A ​gólyakalifa / Kártyavár / Timár Virgil fia / Elza pilóta 3 csillagozás

Ami pedig a régi vallások és erkölcsök tanulmányát illeti, az nézetem szerint nemcsak felesleges, hanem veszélyes is. Az emberiség nem mindig állt a kollektív világnézet alapján, amelyen ma állunk, s az avult képzelgések és spekulációk még ma is megzavarhatnak egyes gyengébb fejeket. Az ilyenek aztán boldogtalanok lesznek egész életükre, mert gondolkodásuk nem harmonizál azzal, amit a modern élet kíván tőlük. Én csak egyetlen világnézetet akarok ismerni: azt, amely minden célt alárendel, és minden erőt koncentrál a kollektív aktivitásnak, a nagy harcnak szolgálatában!

ELZA PILÓTA VAGY A TÖKÉLETES TÁRSADALOM MÁSODIK SZAKASZ ÉLET A LÉGBARLANGBAN VALLÁSTÖRTÉNET

Körös-körül az újvárosi temetkezés pompája tobzódott: tornyos, emeletes, lehetetlennél lehetetlenebb építmények, obeliszkek, oszlopok, kúpok és kupolák, asszír, babiloni, egyiptomi, szecessziós, egy másik Újváros, elterpedve, ameddig a szem látott, hihetetlen messzeségbe, a hosszú-hosszú sárga kerítésig, a kolerások meszes temetőjéig, egymással versengve, kiabálva, a szolidság nélküli gazdagság lármájával, színesre mázolt kövek, arany mozaikok s stilizált, mezítelen szobrok erdeje: férfialakok, kik szándékosan hangsúlyozott nemiszerveikkel szemérmetlen csúfolták a halált, allegorikus nők, kik még itt a halottak porai fölött is, buján látszottak kínálni széles és csupasz tagjaikat: hipermodern szobrászok művei. Minden tag kicsavarva, minden arc grimasszal. A halottak már némultan rohadtak föld alatt, de itt még a kövek éltek és rikoltoztak fölöttük, szélhámos címereket és csodálatos felírásokat harsogva egymásra. S a legtöbb síron arckép díszelgett: fotográfia! az allegorikus csupaszságok között, a kövek ablakain furcsa frakkos és ferencjóskás urak fontoskodtak, szecessziós frizurájú hölgyek kacérkodtak ki a világba, a halottak se halhattak itt meg kielégítően; ez az ízléstelen, koszorús sereglet hamisítatlan újvárosi népesség maradt. És kő és por, csupa por és kő minden; alig egy fa; a zöld, falusi temetők bája teljesen hiányzott itt. Újvárosiak nem válnak lombbá és levéllé haláluk után sem: hanem porrá: mely torkot fojt, és a tüdőre száll. Csak a gaz verte ki dúsan az elhanyagolt utakat: a csalán, a lapátfű, a keserűlapu. Egy ciprus ugyan, és messzebb még egy pálma is állt, nagyon otthontalan, porosan, ridegen, igazi újvárosias szélhámossággal tüntetve; ám a gyér, hajahullós fű kopott, szakadt plüsse alól kiáradt a por, a por, a por, a halottak pora! Egy friss, véres holttest – mintha kidobta volna magából a föld (s mint Ampenszán imént találóan megjegyezte, rendellenes és helytelen mód nem alatta, hanem fölötte) – itatta vörös levét a holtak porával.

Talán éppen annak a holtnak a porával, akinek keresztje ott nyúlott fölötte, fehéren, dacosan, magasan, messzi láthatóan; kissé nagyon is modern formájú ez is, mert a karjai nem egyenest ágaztak kétoldalt, hanem rézsút fölfelé, úgy, hogy valami jajveszékelő kísértethez hasonlított. A kísértet fehér hasán széles, arany betűkkel ragyogott a neve.

KÁRTYAVÁR EGY VÁROS REGÉNYE 31. §. MELYBEN VÉGRE ELÉRKEZÜNK AMA BIZONYOS TEMETŐKERÍTÉSHEZ

Mindegy! a katona harca közben nem tekint a biztos halálra, és nyugodt arccal önt bátorságot vitézeibe. – S vajon az elesettekre tekint-e?

KÁRTYAVÁR EGY VÁROS REGÉNYE 30. §. MELYNEK TARTALMA KÖNNYEN ELŐRELÁTHATÓ

Különben is az egynejűség csak társadalmi forma, mely hazugságon épül. Ellenkezik a természetes állapottal. Az Isten a nemi kéjt adta az embernek, mint egyetlen, legfőbb valóságot és kívánatosságot. Ezt nem szabad törvényekbe és bilincsekbe szorítani. Látja, nekem van egy álmom. Majd ha a repülőgép megsemmisíti a távolságokat, az emberiség szétszóródik a földön, szerelmes csoportokba gyűlve, melyeket nem az érdek és az üzlet fog összetartani, hanem a Kéj.

Ilona szédült és borzongott.

