Elindulni ​három nővel 19 csillagozás

Bächer Iván: Elindulni három nővel Bächer Iván: Elindulni három nővel

„Egy tárcakötet második kiadását tartja kezében most az olvasó. Az első kiadás 2000-ben jelent meg. Azt írtam egyszer: a tárca sokféle, sok milyen, meg se lehet pontosan mondani, hányféle, micsoda, milyen. Csak egy biztos: tárgya soha nem lehet szerzőjének közömbös. Szokás okoskodni, hogy félúton van, vagy ingázik ide-oda a publicisztika és a kispróza között. De néha kisiklik szinte a versig. Ebből fakadón e könyv nem csupán tíz-tizenkét évvel ezelőtt megjelent, olvasott könyvekről, akkoriban megismert emberekről, átélt helyzetekről, begyűjtött történetekről referál, de a szerzőről is, az akkoriról.”

Eredeti megjelenés éve: 2000

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2008
560 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632540993
>!
Göncöl, Budapest, 2000
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639183172

Enciklopédia 1


Most olvassa 4

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Anó>!
Bächer Iván: Elindulni három nővel

Bevallom, Bächer Iván regényeit jobban kedvelem az elbeszéléseknél és esszéknél. Most is nehezen melegedtem bele az olvasásba az elején, de azután kezdtem élvezni. Az egykori írókról, költőkről, építészekről írott elbeszéléseket követték az életből, mindennapokból ellesett rövid életképek, útirajzok. Történetek esendő emberekről, majd a „kutyás” novellák, a „főzős” elbeszélések (nagyon tudhatott főzni az író, mert élvezet olvasni ezeket, az ember szájában összefut a nyál). Majd saját életéből merített. S mindezt amolyan „bacherivánosan”, a maga sajátos, utánozhatatlan szóhasználataival, iróniától és fel-felcsillanó humortól sem mentes, máskor keserű hangvételével. A könyv második fele egyébként jobban tetszett. Időnként azonban hemzsegett a központozási hibáktól.
Miért kellett egy ilyen értékes embernek oly korán elmennie?!

tgorsy>!
Bächer Iván: Elindulni három nővel

Ezek az igazán fontos dolgok az életben, az irodalomban, a történelemben. Minden más megtalálható a lexikonokban. De ha ezeket mesélnék órákon, nem pedig lexikális adatokkal tömnék a diákok fejét szebb és jobb lenne a világ és mindenki tudná a lényeges dolgokat. Pl. Ki is a kutyás hölgy?:
A Pozsonyi úton van egy bolt… "Akad még vevő is…
Mint az az idősebb kutyás hölgy, aki múlt hét szerdáján betért ide. törzsvevő a hölgy, 1935 óta itt lakik a Pozsonyi úton.
A hölgy, mint máskor, kikötötte a kis tacskót a bolt elé… ( de ezt nem szabad, ezért a hölgy mondta a sz öreg kutyának: várjon, de a kutya süket is, ezért bement az üzletbe)..
Ekkor a baromfis megragadta a kutyát, fölkapta, a feje fölé emelte és a nyitott ajtón teljes erejéből kihajította az utcára …….
A Pozsonyi út lett megsértve, megalázva, arcul köpve a boltban.
A hölgy nélkül nincsen többé Pozsonyi út ugyanis. A hölgy úgy része a Pozsonyi útnak, mint a Palatinus házak vagy a Szent István park. A Pozsonyi útonpersze a kutyát is sokan ismerik, sokan tudják erre azt is, hogy tizenhét éves már a kis, öreg eb, süket, beteg és egyetlen társa a hölgynek, nevét is tudják sokan a kutyának, errefelé még akad csodabogár is, akiknek mond ez a név: Dido, lakik erre még polgár, ki tudja, hogy Dido a húség és önfeláldozás mitológiai asszonya, akinek mellesleg férjét megölték.
De Dido gazdáját nem csupán a Pozsonyi úton ismerik, hanem mindenütt, ahol még ezen a szomorún magányos nyelven ember beszél, mindenki, aki csak pár évre iskolába tévedt e tájon ismeri a hölgy arcát, nevét, tudja, hogy a hölgy számára a Pozsonyi út búvó otthoni táj, ismeri a sokszor leírt, gondosan belakott, legendás kicsiny lakást is, ahonnan Fanni és Dido elindultak a boltba azon a szerdai napon, sokan, akik soha nem jártak ott, tudják, hogy ha a hölgy az ablakhoz lép, akkor verssorok szállnak a Pozsonyi út fölött: „Az ablakból egy hegyre látok, / engem nem lát a hegy, / Búvok, tollamból vers szivárog, / bár minden egyre megy.”
Nem élünk oly korban – abba a boltba Pozsonyi úti, pesti, magyar a lábát be nem teheti többé" (p: 163-164)….
(A cikk megjelenése utám sokan telefonáltak, írtak, stb az írónak és azonosították be a hölgyet "… hamar föl kellett figyelnem arra,… ezek az emberek kivétel nélkül negyven, inkább ötven, de még inkább hatvan év fölött járnak….
Fiatalok között is élek.
Közülük legtöbben újságolvasók, aki nem, az is újságot ír legalább. valamennyien érettségizettek, döntő többségük egyetemista vagy az volt, harmaduk magyar szakos.
A cikk után vagy harminccal diskuráltam biztosan. a harmincból egy, egyetlenegy sem akadt, aki a föntebb említett koordináták alapjám be tudta volna azonosítani a költő nevét. " (p.: 165)

