távolságra, hamar eldőlt a sorsom… Pedig szeretek vonatozni, és ha vonaton utazom, valóban elég sokszor keveredek beszélgetésbe idegenekkel –, talán, mivel nincs bedugva a fülem, és nem bűvölöm a mobiltelefonomat. Szóval nyitottnak kell lenni, akkor érdekes társalgásokba gabalyodhatunk. Pl. legutóbb egy felvidéki bácsi élettörténetébe nyertem bepillantást Gödöllőig – hát még, ha tovább utaztam volna! De talán jobb is, hogy leszálltam, mert csúnya politizálásba csúszott addigra a téma…
    Vonatozók, váciak, verőceiek nyilván nagyobb élvezettel olvassák ezt a könyvet, de azért a fővárosiaknak is jut egy-két morzsa. Nekem szerencsém volt, hogy minden említett helyszínt ismerek valamelyest, így hát cseppet sem találtam unalmasnak a leírásokat. (Sőt.)
    Jó könyv ez, na. Ingázók, zónázók, vonatosok: olvassatok!

Habók P>!
Bächer Iván: Zónázó

Egy kis szociológia, egy kis kultúrtörténet, egy kis pletyka, és mindez remekül megírva.

XX73>!
Bächer Iván: Zónázó

Vannak viszonylatok, melyeket különösen szeretek. A Budapest-Szob vasútvonal is közéjük tartozik. Nem járok gyakran arra, csak ha Börzsönybe megyek, meg néha kell egy kis váci csavargás. Nyilván Bächer is szerette a váci zónázót. És jobban meg tudta okolni nálam, miért.


Népszerű idézetek

Csoszi>!

Fogok szólni anyának, intézze el, hogy nekem ne kelljen felnőnöm.

106. oldal

Csoszi>!

A ma általánosnak mondható álláspont szerint a nép úgy jó, ha bunkó; ha műveletlen és kulturálatlan; úgy lehet könnyen manipulálni, megvezetni, kizsákmányolni, megalázni és kirabolni.
Ennek a célnak a szolgálatában az elmúlt tizenöt év „kultúrpolitikái” minden eszközt bevetettek, de mindenekelőtt persze a leghatékonyabbat: a televíziót.

136. oldal

Kapcsolódó szócikkek: televízió
Csoszi>!

Tudod, nincs ennél jobb. Itt vagyok a világ egyik legszebb vidékén, azt csinálom, amit szeretek. És ami a legnagyobb kincs: nincsen főnököm.

92. oldal

jancsibohi P>!

Voltam én már mákdaráló nélkül, nem mondom, hogy nem voltam. De soha még nem fájt ilyen kínzóan hiánya a mákdarálónak. Soha ilyen mákdarálótlanul nem éreztem még magam. El voltam mákdarálótlanodva teljesen, egészen, feneketlenül. Szinte belém hasított, letaglózott a mákdarálónak a rettentő hiánya.

155. oldal, Mákdaráló

psn>!

– Anyám meghalt, mikor tízéves forma voltam. S az öreg tavaly.
– Öreg volt?
– Nem volt negyven.
– Mibe halt meg?
– Pálinkába. Tyúkszarból főzték a szomszéddal. A szomszéd meg is vakult tőle, de az öreg szerencsére csak meghalt.

Kölcsönszékely

psn>!

A nyitva tartó üzletek előtt dobozos sörök fogyasztják jó embereik utolsó maradékát.

Csoszi>!

A vasút mentén minden oda van pakolva, stószolva, rakva, ömlesztve, hányva. Ott van felejtve, hagyva. Mindenütt kupacok, halmok, helyek, rakások magasodnak. Össze van ide hordva kő, szén, fa, beton, palack, üveg, flakon, vas. Minden csupa barkács, buhera, gány. Minden össze van firkálva, festve, karcolva.
Ezt lehet nézni a vonatból. A véget.
De lehet, persze mást is: erdőt, mezőt, falut, várost, házat, villát, gyárat, vásárteret. De lehet olvasni is a vonaton, persze.

10. oldal

Csoszi>!

Hogy ez a gyászbeszéd, amely 1943 decemberében hangzott le, milyen becsületes, bátor és igaz magyar kiállás volt egy, a Horthy-hivatalosság által lezsidózott és halálra ítélt magyar honfitárs mellett – gondolom, majd ezt is elmagyarázzák Verőce emblematikus rendezvényén, a Magyar Szigeten, az összegyűlt ifjaknak a tudós előadók.

57. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1943 · Horthy Miklós
Csoszi>!

Fiam – mondja –, gyorsan megtanultam angolul, mert minden este olvastam legalább négy órát. Nem értettem egy szót se, de akkor is olvastam, tudod-e, és nem érdekelt, hogy nem tudok angolul, mert kellett tudnom. És akkor beszéltem kezdettől, angolul beszéltem, és nem törődtem azzal, hogy tudok vagy sem, mert kellett tudnom.

101. oldal

jancsibohi P>!

Egymásra néztünk. Úgy jól értjük egymást. Csak ha szó esik, abból fakad néha differencia.

155. oldal, Mákdaráló


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Ruby Saw: Shell Shocked
Tóth Edu: Kutatás az ébrenlétben
B. E. Belle: Mia
Földvári András: Ez az én világom
Tóth Krisztina: Párducpompa
Földvári András: Elmentem világgá!
Ella Steel: Öröm a köbön
Bucsi Mariann: Érintés
Anne L. Green: Titkok előszele
Anne L. Green: A tűzzel játszol