Keresztül-kasul ​az életemen 18 csillagozás

Babits Mihály: Keresztül-kasul az életemen Babits Mihály: Keresztül-kasul az életemen Babits Mihály: Keresztül-kasul az életemen

Babits ​önéletrajzi kötete 1939-ben jelent meg, s azóta kiadó mindmáig nem vállalkozott/vállalkozhatott az újabb megjelentetésre. Pedig méltatlan a mű jelentőségéhez ez a „feledékenység”, hiszen már az első kiadás nagy feltűnést keltett a kortársak körében. Olyan kritikusok írtak róla elismerően, mint Benedek Marcell, Kárpáti Aurék, Hunyady Sándor, Cs. Szabó László.
A Keresztül-kasul az életemen nemcsak kortörténeti adalék, hanem személyes hangú, hiteles, emberi vallomás is. Éppen ideje, hogy a mai olvasó maradéktalanul, ideológiai okokból elkövetett szövegkihagyások nélkül, immár teljes egészében megismerhesse a mind fontosabbá váló, klasszikus magyar költő és irodalomszervező életének bizalmas epizódjait, véleményét kortársairól és a korról, amelyben élnie adatott.
A könyv új kiadásával hozzáférhetővé válik a még mindig meglepetéseket tartogató Babits-életmű egyik alapszövege, amely a magyar próza legszebb hagyományait őrzi, s nemcsak kultúra és élet egységét mutatja… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1939

>!
Kairosz, Budapest, 1997
180 oldal · ISBN: 9638572418
>!
Pesti Szalon, Budapest, 1993
184 oldal · ISBN: 9638340371

Enciklopédia 3


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Nyájas_Olvasó P>!
Babits Mihály: Keresztül-kasul az életemen

Hatalmas élmény volt olvasni. Eddig is nagyon közel állt hozzám Babits, de e könyv segítségével ez még inkább elmondható. Nem is arról van szó, hogy olyan dolgokat tudtam meg róla, amelyeket eddig nem ismertem, hanem inkább arról, hogy amelyeket eddig csak sejtettem róla, azok most bizonyossá váltak. Hatalmas költőzseni, emberi példakép Babits Mihály számomra. Leginkább ebben erősített meg ez a műve.

olvasóbarát>!
Babits Mihály: Keresztül-kasul az életemen

Babits Mihály utolsó éveiben született (1935- 1939) apró írásokat tartalmazza a kötet, melyben vannak önéletrajzi vonatkozásúak is. Tartalmaz egy önéletrajzot, többször említi Trianont, felidézi a fogarasi éveket, Kölcsey, Vörösmarty, Széchenyi emlékét. A Gondolatok az ólomgömb alatt című írása már kórházi kezelésről szól, 1938. karácsonyán.
A kötet érdekessége, hogy tartalmazza Török Sophie tanulmányát, amely a versek keletkezésének körülményeiről, közös életük mozzanatairól szól.

postmodjane>!
Babits Mihály: Keresztül-kasul az életemen

Mély, érdekes, hasznos, pontos, fontos.

S rájössz, hogy mi az a mustostök, ha rákeresel a neten. :)

lizke>!
Babits Mihály: Keresztül-kasul az életemen

Az egyetemi tanulmányok alatt többször előkerült, és mindannyiszor Babits egy új oldalát ismertem meg.

evienn>!
Babits Mihály: Keresztül-kasul az életemen

Önéletrajz, korrajz, és Babits gondolatai a világról az 1930-as évek végén, amelyek ma is, közel 80 év távlatában is szörnyen aktuálisak. Remek olvasmány volt, jó volt megismerni a költő ezen oldalát is.

estimese24>!
Babits Mihály: Keresztül-kasul az életemen

Nagyon érdekesen ír. Tetszett az egész könyv. Még a nagyon fájdalmas betegsége közben se adta fel és élt, alkotott. Ez inspiráló.


Népszerű idézetek

Nusii>!

Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja az életét, több életre szomjas, mint amennyit kora s végzete kiosztott.

12. oldal

Stella13>!

…nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora és végzete kiosztott.

olvasóbarát>!

Mondják, a fecskék visszatérése jót jelent; a ház, ahová ők visszatérnek, nyugalmat és boldogságot ígér.

17. oldal

2 hozzászólás
Carmilla >!

A tömeg nem ugyanaz, mint a nemzet. A nemzet néha csak egy-két emberben él, míg az utcán ezren is ordítoznak.

59. oldal, A tömeg és a nemzet

Kapcsolódó szócikkek: nemzet · tömeg
Nusii>!

Már Vörösmarty megállapította, hogy olvasóvá, úgy mint költővé is, az unalom szokta tenni a magyart.

12. oldal

1 hozzászólás
Creusa>!