– Ó! Ilyen szép és nagy álmokba ilyen csúnya dolgokat keverni!

Újhegyi szemei megvillogtak.

– Ez a legszebb és legfenségesebb dolog a világon. Hát nem nagy és nemes valami-e a Gyönyör, amelyből az ember élete származik? Ez az, amit mindig elfelejtenek. A legszemérmesebb álszent is csak úgy születhetett meg, hogy az apja meg az anyja disznólkodtak. És nincs olyan szent, aki ne gondolna magában örömmel az ilyen disznólkodásra. Én legalább nyíltan bevallom, hogy mentül többet akarok és nemcsak egyetlen nővel akarok, nohát, ha már így nevezik – s mosolygott –, disznólkodni!

– Ó, Flóra! – kiáltott Kerboltné, észrevéve, hogy Újhegyiné mellettük áll. – Hallod, miket beszél az urad?

KÁRTYAVÁR EGY VÁROS REGÉNYE 29. §. MELY NEM MINDENÜTT TELJESEN ILLEDELMES

A Kor nem ismert megkülönböztető köntöst és jelvényeket. Ellenség és barát egyformák voltak, mint a házak, mint minden. A háború nemzetközivé mázolta a világot. Az embereket csak a szavak különböztették meg; a bálványok, akiknek áldoztak. A „nemzet” és az „emberközösség”.

ELZA PILÓTA VAGY A TÖKÉLETES TÁRSADALOM ÖTÖDIK SZAKASZ AZ ANTIPÓDUSOK KÖZT

– Az ember vadállat – felelt az idegen, tárgyilagosan. – Csak arról van szó, s annyit jelent a civilizáció, hogy vadságunkat kizárólag az ellenség ellen irányozzuk és lokalizáljuk; s a honfitársakkal és szövetségesekkel szemben lehetőleg korlátok közé szorítsuk. Néha még az is nehezünkre esik. Magam tapasztalásából beszélek… Majdnem mindenkit, aki elég sokáig a fronton volt, elfog néha az ölés vágya itthon is… Szerencsére elég hamar viszik vissza a frontra. Másképp nem tudom, mi lenne… Nem bírnók ki soká. Én bevallom: szinte vágyom vissza oda – fejezte be –, pedig eléggé utálom magam is.

– Rettenetes, amit beszél – mondta Dezső.

– Persze, nem valami jámbor és erkölcsös dolog. De az élet egyáltalában nem jámbor és erkölcsös. Maga még kisfiú, maga nem érti ezt. Olyan ez, mint a dohány vagy alkohol. Aki még nincs igazán fronthoz szokva, nem is értheti azt a leküzdhetetlen szenvedélyt, ami a vén katonát lenyűgözi. Abba, amit maga piszoknak és unalomnak nevez… Mert van valami ebben az unalomban, ami örökké izgat és visszavon.

– Mi vonhat oda vissza? – kiáltott Dezső felháborodva.

– Az, hogy véres. Vérre szomjazunk, és visszavágyunk, ámbár tudjuk, hogy a saját halálunk is ott vár.

– Ez még enyhítő körülmény…

– Maguk nagyon meg vannak botránkozva, hogy ilyen cinikusan beszélek. De nem én vagyok cinikus, hanem az élet és a háború. Nem jobb az őszinteség, mint a frázisok és az álszemérem?

PILÓTA VAGY A TÖKÉLETES TÁRSADALOM HARMADIK SZAKASZ IFJÚSÁG ÉS KULTÚRA AZ UTOLSÓ EMBEREK

– Az embernek fölpezsdíti a vérét, és szinte elkábítja, hogy nem is tudna veszélyre gondolni… Én tisztelem a vallást és egyházat; de mit kell itt sok gyónás? Ha van túlvilág, az, aki háborús halált hal, aki életét áldozza a haza és a civilizáció védelmében, bizonnyal nem jut ott rossz helyre!

ELZA PILÓTA VAGY A TÖKÉLETES TÁRSADALOM MÁSODIK SZAKASZ ÉLET A LÉGBARLANGBAN VALLÁSTÖRTÉNET

Így szakadt el az új korszak a régitől, névleg és szimbolikusan is. Lélekben már régen elszakadt. A háború kitörésére csak az öregek emlékeztek. Ez a szó: béke, valami történelem előtti világot jelentett. Valószínűtlen mesevilágot…

ELZA PILÓTA VAGY A TÖKÉLETES TÁRSADALOM ELSŐ SZAKASZ A TÖKÉLETES TÁRSADALOM TÖRTÉNELMI BEVEZETÉS

– Irigység, aljas irigység – mondták a városi asztalnál. – Mert nem tűrik az emberek, hogy valaki több legyen őnáluk.

KÁRTYAVÁR EGY VÁROS REGÉNYE 24. §. MELYBEN AZ ÍRÓ SZIMULTÁNISTA HAJLAMOKAT ÁRUL EL

S a bűn nem egy neme-e csupán a nyomornak?

(Timár Virgil fia)