Emberevő 28 csillagozás

Bächer Iván: Emberevő Bächer Iván: Emberevő

Csak az ember főz.
A többi hideget eszik.
Az ember viszont nehezen kerülheti el, hogy – ha nem is tud, ha nem is szokott – legalább néha, hébe-korba rá ne kényszerüljön valami konyhai ténykedésre. És ha mégsem, hát megismerszik abból is. A konyhában nem lehet hazudni. Ott mindenki magamagát adja. Készíts nekem egy jó reggelit, és megmondom, ki vagy.
Régebben sokat mondták nekem, akik nem ismertek, de olvastak tőlem egyet s mást, hogy idősebbnek gondolnak. Mára már behoztam magamat, utánam öregedtem. Sokat éltem, sokat tapasztaltam, sok emberrel hozott jó vagy balsorsom össze.
Sok emberem sokféle volt, de egy dologban szinte kivétel nélkül egyeztek: jól és kedvvel sütöttek, főztek valamennyien.
Ebben a könyvben most csakis e szempontból veszem őket sorba… Mestereimet, tanítóimat, őseimet, rokonaimat, barátaimat, barátnőimet, társaimat eszem végig.

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Ab Ovo, Budapest, 2011
164 oldal · ISBN: 9789639378841

Kedvencelte 3

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
csillagka P
Bächer Iván: Emberevő

Gasztronómia két szeletét szeretem igazán, enni és főzni, veszélyes párosítás, ahogyan ez a súlyomon is sajnos látszik. Játszani az ízekkel, formákkal, alapanyagokkal mindig megnyugtat és feltölt (de hogy ezt valaki egy novellás kötetben tegye az maga a csoda) Iván szerint tálalj egy reggelit és megmondom ki vagy, hát nem tudom, egy pókerparti szerintem sokkal látványosabb, bár mind a kettő mélyén ott lappang a szenvedély. Mindenki étkezik, a főzés olyan mint az élet, lehet jól vagy rosszul csinálni, de mindig csak az végeredmény számít, ha kiürült a tányér valamit jól csináltál, ha nem, megette a fene, mindegy mennyi időbe, energiába került. Tudták ezt őseink is, ezért gyűjtötték a recepteket, válogatták az alapanyagokat, hitük, státuszuk, múltjuk szerint. Ez a könyvecske végigvezet a huszadik századon, sok-sok szalonnával, libamájjal, borsodóval nyakon öntve a történelmet. Megjelenik kedvenc novellám a mákdaráló, kicsit kesernyésebb változata (a másik jobban tetszett) de hát a mák éppen az az alapanyaga amiből nehéz kifogni tökéletes, nem avas vagy keserű adagot.
Második Bächer Iván könyvem, és rájöttem szerelmes vagyok ebbe az emberbe, szeretem ahogyan és amiről mesél, élő, látványos emberi történetek, nincs bennük egy csipetnyi rosszindulat se, csak maga az élő emlékezet.

>!
ppeva P
Bächer Iván: Emberevő

Mikor elkezdtem, elhatároztam, hogy szép lassan, falatonként fogyasztom el. Nem sikerült. Úgy jártam, mint egy ínyenc, ha magára hagyják egy nagy tál finomsággal. Csak ettem, ettem, míg arra eszméltem, hogy már a végére is értem. Kár, nagy kár, hogy nincs tovább.
A könyv utolsó sorai meg elszomorítottak.
Valaha sok Hegelt olvastam Tengelyi tanár úr ajánlására, mára az egészből annyit őriz emlékezetem, miszerint Minerva baglya akkor kezd röpködni, ha az éj leszáll. Nem vagyok sem isten, sem madár, de úgy érzem, böcsülettel beszámolni valóban csak arról lehet, ami elmúlt, aminek vége van.
Ennek most nincsen vége.
VÉGE
Sajnos, eljött ez is. Be kell érnünk annyival, ami ott sorakozik már a polcon, legfeljebb újra és újra olvashatjuk. Én biztosan fogom.

4 hozzászólás
>!
Lunemorte MP
Bächer Iván: Emberevő

Érdekes gasztronómiai utazásra invitált minket a szerző és nagyon hálás is vagyok neki ezért…olyan különleges és megnyerő a stílus, hogy alig tudtam letenni ezt a könyvet. Kétszer vettem a kezembe, majd sajnos vége lett, pedig úgy olvastam volna még további érdekes történeteket a rokonokról, ismerősökről, barátokról és hát valójában úgy a főzésről. Annyira egyediek a receptek, hogy korgó gyomorral már ne is kezdjen inkább bele senki az olvasásnak! Lám, én is megjártam… :) És igen, ami hiányzott még az olvasás mellöl…nos az nem más, mint a bor!
Fedezd fel te is ezt a remek írót magadnak, barátkozz meg vele és légy te is emberevő!

1 hozzászólás
>!
Habók P
Bächer Iván: Emberevő

Nyálcsorgató könyv ételekről: régiekről és újakról. Emberekről, akik ezeket megfőzik (esetleg lefotózzák), és akik megeszik (vagy nem eszik meg). Színes írások puritán fotókkal – tökéletes összeállítás. (Ja, és merre is van a hűtőszekrény???)

