A ​mérgezett nő 57 csillagozás

Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Babarczy Eszter novellái a nővé válás folyamatát, a nők szereplehetőségeit és szerepkényszereit járják körül. A magány, a kiszolgáltatottság és sérülékenység hétköznapi vagy éppen szélsőségesen fájdalmas epizódjaiban megannyi küzdelem zajlik a méltóságért, a szeretetért, önmagunk elfogadásáért és elfogadtatásáért. Egyfajta felnövekedéstörténet rajzolódik ki a kötetben, amelynek hősei, mintegy megalkotván az „ismeretlen nő” alakját, különféle élethelyzetekben kénytelenek szembesülni szűkebb és tágabb környezetük elvárásaival. Az írások olykor szenvedélyes, máskor rezignált őszinteséggel, érzékletes és érzéki nyelven szólnak a különböző életkorokban átélt lelki és testi szenvedésekről, a „korbácsoló szavakról”, a családhoz, szülőkhöz, gyermekekhez, férfiakhoz fűződő kapcsolatok változó dinamikájáról.

Tartalomjegyzék

>!
Jelenkor, Budapest, 2019
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636769499
>!
Jelenkor, Budapest, 2019
256 oldal · ISBN: 9789636769512

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Winnetou


Kedvencelte 1

Most olvassa 22

Várólistára tette 107

Kívánságlistára tette 79

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Cipőfűző>!
Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Kevés novella tetszett. Aközött is akadt, ami csak részleteiben. Azok a szövegek sikerültek jól, amikor konkrétan tartunk valami felé, tudjuk is, hogy mi felé. És a szerző nem is próbálja ezt illegő-billegő paraván mögé bújtatni. Például a Szülök című novellabetét. Ott aztán mindenki tudja mi folyik, nem kell hozzá nagy logika, átitatódik a papír magzatv… A filozofikus töltetű novellák érzésem szerint nem igen állják meg a helyüket, ezek a divatos anekdotairodalomba próbálnak tagozódni, de hogy is mondjam, Babarczy még talán nem tart ott, hogy ebből valóban jó irodalom legyen. Több szövegben is tapasztalni görcsösséget. A téma megvan, fontos téma, erős téma, de előadni nem sikerül maradéktalanul. Vagy esetleg a belegyömöszölés jelenségét lehet felfedezni, van ötlet, túl sok is, nem mind jó, de hát mégis csak belekerült a levesbe. Mondok egy konkrét példát, egyetlen mondat: „csak a Hofi jó mindenre, amit a gyerekek nyelvére lefordítva Bödőcs Tibornak kéne mondani”. Ez kétségtelenül jól hangzik, de szerintem hiteltelen 16 éves „gyerekek” esetében. A hiteltelenség néhány ilyen pop elemben és érzésem szerint egyszerűen néhány novellában is megfigyelhető. A Sennyei Ilma eltűnt novella során meg pont hogy elfogyott az ötlet. Tényleg csak annyi történt, hogy eltűnt. Pedig lehetett volna belőle egy kisregény is. Találni a könyvben Szvoren Edinás beütést, nagyon el akarja hallgatni a háttérben lappangó lényeget, de hát már eleve pőrén állt elő, így nincs mit elhallgatni. Nem felismerésekre, megismerésre apellál a könyv, hanem többnyire hatáskeltésre. Egyébként az a kötet javára írható, hogy a magány, az enerváltság olykor derült égből villámcsapásként érkező érzéseit próbálja megjeleníteni. Igaz, néha kevésnek érzékeltem az adott cselekmény elindítóinak. Mármint az igencsak szűkös novella keretein belül felfoghatatlanok, megmagyarázhatatlannak titulálódnak emocionális kisülés gerjesztette cselekedetek, tulajdonképp nincs hely a magyarázatoknak. Talán a sok egyforma, esetleg nagyobb volument követelő ötletet kellett volna sűríteni egy-két hosszabb lélegzetvételű szövegbe. Na, de ki vagyok én, hogy ötleteket adjak.

