A ​gólyakalifa 1175 csillagozás

Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Tábory ​Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha „fekete Álma” nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, „Sonntagskind” lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik – nélkülözések, félelmek, szorongások között – egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1916

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris Diákkönyvtár Osiris · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Millenniumi Könyvtár Osiris · Populart Füzetek Interpopulart · Lektúra könyvek Kriterion · Athenaeum Könyvtár · Talentum diákkönyvtár Akkord · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Libri díszkiadások Libri, Scolar, Jaffa · Helikon Kiskönyvtár Helikon

>!
Scolar, Budapest, 2021
216 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635094141 · Illusztrálta: Nagy Norbert
>!
Osiris, Budapest, 2020
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632764030
>!
Helikon, Budapest, 2018
200 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634792123

21 további kiadás


Enciklopédia 20

Szereplők népszerűség szerint

Tábory Elemér

Helyszínek népszerűség szerint

milánói dóm


Kedvencelte 214

Most olvassa 49

Várólistára tette 419

Kívánságlistára tette 191

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Tarja_Kauppinen IP>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Babits olyan csodaszépen ír, hogy még a nyomorgó asztalosinas életének legsötétebb eseményeiben is gyönyörködhetünk. Az a beszélt nyelv, mellyel nap mint nap találkozunk, csak a jéghegy csúcsának a legtetején levő jégkristály: megéri lemerülni a tenger mélyére, hogy megismerjük, mi mindent képesek kihozni ékes anyanyelvünkből az értő kezek.

Csodálatosan megírt szöveg a Dorian Gray-i, tudathasadás-szerű állapotról. Egy nyaralás során a termálmedencében gyakorlatilag pár óra alatt befaltam, annyira magával ragadott a nyelvezet szépsége, és az a kifinomultság, amellyel a lumpenegzisztencia legmélyebb bugyrait, a faragatlan emberi természet legszennyesebb árnyoldalát is lefesti. Ugyanolyan gyönyörűen ír a bűnökben és erkölcstelenségben tobzódó „másodlagos személyiségről”, amiként a művelt és kifinomult Tábory Elemér makulátlanul tiszta életéről. Az utóbbiban egy olyan magas erkölcsiség jelenik meg, amellyel manapság már csak igen elvétve találkozhatunk, a pesti albérletében tengődő másik személyiség viszont annál ismerősebb az ő bántalmazottból bántalmazóvá (is) lett, kicsapongó életével, mely elkerülhetetlenül zuhan bele a nagy nihilbe.

A magyar fantasztikum előfutáraként aposztrofálja Pók Lajos az utószóban, joggal. Gyönyörű nyelvezetű, erkölcsileg sokrétű olvasmány, örök érvényű üzenettel.

spoiler

2 hozzászólás
Bélabá>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Először is elnézést kérek a Babits rajongóktól, bennem valamiért mindig negatív kép élt az íróról. Nem tudom miért. Vannak olyan művészek, akik ellenszenvesek számomra. Ő is ilyen. Hogy miért? Nem tudom megmondani. Talán túlzottan urizált, valamiért lenézőnek, modorosnak, magasztosnak éreztem. Ez mostantól megszűnt. Méltányolom, elismerem a művészetét, ha ezt a kisregényét veszem alapul.
A gólyakalifa egy remekül szőtt látomásokból, fura álmokból összerakott avantgárd regény. Olvastam hasonlókat, tetszettek azok is. Akkor ez miért lenne kivétel? A mű 101 éve jelent meg, a korra jellemző stílusjegyeket mutat mintha Tristan Tzara és dadaista társai vagy éppen kicsit későbbről Kassák egy-egy elvont darabját olvastam volna.
Furcsa az a vonzalom ami az ilyen stílusok irányába visz engem. Talán összefüggésben állhat, hogy rengeteg XX. századi avantgárd festményt tanulmányoztam, nézegettem egykor gimnazistaként. És az összművészeti hatás eredményeként hasonló szövegeket kerestem hozzájuk. Innen eredhet a rajongásom.
Tábory Elemér különös kalandjait nehéz úgy megírni, főleg zanzásítva, ahogy azt teljes egészében Babits megtette. Annyit mondok, hogy olvassa el, aki szeretné, és érdekli a fent említett stílusirányzat. Nem érdemes vele sietni, elég tömény élményben lesz része az olvasónak, így apránként élvezhetőbb. Nekem bejött, s bár egy kis szikra hiányzott a teljes, átütő sikerhez, ezért 4,5 csillagot adnék ( kereken 4,5 pontszámot.) Érdekes korrajz tűnik ki helyenként az egyes jelenetekből, emiatt is élvezetes a kisregény.