1 hozzászólás
>!
Tercia
Bächer Iván: Emberevő

Bächert olvasni jó, tudja aki tudja.
Élni is úgy élt, ahogy főzött, elegyesen. Csapongva.
A főzést maradékból abszolválva.
De a végeredményt sosem hívta másként, mint ami volt.
Ha rántott leves volt, nem szólította franciául, ha felindult volt, nem leplezte sima szókkal.
Olyan volt, amilyen. Sosem akart másnak látszani.
Ilyen ez a könyv is. Nem több, nem kevesebb.
Emberes, evős.

>!
zsoltu
Bächer Iván: Emberevő

Kitűnő könyv, meg is lehet főzni, de azért a lényeg nem ez. Kedvet ad a főzéshez, kedvet az olvasáshoz és legfőképp kedvet a társasághoz.

>!
OlvasóMókus
Bächer Iván: Emberevő

Aki egy kicsit is érdeklődik a gasztronómia iránt, annak szerintem kötelező olvasmány.

>!
Bazil P
Bächer Iván: Emberevő

Elmondtam már sokszor,
elmondom még egyszer:
Jól jegyezd meg könyvmoly,
mily jól ír ez a Bächer!
Na, erre a kis versikére azért ragadtattam magam – elnézést érte – mert nagy-nagy élvezettel és kedvvel olvastam végig ezt a könyvecskét!

2 hozzászólás
>!
MeeCee P
Bächer Iván: Emberevő

A metrón kezdtem el olvasni a könyvet, és hamar rájöttem, hogy egy bizony nem utazós olvasmány, hanem télen kandalló mellé bekuckózós, nyáron cseresznyefa alá kiülős könyv. Úgyhogy hazamentem, és bár kandallóm nincs, de azért bekuckóztam vele, és annyira jó volt! Szerettem volna apránként kiélvezni, de habzsolás lett belőle, és olyan kár, hogy véget ért. Nem baj, nyáron újra előveszem, mert cseresznyefám viszont van.

>!
kalypso
Bächer Iván: Emberevő

Könnyed volt a stílus, jók voltak a receptek, sokszor bekövetkezett a pavlovi reakció (korgó gyomor, nyálcsorgatás, enni akarok!), aranyosak voltak a történetek, néhol jót nevettem, de sajnos ez nekem most nem volt elég, nem volt meg a „Hű!”. Így most ez nálam csak 4 csillag. Talán majd máskor.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
kalypso

Készíts nekem egy jó reggelit, és megmondom, ki vagy.

5. oldal

2 hozzászólás
>!
csillagka P

Csak az ember főz.
A többi hideget eszik.

(első mondat)

1 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

– Nem jön ki a sajt belőle? – aggodalmaskodott az asszony.
– Inkább a sajt jöjjön ki, mint a körzeti orvos.

118. oldal

>!
Lunemorte MP

Mossunk kezet, mert zsíros lett. No meg torkot is, mert az viszont kiszáradt.

151. oldal

>!
Lunemorte MP

Eszerint a császármadarat gondosan megkopasztjuk, ami nem lehet kis munka, én már kopasztottam fácánt, egy fácánhoz legalább nyolc kisfröccs szükségeltetik.

78. oldal

>!
Lunemorte MP

Nagy a nagymamák hatalma, nagyobb, mint gondolnánk, úgy tűnik.

41. oldal

>!
kalypso

Persze így van ez rendjén: csak a buta emberek vidámak, akik nem fogják a valót fel. Meg esetleg a nagyon-nagyon okosak, akik már nem törődnek a valóval. De én sem elég buta, sem elég okos nem vagyok, van is bajom elég.

23. oldal

>!
Lunemorte MP

Mert ekkor, múlt pénteken, miután elkészítette a csokisüteményt, odaadta a gyereknek, behabarta a gulyást, kikeverte a majonézt, megette sült tojással, elnyammogta a krémet, becuppantotta nyersen a hatodikat is, ott ült a konyhaasztalnál Bus Anna, sárgásán csillogó, vastag pakolással a képén, és épp rákezdett volna a nótára, miszerint „Végigmék a kisteleki nagy utcán”, amikor hirtelen elhatározta, hogy inkább mégiscsak fog magának egy pasast.

71. oldal

>!
Lunemorte MP

Aztán néhány újabb tésztarecept között egy bejegyzés: „szétfolyik, összeszűkül, tisztulást várom, nem így szeretnék meghalni, annyian vagyunk…”

91. oldal

2 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

„59 éves, jelentéktelen külsejű, sovány alkatú, rokkant férfi vagyok. Balesetem miatt bal lábam, bal szemem és bal vesém hiányzik. Csekély – 3500 forint – a nyugdíjam. A fentiek figyelembevételével megismerkednék egyedülálló, egyszerű, az élet nehézségei közepette is emberséget tanúsító, megértő nővel. »Nézőpont kérdése« jeligére a kiadóba.”
Egy pillanatra megültem.
Aztán kitöltöttem egy fröccsöt magamnak, pedig csak kora délután volt, s ilyenkor ez még nem helyes.
De most mégis kitöltöttem és megittam a fröccsöt.

108-109. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Szilágyi Sándorné (szerk.): S(z)ó, bors, paprika – Nyár
Krúdy Gyula: Gasztrohangulatok
Kőrösi Zoltán: Hentesek kézikönyve
Kern Ágnes: Az almárium, a vánkos meg a baracklekvár
Panek Zoltán: Pilátus a konyhában
Campos Jiménez Maria (szerk.): Thai konyha lépésről lépésre
Christian Guth – Burkhard Hickisch: Zöldturmixok
Elena Balashova: Modern mediterrán konyha
Laki Eszter – Glódi Balázs: Menü
Tanja Dusy: Smörgås