>!
Jelenkor, Budapest, 2019
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636769499
cseri P>!
Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Négy – négy és fél csillag között vacilláltam, de megadnám ennek a kötetnek a bizalmat, még akkor is, ha vannak benne gyengébb darabok. Nekem a filozofikusabb írások nem annyira tetszettek, néha éreztem, hogy kicsit ez sok, túl hatásos szeretne talán lenni, de történetet mesélni nagyon jól tud Babarczy Eszter, érdekeltek a novellái és élveztem őket. Nekem az is tetszett, hogy a női tapasztalatokat sűríti egy kötetbe. Első (szépírói) kötetként mindenképp ígéretes, biztosan elolvasom a többi könyvét is majd.

dacecc P>!
Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Mostanában sok olyan kötet jelent meg, amiben a női oldalt látjuk, nők által írt, többnyire női szempontból elmesélt kisprózákkal. Babarczy is hasonló könyvvel jelentkezett, néhol egészen hasonló témákat feldolgozva, mint a szintén közelmúltban kiadott Harag Anita, vagy kicsit korábbról Szabó T. Anna. Babarczy viszont abban nekem messze verte a többieket, hogy nagyon jól bánt az információkkal, az elhallgatott, ki nem mondott részletek miatt vált igazán izgalmassá néhány szöveg. Volt egy-kettő írás, ahol ennek a mértékét szerintem nem jól lőtte be, de a kötet írásainak kisebb részénél volt ilyen érzésem.

Azt hiszem, hogy novelláknál különösen fontosak az arányok. Mind a novellákban egyenként, mind a sorbarendezés és válogatás terén. Babarczy kötete nekem a második szempontnál bukott meg. Több novellát tartalmaz, amelyeket nem értettem, hogy miért kerültek bele, felhígították a könyvet. Ha a válogatás egy fokkal szigorúbb, sokkal jobb szívvel tudnám ajánlani.

AeS P>!
Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Nagyon jó volt a kötet első része, kifejezetten tetszettek a témák, amiket felvetett, és jó volt a megközelítés is – azt tapasztalom, hogy sok, a női létezést, a nőiség (legyen szó szerepekről vagy biológiai helyzetekről) megélését boncolgató történet elveszik ott, amikor az íróik megpróbálják párbeszédes formába erőltetni a jeleneteket, vagy mindenképpen elnevezni a szereplőket. Közben meg anélkül is épp elég nehéz dolguk van, néha úgy érzem, hogy az olvasóközönség nemtől függetlenül inkább újra és újra elmerül a Márai-féle „barátság csak férfiak között létezik”-történetekben, mint hogy egy gondolat erejéig is megmerítkezzen abban, hogy a nők mivel szembesülhetnek; de ezt a fiókot most nem húzom ki.
Főleg azért, mert aztán egy ponton túl sajnos nem tudott újat mondani a kötet, a sokadik öngyilkosság körüljárása már nehezebben csúszott, nem értettem, hogy miért kellett ennyi nézőpontból ugyanazt bemutatni, vagy ha ennek valami konkrét célja volt, akkor miért nem volt láthatóbb, egyszóval untam már az utolsó néhány írást. Komoly erőket mozgósítottam annak érdekében, hogy a szerzőt a művétől elválasszam, reményeim szerint sikerült, és így írhatom le azt, hogy nem rossz ez a kötet, mindenképpen jobb annál, mint amit a jelenlegi százalékos állása mutat.

gályanapló P>!
Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Kezdem azzal, hogy mi a jó benne. Babarczy stílusa elég tiszta, például nem használ nyelvi paneleket. Nem egy mittom thomas bernhard-i nagy stílus, nincsenek nagyon különleges megoldásai, nem egy motívumművész és nyelvforradalmár, ellenben nincs béna szleng, irodalmiaskodó gügyögés is (az átlaghoz képest) mértékkel.

Az első 3 novella tetszett, de aztán el lett tárcásítva, célszövegesítve a könyv. A téma elég sok helyen kibukik a szövegekből, ról és ről ír, programnovellákká lesznek. Babarczy nagyon sokszor gondolatból, agyból dolgozik, nekem túl általánosan, nem éreztem magam a szövegben, habár biztos tudnék a szövegek tartalmából és mondanivalójából felelni.