3 hozzászólás
fióka P>!
Bächer Iván: Elindulni három nővel

Jó volt, szerettem :). Különösen a második része-utolsó harmada fogott meg. A stílusa. Nyugodt, letisztult, fanyar humorú, hozzám közelálló. Hirtelen két eset jut eszembe, amikor így ír(hat) az ember: 1. amikor minden rendben, elégedett vagy, netán még boldog is, vagy 2. amikor minden mindegy-állapotban vagy. Akkor tudod még azt és úgy írni, csak azt és csak úgy, ahogy kell.
Sajnos az élvezeti értékéből a kiadás igénytelensége meglehetősen sokat levont, számos az elírás, pardon, elnyomtatás és valamiért a korrektor, akárki nem szereti a vesszőket. Vagy kifogyott a készlet. Engem zavart.

>!
Göncöl, Budapest, 2000
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639183172
olvasóbarát P>!
Bächer Iván: Elindulni három nővel

Nagyon szeretem a stílusát és érdekesek a témái is. Mindig eszembe jut az írás, amikor indulunk valahová, a különbség csupán annyi, hogy nálunk én vagyok a 3. nő.

Varga_Zsófia>!
Bächer Iván: Elindulni három nővel

Bár a szerző regényeit jobban szeretem, ezeknek a publiknak is nagyon szép nyelvezetük van. Van valami nagyon kellemes ritmus a prózájában, ami miatt ehhez a könyvhöz is többször visszatérek.


Népszerű idézetek

tgorsy>!

Könyves vagyok.
Könyves is. Nem vagyok könyvmoly, sem könyvgyűjtő, nem menekülök a könyvekbe bele, kellően olvasott sem vagyok, nem rendezgetem a könyveket mániákusan, nem vagyok rabja a könyvnek, nem regisztrálom kis füzetbe a kölcsönadottakat, igaz, magam sem vagyok a legmegbízhatóbb könyvkölcsönző – egyszerűen vannak könyveim, könyvek között élek, könyvek vesznek körül, könyvek tanítanak, segítenek, óvnak, intenek, bástyáznak és emlékeztetnek.

67. oldal (Göncöl, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: könyvmoly
6 hozzászólás
BookShe>!

