A ​gólyakalifa 719 csillagozás

Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa Babits Mihály: A gólyakalifa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Tábory ​Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha „fekete Álma” nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, „Sonntagskind” lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik – nélkülözések, félelmek, szorongások között – egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1916

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris Diákkönyvtár, Helikon Zsebkönyvek, Millenniumi Könyvtár, Populart Füzetek, Lektúra könyvek, Athenaeum Könyvtár, A modern könyvtár, Talentum diákkönyvtár

>!
Osiris, Budapest, 2020
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632764030
>!
Helikon, Budapest, 2018
200 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634792123
>!
Adamo Books, Budapest, 2017
ISBN: 9789634532507

16 további kiadás


Enciklopédia 9

Helyszínek népszerűség szerint

milánói dóm


Kedvencelte 137

Most olvassa 26

Várólistára tette 287

Kívánságlistára tette 105

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bélabá>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Először is elnézést kérek a Babits rajongóktól, bennem valamiért mindig negatív kép élt az íróról. Nem tudom miért. Vannak olyan művészek, akik ellenszenvesek számomra. Ő is ilyen. Hogy miért? Nem tudom megmondani. Talán túlzottan urizált, valamiért lenézőnek, modorosnak, magasztosnak éreztem. Ez mostantól megszűnt. Méltányolom, elismerem a művészetét, ha ezt a kisregényét veszem alapul.
A gólyakalifa egy remekül szőtt látomásokból, fura álmokból összerakott avantgárd regény. Olvastam hasonlókat, tetszettek azok is. Akkor ez miért lenne kivétel? A mű 101 éve jelent meg, a korra jellemző stílusjegyeket mutat mintha Tristan Tzara és dadaista társai vagy éppen kicsit későbbről Kassák egy-egy elvont darabját olvastam volna.
Furcsa az a vonzalom ami az ilyen stílusok irányába visz engem. Talán összefüggésben állhat, hogy rengeteg XX. századi avantgárd festményt tanulmányoztam, nézegettem egykor gimnazistaként. És az összművészeti hatás eredményeként hasonló szövegeket kerestem hozzájuk. Innen eredhet a rajongásom.
Tábory Elemér különös kalandjait nehéz úgy megírni, főleg zanzásítva, ahogy azt teljes egészében Babits megtette. Annyit mondok, hogy olvassa el, aki szeretné, és érdekli a fent említett stílusirányzat. Nem érdemes vele sietni, elég tömény élményben lesz része az olvasónak, így apránként élvezhetőbb. Nekem bejött, s bár egy kis szikra hiányzott a teljes, átütő sikerhez, ezért 4,5 csillagot adnék ( kereken 4,5 pontszámot.) Érdekes korrajz tűnik ki helyenként az egyes jelenetekből, emiatt is élvezetes a kisregény.

1 hozzászólás
cippo I>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Hát, kedveseim,

ezt bizony jól befaltam. Vagy mi. Jól befalt.
Mondjuk nem vagyok egy ilyen spirituális ezo-izé, de ez a többdimenziós élet, ez úgy piszkálódik bennem. Most mondjam azt, hogy némileg találva érzem magam?

Tábory Elemér

5 hozzászólás
marschlako P>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Mindig is szerettem az álmok különös világába kalauzoló könyveket, hát még az álom és valóság határán egyensúlyozókat, ahol nem tudjuk hol kezdődik a valóság és hol ér véget álom. A Gólyakalifán csak egyetlen fogást találtam: az egész történet kiáltott a függővégért – de lehet, hogy azt az utolsó kis fejezetecskét csak álmomban olvastam?

Kozmikus_Tahó>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Gyönyörűen megírt, hátborzongató, pár oldalas csoda.
Ha megkérdeznék tőlem, miért érdemes megtanulni olvasni és gyakorolni ezt a készséget, az indokaim között biztos szerepelne eme mondat: Mert csak így lehet a tiéd A gólyakalifa története…Ki ne hagyd!

Szerintem szabályos bűn volt kiadni ezt a regényt Interpopulart – os füzetként, mert így bárhova magammal tudtam vinni és ennek következtében veszélybe sodorta a tanulmányi eredményeimet, (matekórán és még magyaron is figyelmetlenné tett) illetve az egészségi állapotomat. Esküszöm, rá kéne írni, mint a dohányosdobozokra, hogy „Az Interpopulart füzetek WC – n olvasása aranyeret okozhat. Főleg A gólyakalifa c. mű.
Így lenne fair.