[Én elhiszem, hogy Károlyi Csaba és „Nádas Péter szerkesztője” (ahogy a litera podcastban hallottam) is novelláknak, szépirodalomnak tartja, ez rajtam nem segített.]

Kek P>!
Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Ez a könyv nekem nagyon nem jött be. Sőt! Nem tudom, tényleg szükség van-e ilyen kötetekre, ahol a női sorsnak csak ezek a borzalmai, negatívumai vannak listásítva. Pozitív semmi. Talán még a boltkóros nő lánya… (A pokol), a falcolóé már semmiképp (A kisolló). Ja és igen – érdekes volt még számomra a Sennyei Ilma eltűnt című is, kicsit vontatott, de azért mégiscsak jól van ez így, hogy így nyűglődünk vele, mert a téma is pont ez: hogy az iskolában mit lehet és mit nem, kimondani, csinálni, elhallgatni, eltusolni, megmásítani. Erőszak nincs és nem te vagy a kompetens személy, hogy megoldjad a családi problémákat. Igen, nemcsak az idős tanárok éghetnek ki, de a túl fiatalok is túl gyorsan.
Nem rosszak ezek a novellák, nem a megírásuk módjával van bajom, inkább a mértékkel. Hogy túl sok ez így. Túl negatív. Túl sötét.

2 hozzászólás
theodora >!
Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Többek közt megjelenik a zaklatás, a magány, az öngyilkosság, eutanázia – nehéz kötet, tele tabu témákkal, de pont emiatt érdemes elolvasni. Ha minél nyíltabban beszélünk ezekről, akkor egyre kevésbé lesz tabu, az elfojtásokat fel tudjuk oldani, és elfogadóbbá válunk (legalábbis én ebben bízom).
Bővebben a blogon.

Kitabu_hu P>!
Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Babarczy Eszter novellái felültettek egy olyan hullámvasútra, ami 90%-ban csak lefelé megy. Nehéz olvasmány, egy-egy történet úgy megszaggatja az ember lelkét, hogy muszáj kicsit letenni, megemészteni. Sok fájdalom, csalódás, félelem és szenvedés van ebben a könyvben, ami valóban megmérgezi az emberek életét, jelen esetben a nőkét.
“A gyermek speciális baktériummal fertőződve mérgezett nővé válik.”
Nagyjából egy életutat ölel fel több szemszögből, kislányoktól egészen nagymamákig. Éles kérdéseket feszeget, többek között eltaszítottságot, evészavart, nemi erőszakot, zaklatást, depressziót, s ezek mentén még számtalan sötét, romboló tapasztalatot.
Nagyon bátor és őszinte írások, helyenként már már polgárpukkasztóak, de nekem pont ebben rejlett a varázsa. Az írónő kimond olyan dolgokat és gondolatokat, amit legtöbben még magunkban sem merünk megfogalmazni.
Mindenki életèben vannak mérgező események, s ezekkel így szembetalálkozni írásban elég nyomasztó, de egyben felszabadító is.
Nagyon fontos olvasmány ez, nem csak nőknek!☝️

Éva_Bátka P>!
Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Novellák nőkről… Volt ami mélyre hatolt, volt amit untam, volt ami elgondolkodtatott, volt olyan semmilyen, volt ami fájt, volt számomra teljesen halandzsa agymenés, volt amit átéreztem, volt amit nem értettem, volt amit átéltem.