NYELVÚJÍTÁS

A határesetek mellett kedves társasági téma errefelé a megújuló ukrán nyelvezet. Persze nem csupán errefelé van így, Szlovákiában vagy Horvátországban is ilyes a helyzet, a frissen föltámadt államok, államocskák kapkodva igyekeznek létjogosultságuk nyelvi megalapozottságát is bebizonyítani.
Az ukránok – ha nem tévedek – az elmúlt évtizedekben hiányzó szókészletüket gond nélkül pótolták az orosz nyelvből átvett kifejezésekkel. Ma már nem így van.
Külön tanszékek, egész karok, egyetemek foglalkoznak a hiányzó ukrán szavak kitermelésével.
Íme a tudós szorgoskodás néhány gyümölcse.
A liftet minden ukrán orosz nevén illette eddig, ami így hangzik: lift. Ma már egy igazi ukrán nem holmi liftnek, hanem „mizspoverhovij dratotyág”-nak fülkéjébe száll be, ha fönn vagy lenn akad dolga. Átvehetnénk mi is, mennyivel nemzetibben hangzana a kozmopolita „lift”-nél: „emeletközi drótvonta”.
Az esernyőt is orosz néven illették Ukrajnában eddig, de most már nem „paraszolka” nyílik ki erre a fej fölé, hanem „rozscsepilka”, vagyis „széjjelcsipeszelő”.
A nőgyógyász eddig azt hihette magáról, hogy ő „ginyekológ”. Moszkvában lehet, hogy az ma is, de itt a búvár, vagyis „vodoláz” analógiájára megalkottatott az ukrán megfelelő: „pihvoláz”, vagyis „vaginabúvár”, amit persze fordíthatnánk még egyszerűbben is.
Végül a fogamzásgátlás egyik leghagyományosabb és leghatékonyabb kellékét eddig az orosz „gondom” szóval kérték a boltban. Mostantól „nácuculynyik” a praktikus alkalmatosság neve, tehát „becumizóka”.

382. oldal - ÚTI KÉPEK - Kárpáti képek (Ulpius, 2008)

1 hozzászólás
tgorsy>!

Utálok futni…. Az a kiérlelt álláspontom, hogy futni a gyerekeknek és az idiótáknak a dolga. A meglett ember nem fut soha sehova,mert tudja, hogy úgyis odaér mindig mindenhova.Mert mindennek eljön az ideje, mert mindenre sor kerül.
Nemcsak szégyen a futás, de haszontalan is.

p.: 173 (Göncöl, 2000)

1 hozzászólás
tgorsy>!

… szombaton pedig krumplis hering került az asztalra, amelyet úgy fogyasztottak el, hogy szájukba vettek egy falat pácolt heringet, megnyalták, kivették, ettek egy falat főtt krumplit, amelynek így jó hering íze lett, újra megnyalták a heringet, újra bekaptak egy falat krumplit, újra nyaltak egy kis halízt, és így tovább, míg végül záróakkordként a halat is bekapták.

57. oldal (Göncöl, 2000)

tgorsy>!

A jobboldali „bírálók” mindenekelőtt az irónikus hangot, a humort tartották a magyar nemzeti néplélek számára életveszedelmesnek. Magyar költőről csak magyar ember szólhat, mégpedig csodálattal, alázattal, megerndült hangon csupán. Szerb Antal szeretetteljes iróniával írt az ő költőiről, a náci viszont nem bírta az iróniát és nem bírja azóta sem. Ha máshonnan nem is, innen megismerszik azonnal.

p.: 113 (Göncöl, 2000)

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Janikovszky Éva: Ájlávjú
Keresztury Tibor: Temetés az Ebihalban
Zsuppán András – Haász János (szerk.): Istennek nehéz és más novellák
Füller Tímea: Tócsatükörben
Németh Kriszta: Csücsök
Péterfy-Novák Éva: A rózsaszín ruha
Tóth Krisztina: Hazaviszlek, jó?
Farkas Csaba: Mozdulatlan eső
Tóth Erzsébet: Szívhangok
Csurka István: A mélység vándora I-II.