Egy reggel eltűnt Erdély. Az eleven ország éppúgy omlott és töredezett, mint a vakolat a vályogoszlopon, amely szintén térképhez kezdett hasonlítani.

Az eltűnések sorozatának evvel még nem volt vége. Lassan eltűnt a szellemi erőd szilárdságába vetett hit is, a könyvek összevissza csúszkáltak, mint a rossz téglák, a toronyról, melyet a jövőnek építettünk, leverte a vihar a glóriát. Észre kellett vennünk, hogy senki se figyel ránk, és senki se törődik velünk. Hangunk elszállt a szélben, s hiába óvtuk gyertyánkat és irományainkat, a gyertya alig látszott pislogni, s az irományok ki voltak szolgáltatva a szeleknek.(….) Nemzetek elsüllyedtek és fölbukkantak, városaink nevet és nyelvet cseréltek, s tereikről eltűntek a szobrok. Minden másként lett, életemnek ebben a második felében, mint az elsőben volt, és minden rosszabbul. Mintha a világ egyszerre a másik felére fordult volna.

17. oldal

Carmilla >!

Lehet-e csakugyan bezárkózni egy nemzet életébe, s nem gondolni az emberiség bajaival?

109. oldal, A mai Vörösmarty

Kapcsolódó szócikkek: nemzet
Carmilla >!

Faji kérdés s mindaz ami ezzel összefügg, magában kicsi dolog, s ahogy mondtam, voltaképp semmi közöm hozzá. Sőt osztom a Schopenhauer véleményét amely szerint a faj mint olyan (ez a materiális és tenyésző princípium) többnyire csúnya és ellenszenves valami. Az emberi nagyság vagy szentség vagy szellem mindig az egyénben jelentkezik, sohasem a fajban.

A tömeg és a nemzet (65. oldal)

Kapcsolódó szócikkek: Arthur Schopenhauer
Ódor_Endre>!

Jeopardy. – Erről eszembe jut Jeopardy, Cecil M. Jeopardy, a mély és különös ausztráliai író, aki Karinthy lakásán született meg hajdan, egy fiatal, vitákkal izzó téli esten. Ha jól emlékszem, «hárman valának együtt», Karinthy, Kosztolányi és én. Mi adtunk életet a nagy Jeopardynak. Ez már őszintén teremtés volt: három író teremtett egy negyediket, aki mind a háromtól különbözött volna; új alak, új név a literaturában. Micsoda ösztön viheti az írót hogy kilépjen önmagából és megpróbáljon más íróvá lenni? Talán saját elvetélt lehetőségeit akarja kiélni így: hisz mindannyian többek vagyunk mint amik vagyunk, s minden íróban sok más író él azon az egyen kívül akit az élet és körülmények kialakulni engedtek. Talán az egész kritikai irodalmat ilyenféle ösztön hozta létre: megsokasodni, mássá lenni, azaz beleélni magunkat más írók lelkébe, megismerni titkaikat, szétszedni s mintegy újból összerakni alkotásaikat. Kritika, utánzás, paródia egyazon lelki szükséglet szüleménye; s a pastiche egyidős az irodalommal. Talán ez szülte már az Ószövetség apokrif könyveit is.
De mindez még nem elégíti ki mindig az író telhetetlenségét. Nem elég neki újraélni magában oly írók lelkét és titkait akik már előtte éltek és írtak e földön. Olykor egészen ujat szeretne próbálni: kit nem izgatott már a gondolat, hosszú írói működés után, álnév alatt újrakezdeni, ismeretlenül s egészen más stílban, oly műformákkal és bukfencekkel, amiket saját nevében már önnön multja sem engedne meg neki? Vagy kimenni külföldre s angol író lenni: aki csak úgy viszonylana a szegény magyarhoz mint pille a hernyóhoz?

yakarinagyi>!

Rosszul ismeri ezt a szomorú huszadik századot, aki a „nacionalizmus korának” nevezi. A nacionalizmus kora a XIX. század volt, ez alkotta meg a modern nemzeti közösségeket, éppen azáltal, hogy különböző elemeiket egyenlő jogok birtokosaivá és s közös kultúra és hagyomány részeseivé tette. A mi századunk most megbontja ezeket a szellemi kapcsokat; kedvesebb neki a testi kötelék, amit a faj jelent, vagy az érdekközösség, amit az osztály képvisel.

54. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban
Wass Albert: Voltam és más önéletrajzi írások / Astor
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének
Szajbély Mihály (szerk.): A varázsló halála
Schöpflin Aladár: Ady Endre
Kincses Károly – Nádas Péter: Mai Manó fotográfiái / Photographs by Manó Mai
Molnár Antal: Brahms
Dobai Péter: Angyali agresszió
Hankiss János: Hajnali három / Habfürdő
Marafkó László: Írás a tűzfalon