Ocukáné_Kaszahara_Mei>!
Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Tavaly jöttem rá, hogy szeretek novellákat olvasni. Sokszor a napomban a gyerekek miatt nincs annyi idő és tér, hogy értelmes mennyiséget olvassak el egy regényből. Viszont egy novellát gyorsan el tudok olvasni, és van min gondolkodni a nap folyamán. Meghatározza a napomat. Ez olyan jó érzés.
Mostanában szerettem meg Szvoren Edinát és Szabó T. Annát. Jó stílusban írnak. Élveztem a novelláikat. Babarczy Esztertől még nem olvastam semmit. A mérgezett nő szerintem nagyon fontos női témákat boncolgat. A stílus viszont nem fogott meg. Igazából ebből a sok novellából csak egy-kettő szólított meg nagyon. A többi semmilyen hatást nem váltott ki belőlem! Ezen el is gondolkodtam, hogy vajon miért lehet…
Egyszerűen nem érintett meg a történet vagy a megfogalmazás. Nem mondom, hogy nem próbálkozom majd még vele a jövőben, de alapvetően csalódás volt számomra a kötet.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Kek P>!

Gyerekkoromban a narancssárga görög mitológia volt a kedvencem, gyönyörű, antikizáló, színes metszetekkel. Készült 26 000 példányban, a Móra Ferenc Könyvkiadó részére, a Slovenské vydavatel'stovo krásnej literatúry (Bratislava) gondozásában, 1965-ben: az egész nemzedékem táplálkozott belőle.
Az összes hős és hősnő közül Niobé voltam.

247. oldal, A harag születése

Kapcsolódó szócikkek: Móra Ferenc Könyvkiadó
3 hozzászólás
Debut >!

Az egész ideológia, hogy mindenkire olyan jövő vár, amilyet magának épít, és a rendes emberek rendesen boldogulnak, hazugság ugyan, de még mindig a legjobb hazugság, amivel élni lehet, legjobb abban az értelemben, hogy a legjobb emberek így gondolkodnak.

Sennyei Ilma eltűnt

Kek P>!

Aztán olvasott, Stanisław Lem könyvét, a Szénanáthát, és időnként arrébb tette a gyékényt, hogy kihúzza a nyúló árnyékok közül. A vízben az emberek folyton sikongattak, felemelte a fejét, hogy megnézze, történt-e valami, de sosem történt semmi lényeges. Megnézte a vállpántja alatt, hogy barnult-e.

21. oldal, Nyaralás

Kek P>!

Kérlek, légy a barátom. Sétálj velem. Rajzolj nekem. Beszélj hozzám.

63. oldal, Az alagút

theodora>!

A vizet nézte, ahogy a mólónak meg a parti nádasnak locsogott, odaloccsant egyet, visszahúzódott, megint odaloccsant. Ezt bármeddig nézte volna.

17. oldal, Nyaralás

getler>!

Lehetsz most kislány kicsit, de íveld, járd be, amit elképzelni sem bírtál, a kezétcsokolomot és a nénit, a méltóságteljes idős asszonyt a villamoson, az elsimult életű dédnagymamát. Nem sok van hátra, de lépegess ezen, kislány, és fogadd úgy az öregséget, ahogy nőnek kijár.

237. oldal, A mérgezett nő

Kek P>!

Anyát nem könnyű eltemetni, nekem legalábbis nem sikerült.

95. oldal, Anyu

Kek P>!

Ha nem beszél a család, beszélnek a tárgyak.

238. oldal, A tárgyak beszélnek

neko>!

…a nő szenvedő szerkezet. A férfi: agresszív ágens.

229. oldal, A mérgezett nő

theodora >!

A gyermek speciális baktériummal fertőződve mérgezett nővé válik. Egy elszánt pszichiáter megpróbálja megtalálni a baktérium ellenszerét, egy különleges nemtelenítő antibiotikumot, még mielőtt világszintű járvány törne ki a szexológiában. Melyik nő mérgezett és melyik nem? Hogyan terjed a járvány? Hősünknek el kell jutnia a forrásig, fel kell tárnia a sötét kutat. Különös mechanikára bukkant, egy szenvedő szerkezetre, amelynek semlegesítésére csak ő képes.

226. oldal, A mérgezett nő


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Kätlin Kaldmaa: Breviárium
O Dzsonghi: Esti játék
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő
Falvai Róbert: Az Árpád-ház asszonyai I.
Kéri Katalin: Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok
Gárdonyi Géza: Az én falum
Moesko Péter: Megyünk haza
Szabó Magda: Alvók futása
Tóth Krisztina: Pixel