Az ​európai irodalom olvasókönyve – Töredék és vázlat 1 csillagozás

Babits Mihály: Az európai irodalom olvasókönyve – Töredék és vázlat

Érdekes, ​eleven, vonzó formában szól minden olvasó emberhez Babits Mihály mindeddig publikálatlan, sajnálatosan töredékes Olvasókönyve.Művészi ihletettségéről, különleges irodalomtörténeti értékéről így emlékezett meg a munkatárs, Halász Gábor:
„ Európai irodalomtörténetét csak úgy érezte teljesnek a költő, ha megfelelő példatár is ábrázolja jellemzéseit,; egy iskolai füzetben, könyvének menetéhez alkalmazkodóan összeállította a bemutatandó írókat, a felhasználható fordításokat, és érdekes ötlettel, az illető alkotóra vagy műre vonatkozó nevezetes tanulmány címét is, amelyből szintén idézni akart. Engem boldoggá tett azzal, hogy érdemes részletek, alkalmas fordítások összeállításában, a hiányzók megjelölésében segítségemet kérte… Hónapok teltek el, mikor egy látogatásom alkalmával megmutatta a Homéroszig elkészült munkát. Teljesen egyéni módszert választott, a költői stílus fejlődését elemezte végig a maga értő módján… ha a sors közbe nem szól, egy olvasmányos élet emlékeit,… (tovább)

>!
Magvető, Budapest, 1978
238 oldal · ISBN: 9632706277

Enciklopédia 1


Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

olvasóbarát>!
Babits Mihály: Az európai irodalom olvasókönyve – Töredék és vázlat

Az európai irodalom története című kötetét Babits Mihály egy irodalmi olvasókönyvvel szerette volna teljessé tenni. Az előkészítő munkában segítségére volt Halász Gábor, aki szemelvényeket válogatott, és feltérképezte, hogy milyen magyar fordítások lennének használhatók a készülő kötethez. Sajnos Babits Mihály betegsége, majd halála megakadályozta, hogy elkészüljön ez a mű, csak töredékekben maradt fenn, feljegyzéseit, és Halász Gábor leveleit Gál István adta közre és írt hozzá előszót. Nem hagyományos antológia született volna,Babits a kiválasztott művek tartalmát a maga szavaival mondta el, és illusztrálásként a legszebb részeket válogatta össze. Sajnálhatjuk, hogy ez a mű töredékben maradt. A kötetben így csak Homéros: Ilias és Odyssea című művéből kiválogatott részletek a Babits összekötő gondolatai olvashatók, de több fordító szövegeit is felhasználta. Halász Gábor Babits az olvasó címmel a Magyar Csillag 1942. karácsonyi számában írt egy esszét, amelyben részletesen ír az olvasókönyv tervezetéről. A Magvető Kiadó 1978-ban megjelent nagyon szép kis kötete a klasszikus irodalom, a fordítás-variációk és kapcsolódó irodalomtörténeti hivatkozások iránt érdeklődőknek igazi irodalmi csemege.


Népszerű idézetek

olvasóbarát>!

Sapphót egyébként ma jobban ismerjük, mint csak kevéssel ezelőtt is. […]
Legismertebb talán az, amelyt Catullus népszerűsített híres átköltésével, s amelyet Ady Endre is lefordított Ady-nyelvre. […]
A görög költeményt Kölcsey hű tolmácsolásában adom, némi változtatással:

Boldog ember, mint az egek lakói,
aki vígan ül, kegyes ellenedben,
s andalog kellő szavad édes hangján,
gyönge mosolygást

látván ajkadon szeliden lebegni….
[….]
Catullus versét Devecseri Gábor fordításában közlöm:

Úgy tünik nékem, hogy az istenekkel
egy, s ha nem bűn mondani: náluk is több
az, ki szemben ül veled, egyre lát és
hallja a hangod,

hallja édes szép nevetésed: ettől
én szegény elvesztem: amint csak egyszer
rádtekintek, Lesbia, nincs egy árva
hang sem a számon,
[…]

[…]
S Ady végre ily módon csinált modern magyar verset az antik Sapphóból:
Boldog legény, istenek párja,
Szemben ki ülhet szép szemeddel,
Édes kacajos közeleddel,
Kacajoddal, mely szíven-vágva
Fogja mellem…

125- 127. oldal

olvasóbarát>!

Az utolsó három évtized magyar műfordítás-irodalma csaknem teljes egészében pótolta Az európai irodalom olvasókönyvé-nek megtervezésekor még nagyban meglévő hiányokat. Ezt nem utolsó sorban tették lehetővé a Nyugat második és harmadik nemzedékének azok a költői és műfordítói, akik közül számosan Babits ösztönzésére tanultak nyelveket, és láttak neki ismeretlen korszakok és művel lefordításához. G.I.
Előszó
Az európai irodalom olvasókönyvének terve – és ami megmaradt belőle

11. oldal

olvasóbarát>!

Alakhű magyar Homéros nincs teljes költői értékű. A hexameteres fordítások laposak, színtelenek. Különben is a magyar hexameter más, mint a görög. Ünnepélyesebb, merevebb, csöppet sem népies. Ez vitte Baksay Sándort arra, hogy magyar alexandrinokban, a Toldi versformájában, fordítsa le az Ilias-t és az Odysseia felét. Munkája nagyon szép; de túlságosan is magyar népi – vagy inkább Arany János-i ízt ad a hellén klasszikusoknak. Az egyetlen alakhű fordítás viszont, amely rangos magyar költőtől származik, a Kölcseyé, csak az Ilias legelejét adja, a nyelve és prozódiája elég avult.

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arany János

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes versei
Ady Endre: Ady Endre összes költeménye
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai
Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó
Ady Endre: Válogatott versek
Kosztolányi Dezső: Számadás
Juhász Gyula: Anna örök
Ady Endre: Versek I-II.
Ady Endre: Vér és arany