3 hozzászólás
SteelCurtain>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Jól ismert irodalmi sablon a tudathasadásos állapot, mikor két lélek lakozik egy testben. Babits zseniálisan fordítja visszájára ezt a helyzetet, nála egy lélek létezik két testben. De a kettős életvitel nem folytatható büntetlenül, s titokban. A főhős rádöbben, pontosabban ráébred álmai valóságos voltára, amikor tulajdonképpen a másik életét folytatja. Hamarosan az is nyilvánvalóvá válik, hogy vetélkedés indul a két stafétaszerűen élt élet között. Különös, misztikus történet az éber lét álommal történő befolyásolásáról. Úgy nagy általánosságban falra mászom a misztikumtól, de ez most nagyon tetszett.

cippo I>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Hát, kedveseim,

ezt bizony jól befaltam. Vagy mi. Jól befalt.
Mondjuk nem vagyok egy ilyen spirituális ezo-izé, de ez a többdimenziós élet, ez úgy piszkálódik bennem. Most mondjam azt, hogy némileg találva érzem magam?

Tábory Elemér

5 hozzászólás
Kozmikus_Tahó>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Gyönyörűen megírt, hátborzongató, pár oldalas csoda.
Ha megkérdeznék tőlem, miért érdemes megtanulni olvasni és gyakorolni ezt a készséget, az indokaim között biztos szerepelne eme mondat: Mert csak így lehet a tiéd A gólyakalifa története…Ki ne hagyd!

Szerintem szabályos bűn volt kiadni ezt a regényt Interpopulart – os füzetként, mert így bárhova magammal tudtam vinni és ennek következtében veszélybe sodorta a tanulmányi eredményeimet, (matekórán és még magyaron is figyelmetlenné tett) illetve az egészségi állapotomat. Esküszöm, rá kéne írni, mint a dohányosdobozokra, hogy „Az Interpopulart füzetek WC – n olvasása aranyeret okozhat. Főleg A gólyakalifa c. mű.
Így lenne fair.

marschlako>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Mindig is szerettem az álmok különös világába kalauzoló könyveket, hát még az álom és valóság határán egyensúlyozókat, ahol nem tudjuk hol kezdődik a valóság és hol ér véget álom. A Gólyakalifán csak egyetlen fogást találtam: az egész történet kiáltott a függővégért – de lehet, hogy azt az utolsó kis fejezetecskét csak álmomban olvastam?

Stone>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Hungarian Inception in the Matrix. Ja, tudom, fura gondolat, de valahogy beférkőzött. És tudjuk a gondolat egy igen erős fűszer, aminek sokáig tart, vagy éppen halálunkig a hatása és az íze. Lenyűgözött ez az írás. Megakasztotta a légzésem, mert úgy ír, mintha én láttam volna, amit leírt. Annyi emlékem felélesztette a leírásokkal, hogy örömmel merültem bele a sajátjaimba, ami igen ritka dolog, mert nagyon szelektíven emlékezem, és mindig jól esnek az ilyen előhívó szavak.
Mellékesen amiről szól az meg szintén sokat foglalkoztat. A valóság kérdése érdekes dolog számomra.

2 hozzászólás
Tilla>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Babitstól még soha nem olvastam prózát és milyen rosszul tettem! Nagyon tetszett ez a könyv, elgondolkodtató, izgalmas, végig fenntartja a feszültséget, az utolsó oldalig nem lehetünk biztosak a végkifejletben. A hab ezen a meglepetés tortán a gyönyörű, színesre festett mondatok sokasága, hiszen a költő, ha a bal margótól a jobb margóig teleírja is a sorokat, ugyanúgy költő marad.

3 hozzászólás
pikkupilvi P>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Büszkén gratuláltam magamnak, hogy ráéreztem: a disszociatív személyiségzavar diagnózisánál van a kutya elásva, röviddel azelőtt, hogy Babits maga is elénk szórta a szakirodalmat a különc tanár polcairól. Aha, hát nem. Ennél rafináltabb, ködösebb, rendhagyóbb a sztori, egy léleknek két teste van, ahogy Elemér is idővel iszonyodva felfedezi. Borzongató, ahogy a két élet lassan egymásba csúszik, felgyorsulva süllyed a nemes Elemér a mocsokba alteregójához, robogva az elkerülhetetlen végkifejlet felé. Bravúros!
off

Gyöngyi69 >!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Hangoskönyv formátumban hallgattam, de jobb lett volna olvasni, újra és újra belefeledkezni Babits szófordulataiba, képeibe. Már más magyar író művét olvasva is megfogalmazódott bennem, ami A gólyakalifát olvasva most újra: ha nem tudnánk egyszer csak hozzáférni külföldi írók műveihez, akkor sem kellene kétségbe esnünk, hiszen a magyar irodalom csodálatos gyöngyszemeket tartogat nekünk.
A történet olyan, mint egy befelé szűkülő spirál, először, míg megismerjük a főhős „mindkét életének” részleteit, még csak szép lassan folydogál, vált álom és ébrenlét között, majd ez egyre jobban gyorsul, míg végleg beszippant, magával ránt. Szinte engem, az olvasót is elbizonytalanít, hogy biztos lehetek-e benne, hogy Elemér élete a valóságos, nem az a másik?
Egy könyv, ami ilyen szinten magával ragadja az olvasóját, nem lehet kevesebb, mint öt csillagos.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

fülcimpa>!

