Szent ​Jeromos élete 0 csillagozás

Sok út vezet Istenhez s nem kell mindnyájunknak azt járni, mely sivatagon vagy kolostoron át vezet ő hozzá. Isten sem dolgozik sablonokkal. Nagy művész nem ismétli meg magát sohasem! Minden lélek, amely üdvözül, az ő kezének remekelése, de nincs a sok közt két teljesen egyenlő sem. Sok apostol volt és még több vértanú, szűz és hitvalló, de mindnyájan típusok sajátos egyéniséggel és megkülönböztető eredetiséggel.

Miután senki mást, mint csak Krisztust követem, azért hívő egyességben vagyok Szentségeddel, vagyis Péter tanszékével. Tudom, hogy ezen a kőszálon épült az Egyház. Aki e házon kívül eszi a bárányt, profán ember. Aki nem tartózkodik Noé bárkájában, el fog pusztulni a vízözönben. Aki nem gyűjt veled, az szétszór, vagyis aki nem Krisztusé, az az antikrisztusé.

Szent Jeromos szavai

Valami ősi nyersesség, erőszakos vadság, tüzes szilajság lappang Jeromosban, mely sokszor bántó szenvedélyességgel tör ki belőle. De a természettől haragos, könnyen felhevülő, ingerlékeny embert állandóan csillapítja benne a kegyelemből táplálkozó, a Krisztus iskolájába járó, a krisztusi szelídségre törekvő ember. Finomlelkűségét szépen illusztrálja a Vigilantius elleni vitairatának következő vallomása: „Amikor harag tölt el és valami rosszat gondolok a lelkemben, ha éjjeli álomkép megzavar, nem merek a vértanúk bazilikáiba belépni, annyira remegek egész testemben és lelkemben. Te talán nevetsz és öregasszonyok képzelődésével vádolsz. Én nem szégyenlem azoknak hitét, kik elsőknek látták a feltámadt Urat. Te lakmározzál a világ fiaival, én böjtölni fogok az asszonyokkal” (M. L. 23. col. 364.)