Stone>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Hungarian Inception in the Matrix. Ja, tudom, fura gondolat, de valahogy beférkőzött. És tudjuk a gondolat egy igen erős fűszer, aminek sokáig tart, vagy éppen halálunkig a hatása és az íze. Lenyűgözött ez az írás. Megakasztotta a légzésem, mert úgy ír, mintha én láttam volna, amit leírt. Annyi emlékem felélesztette a leírásokkal, hogy örömmel merültem bele a sajátjaimba, ami igen ritka dolog, mert nagyon szelektíven emlékezem, és mindig jól esnek az ilyen előhívó szavak.
Mellékesen amiről szól az meg szintén sokat foglalkoztat. A valóság kérdése érdekes dolog számomra.

2 hozzászólás
Tilla>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Babitstól még soha nem olvastam prózát és milyen rosszul tettem! Nagyon tetszett ez a könyv, elgondolkodtató, izgalmas, végig fenntartja a feszültséget, az utolsó oldalig nem lehetünk biztosak a végkifejletben. A hab ezen a meglepetés tortán a gyönyörű, színesre festett mondatok sokasága, hiszen a költő, ha a bal margótól a jobb margóig teleírja is a sorokat, ugyanúgy költő marad.

3 hozzászólás
Gyöngyi69>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Hangoskönyv formátumban hallgattam, de jobb lett volna olvasni, újra és újra belefeledkezni Babits szófordulataiba, képeibe. Már más magyar író művét olvasva is megfogalmazódott bennem, ami A gólyakalifát olvasva most újra: ha nem tudnánk egyszer csak hozzáférni külföldi írók műveihez, akkor sem kellene kétségbe esnünk, hiszen a magyar irodalom csodálatos gyöngyszemeket tartogat nekünk.
A történet olyan, mint egy befelé szűkülő spirál, először, míg megismerjük a főhős „mindkét életének” részleteit, még csak szép lassan folydogál, vált álom és ébrenlét között, majd ez egyre jobban gyorsul, míg végleg beszippant, magával ránt. Szinte engem, az olvasót is elbizonytalanít, hogy biztos lehetek-e benne, hogy Elemér élete a valóságos, nem az a másik?
Egy könyv, ami ilyen szinten magával ragadja az olvasóját, nem lehet kevesebb, mint öt csillagos.

2 hozzászólás
sophie P>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Elhiszem, hogy Freud fenekestül forgatott fel mindent, amit korábban a tudatalattiról, az álmok jelentőségéről, a személyiségről gondolt a világ, ha egyáltalán gondoltak róla valamit. Elhiszem, hogy a kávéházakban sokat emlegették, s többen szívesen gondolták tovább. Például Krúdy Álmoskönyvet ír, Babits pedig – jelen esetben – egy komplett képzeletbeli esettanulmányt, megemlítve bizonyos bécsi orvost, akinek a „divatos könyve” sok egyéb pszichológiai munka mellett Darvas tanár úr könyvtárában fellelhető.
Olyan kusza a Gólyakalifa, amilyen kusza csak az emberi elme lenne, ha belenézhetnénk. Itt aztán tényleg nem lehet tudni, hol kezdődik az álom, a képzelet, és hol végződik a valóság. Minden bizonytalan, homályos. Sok van, mi tiszta lenne, de azt meg éppen el kell rejteni, be kell temetni, beásni jó mélyre, másképp el sem lehet viselni. Egy tébolyult örvény, valamit felszínre dob, vagy éppen lefelé szippant, megállíthatatlan. A gyökerek adottak, az elágazások látszólag kényszerűek, minden valamiből következik, a sodródás mintha mintaszerű lenne és a vége biztos bukás.
Tizennyolc éven felülieknek ajánlott könyv, tisztára megőrjített.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1981
178 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631519066
Ꝃingslayer>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Véletlenül találtam egy antikváriumban, épp volt rá egy százasom, hát megvettem. Kezdek hinni a Vonzás Törvényében…

Papusz P>!
Babits Mihály: A gólyakalifa

Már elkezdtem hallgatni a hangoskönyvet, amikor rádöbbenetem, hogy, bár a címét hallottam anno irodalomórán, ennél tovább sose jutottunk, és halványlilám sincs, tulajdonképpen miről is szól. Hát, most már tudom. Bárcsak inkább ez lett volna kötelező valami dögunalmas helyett.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

fülcimpa>!

