Nagy ​Szent Gergely élete 0 csillagozás

Gergely azonban minden szeretete mellett tudott erélyes is lenni. Szeretetében mindig gyengéd volt, de sohasem gyenge. Ahol vétséget látott, ott nem simogatott, hanem ostorozott. Ahol gennyedést vett észre, ott nem kendőzött, hanem éles késsel a gyökeréig vágott, hogy útját állja a rothadásnak. S éles szeme hamar vette észre a bajt. Jól mondják első életírói, hogy neve előre jelezte mivoltát. Gregorius = Vigilantius: a figyelő. Jól vigyázott önmagára, – magyarázza János szerpap (Vita I. 2.) – mert amit hirdetni akart, azt előbb maga gyakorolta; és jól vigyázott a jövő idők keresztényeire is, midőn tanítja, amit maga gyakorolt. Gergely szent szigorúsággal is őrködött övéi fölött és atyai szeretete keményen tudott büntetni, kivált ha a szerzetesi fogadalmak elleni vétségről volt szó.

IV. A Szent András-kolostor apátja

De a püspökökhöz is van szava, fájdalmas, szemrehányó, feddő, buzdító szava. Hiszen a farkas már nem is éjjel, hanem világos nappal támadja meg a nyájat s mi tétlenül nézzük vérengzését. Miféle jutalomra számíthatunk az Úrnál, ha nemcsak nem szaporítjuk az ő nyáját, hanem pusztulását is ölbe tett kézzel szemléljük? (Ep. II. 48.)

VII. A nagy pápa (590-604); 3. A hitegység megvédője

A világ sajnálkozással nézett akkor is, miként napjainkban a lemondás e hősnőire. A szűzi fátyolban szemfedőt lát és többre becsüli a menyasszonyi fátyolt a mirtuskoszorúval. Hej, pedig a mirtuskoszorú sokszor de hamar elhervad, sőt töviskoszorúvá válik és a menyasszonyi fátyol is sokszor idő előtt vedlik át özvegyi gyászfátyollá, nem is szólva a keserű csalódásokról, melyek kivált napjainkban annyi válópört indítanak meg, hogy bíróságunk alig győzi azokat elintézni.

VII. A nagy pápa (590-604); 8. Szent Benedek rendjének második megalapítója

A kolostorok imádkozó seregek, melyek hatalmasan támogatják a küzdő Egyházat. Boldog az az ország, város, melyben kolostorok állnak! Boldog az a nép, melynek vannak imádkozó seregei! Csak az utolsó ítélet napján fogja a világ megtudni, mit köszönhetett a kolostoroknak, mit a szerzeteseknek és szerzetesnőknek, kiket kigúnyolt és kicsúfolt, üldözött és megvetett, sőt igen gyakran a rágalom sarával dobált meg!

VII. A nagy pápa (590-604); 8. Szent Benedek rendjének második megalapítója

Csaknem másfélezer év múlt el azóta, de a kánont most is úgy imádkozza az Egyház, mint ahogyan azt Gergely imádkozta. Az ő szertartáskönyve – Sacramentarium Gregorianum –~ még most is él ugyanabban az alakban, melyben azt megalkotta. Templomainkban az ősegyház levegője árad szét, szentélyeinket annak áhítata tölti be. Az igaz Egyháznak egyik ismertető jegye az egység: egység a hitben, egység a szertartásban, egység a kormányzásban.

VII. A nagy pápa (590-604); 9. A liturgia fejlesztője - a róla nevezett ének

A király senkit sem kényszerített a megtérésre, de példája mindenkit vonzott.

VII. A nagy pápa (590-604); 10. A hit terjesztője - Angolországban

A vigasztalásnak ugyanis az a rendje, hogy amikor valakit bánatában felemelni akarunk, előbb szomorkodva az ő szomorúságában osztozzunk. A vas nem forr össze vassal, ha mindkettő meg nem olvad előbb a tűz hevében, így mi sem emelhetünk fel fekvőt, hacsak állásunk merevségéből nem engedünk. (609.)

VIII. A nagy egyházatya - Erkölcstani művei

A Szentírás fölötte áll minden műnek, mert „igazat mond, az égi hazába szólítgat, az ember szívét a földi vágyaktól a magasságok felé irányítja; homályosabb tanaival próbára teszi a tudósokat, egyszerű beszédjével megnyeri a kisdedeket; nem annyira homályos, hogy megfélemlítene, de nem is annyira világos, hogy silánynak tűnnék fel; olvasása véget vet a gőgnek s minél jobban elmélyedünk benne, annál inkább megszeretjük; a lelket magasztos érzelmekkel felemeli s míg történetet mond, egyúttal titkot tanít”. (135.)

VIII. A nagy egyházatya - Erkölcstani művei

Gergely világosan beszél a tisztítótűzről is. „Hinnünk kell, – ezek az ő szavai – hogy bizonyos csekélyebb vétkek számára tisztítótűz «purgatorius ignis» létezik, mivel az Igazság azt mondja, hogyha valaki a Szentlélek ellen mond káromlást, az sem ezen, sem a másvilágon nem bocsáttatik meg neki. (Mt 12,31) E nyilatkozatban tudtunkra adatik, hogy némely bűnök ezen a világon, mások a másvilágon tehetők jóvá.

VIII. A nagy egyházatya - A "párbeszédek" könyvei

Nem félt meghalni, mert mindig félt vétkezni.

IX. Csendes alkony - boldog vég