Egyike volt a legműveltebb embereknek, de tudtommal soha egy szót sem írt, ebben az országban, ahol aki már két könyvet olvasott, jogosítva hiszi magát egy harmadikat csinálni.

62. oldal, IV. (Osiris, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: írás · könyv · olvasás
4 hozzászólás
Morn>!

Az életem olyan volt, mint egy álom és az álmaim olyanok, mint az élet.

I. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: álom
Sárhelyi_Erika I>!

Megint megálltam egy könyvkirakat előtt. A könyvek látása csodálatos érzéseket keltett bennem. Elfeledett élvezetek homályos utóízei voltak ezek az érzések, és elkeseredés azon, hogy ezeket az élvezeteket még csak emlékemben sem tudom igazán felidézni. Egy tág világot sejtettem bután az üveg és a betűk mögött, az én igazi világomat, amelybe most nem tudok visszatérni. Úgy ácsorogtam a fényes, vastag üvegű kirakatok előtt, mint a dongó dong egyre az ablaküvegnél, és nekicsapódik százszor is, mégis át akar törni rajta, akarja a lehetetlent, mert vonzza a fény, mely az üveg mögül árad.

66. oldal (Osiris)

Kapcsolódó szócikkek: könyv · könyvesbolt
1 hozzászólás
mefi69>!

De ekkor láttam csak, hogy az az ellenség, akit magunkon hordozunk, igazán győzhetetlen. Az ember ura lehet mindennek, de saját gondolatainak nem ura – és ez rettenetes!

fülcimpa>!

Ó, hogy az ember a legnagyobb ellenségét önmagában hordja! Micsoda minden testi méreg a lelki méreghez, amely engem bénít?

VIII. fejezet

1 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

Néha, pajtásaim közt ülve a padban eltűnődtem: miért éppen én vagyok a sok közt én? Mily titok kapcsolja minden érdekem, érzésem éppen ehhez a csinos, kis testhez? Mért nem a szomszédoméhoz?

I. fejezet

2 hozzászólás
tataijucc>!

– A lelkünket magunk sem ismerjük, és ki meri mondani, hogy ő tudja, mi lakozik benne? Ha te tudnád azt, Elemér, mennyi rossz gondolatom, milyen gondolataim voltak már nekem is, egészen kisleány koromban! A gondolatot nem lehet őrizni, repül, mint a rossz madár, minden ember tele van rossz gondolatokkal. Ami rossz bennünk, megbocsátjuk, ami legjobb, egymásnak adjuk és elfogadjuk.

10

3 hozzászólás
dödölle>!

A gondolatot nem lehet őrizni, repül, mint a rossz madár, minden ember tele van rossz gondolatokkal. Ami rossz bennünk, megbocsátjuk, ami legjobb, egymásnak adjuk és elfogadjuk.

171. oldal (Szépirodalmi, 1981.)

Kapcsolódó szócikkek: gondolat
Dora P>!

Hiányzott belőle minden kezdeményezés arra, hogy emberekkel megismerkedjék, vagy velük a szükségeseken kívül több szót is váltson. Ekként maga maradt egész idejével, és ezt az időt olvasásra fordította, minthogy már ez volt az egyetlen foglalkozás, amivel csöndben, azon a kerékvágáson melybe diákkorában beleindították, és minden újabb fordulás vagy kezdeményezés nélkül, eltölteni tudta. Az olvasás, még a könyvekből való nyelvtanulás is egészen gépies munka, egyszer megindulva semmi külön akaratműködést többé nem kíván. Az ember hagyja átömölni, átzúgni szellemén a könyveket, mint a folyó medrén a vizeket. Az ár jön, lerakja iszapját, és megy megint, mígnem a sok iszaptól eldugul, elülepedik az egész meder.

Osiris Kiadó, Budapest 2006 - 72. oldal

2 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Thomas Mann: A varázshegy
Agatha Christie: Az ABC-gyilkosságok
Ernest Hemingway: A folyón át a fák közé
Dallos Sándor: Aranyecset
Virginia Woolf: Clarissa
Michael Cunningham: Az órák
Robert Merle: Madrapur
William Somerset Maugham: A festett fátyol
William Somerset Maugham: A színes fátyol
William Somerset Maugham: Színes fátyol