Egyike volt a legműveltebb embereknek, de tudtommal soha egy szót sem írt, ebben az országban, ahol aki már két könyvet olvasott, jogosítva hiszi magát egy harmadikat csinálni.

62. oldal, IV. (Osiris, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: írás
4 hozzászólás
Morn>!

Az életem olyan volt, mint egy álom és az álmaim olyanok, mint az élet.

I. fejezet

Sárhelyi_Erika I>!

Megint megálltam egy könyvkirakat előtt. A könyvek látása csodálatos érzéseket keltett bennem. Elfeledett élvezetek homályos utóízei voltak ezek az érzések, és elkeseredés azon, hogy ezeket az élvezeteket még csak emlékemben sem tudom igazán felidézni. Egy tág világot sejtettem bután az üveg és a betűk mögött, az én igazi világomat, amelybe most nem tudok visszatérni. Úgy ácsorogtam a fényes, vastag üvegű kirakatok előtt, mint a dongó dong egyre az ablaküvegnél, és nekicsapódik százszor is, mégis át akar törni rajta, akarja a lehetetlent, mert vonzza a fény, mely az üveg mögül árad.

66. oldal (Osiris)

1 hozzászólás
mefi69>!

De ekkor láttam csak, hogy az az ellenség, akit magunkon hordozunk, igazán győzhetetlen. Az ember ura lehet mindennek, de saját gondolatainak nem ura – és ez rettenetes!

fülcimpa>!

Ó, hogy az ember a legnagyobb ellenségét önmagában hordja! Micsoda minden testi méreg a lelki méreghez, amely engem bénít?

VIII. fejezet

1 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

Néha, pajtásaim közt ülve a padban eltűnődtem: miért éppen én vagyok a sok közt én? Mily titok kapcsolja minden érdekem, érzésem éppen ehhez a csinos, kis testhez? Mért nem a szomszédoméhoz?

I. fejezet

2 hozzászólás
tataijucc>!

– A lelkünket magunk sem ismerjük, és ki meri mondani, hogy ő tudja, mi lakozik benne? Ha te tudnád azt, Elemér, mennyi rossz gondolatom, milyen gondolataim voltak már nekem is, egészen kisleány koromban! A gondolatot nem lehet őrizni, repül, mint a rossz madár, minden ember tele van rossz gondolatokkal. Ami rossz bennünk, megbocsátjuk, ami legjobb, egymásnak adjuk és elfogadjuk.

10

3 hozzászólás
dödölle>!

A gondolatot nem lehet őrizni, repül, mint a rossz madár, minden ember tele van rossz gondolatokkal. Ami rossz bennünk, megbocsátjuk, ami legjobb, egymásnak adjuk és elfogadjuk.

171. oldal (Szépirodalmi, 1981.)

Kapcsolódó szócikkek: gondolat
Dora>!

Hiányzott belőle minden kezdeményezés arra, hogy emberekkel megismerkedjék, vagy velük a szükségeseken kívül több szót is váltson. Ekként maga maradt egész idejével, és ezt az időt olvasásra fordította, minthogy már ez volt az egyetlen foglalkozás, amivel csöndben, azon a kerékvágáson melybe diákkorában beleindították, és minden újabb fordulás vagy kezdeményezés nélkül, eltölteni tudta. Az olvasás, még a könyvekből való nyelvtanulás is egészen gépies munka, egyszer megindulva semmi külön akaratműködést többé nem kíván. Az ember hagyja átömölni, átzúgni szellemén a könyveket, mint a folyó medrén a vizeket. Az ár jön, lerakja iszapját, és megy megint, mígnem a sok iszaptól eldugul, elülepedik az egész meder.

Osiris Kiadó, Budapest 2006 - 72. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Szabó Magda: Az ajtó
Kertész Imre: Sorstalanság
Fekete István: Tüskevár
Thomas Mann: A varázshegy
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Rideg Sándor: Indul a bakterház
Vámos Miklós: Apák könyve
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Wass Albert: A funtineli boszorkány