– Mit kértek reggelire ma gyerekek?
– Én vizet akarok, vizet, vizet és vizet. Legfeljebb a vízhez egy kevés marhahúst, sertéshúst, gyártási szalonnát, Na-nitrites keveréket, magyarul E450-es adalékot, nem húseredetű fehérjét és emulgeátort –, de a karragén, a guargumi és a xantángyanta ki ne maradjon belőle!
– Egyszóval te TESCO párizsit kérsz.
– Úgy van anyukám. És kérlek, kenj meg hozzá egy lisztből, lisztjavítóból, sikérből, antioxidánsból, tejporból, celluláz enzimből, savanyúságot szabályozó kálium acetátból és citromsavból, emulgálószerből és kálcium-szulfátból álló kenyeret…
– Győri rozsosat…
– Igen, egy kis vízzel, hidrogénezett/átészterezett növényi olajat, amelyben persze van só, emulgálószert, Kálium-szorbát…
– Már kenem is a Delmát, fiam.
– Nekem viszont, anya, ma jobban esne egy kis sertéshúsban és vízben elkevert húspép, bőrke, karragén, polifoszfát, szójafehérje, nátrium-laktát, étkezési keményítő, Pirofoszfát, antioxidáns és Na-nitrit.
– Akkor te a Zalahús műbeles virslijét kapod fiam. Hozzá természetesen tartrazinnal, kinlinnel, amaranttal, indigókarminnal színezett, természetes aromával, nátrium-benzoáttal sóval, mustármaggal, cukorral és ecettel dúsított vizet.
– Magától értetődik, Globus mustár nélkül a virsli mit sem ér, anyukám.
– Isztok-e hozzá, gyerekek, vízben feloldott izocukrot, Na-ciklamátot, aszpartámt, aceszulfátot, szacharint, aszkorbinsavatm nátrium-benzoátot és fenilanilint?
– Vitamor jaffaszörpöt? Igeeeen!
125-126. oldal (Ab Ovo, 2013)