A ​mohácsi csata 26 csillagozás

B. Szabó János: A mohácsi csata B. Szabó János: A mohácsi csata

Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szulejmán szultán sokat vitatott szándékait is. E kis kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet, és az eddigieknél világosabb és izgalmasabb képet ad a több mint 300 évig tartó török-magyar háborúk történetének egyik legfontosabb időszakáról, a magyar nemzeti sorstragédiák szimbólumává vált mohácsi csata valós történetéről. A kötet szerzője, B. Szabó János történész hét évig volt a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, jelenleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza. Két hadtörténeti tárgyú ismeretterjesztő könyvet írt az Erdélyi Fejedelemség hadseregéről és az Árpád-kori magyar-bizánci háborúkról.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Corvina Tudástár Corvina

>!
Corvina, Budapest, 2013
180 oldal · ISBN: 9789631366570
>!
Corvina, Budapest, 2013
180 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631361568
>!
Corvina, Budapest, 2011
180 oldal · ISBN: 9789631360103

1 további kiadás


Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

RosszQtya P>!
B. Szabó János: A mohácsi csata

Hasonlóan korrekt munka, mint az általam olvasott előző könyve az írónak.
Valószínű, hogy csak egy időgéppel felszerelve tudnánk meg mi volt a teljes igazság ebben a témában(is), de úgy vélem ez a könyv áll a leginkább közel hozzá.
A mű egyetlen hibája, a rövidsége, bár ha kétszer ilyen vastag lenne is kevesleném.:)

Katherine_Grey>!
B. Szabó János: A mohácsi csata

Okos, izgalmas, a legfrissebb kutatási eredményeket felhasználó, rengeteg ostoba tévhitet eloszlató könyvecske. Ha még Szakály Ferenc ellentmondást nem tűrő ítéleteinél tartasz, ha számodra a legújabb, „modern” mohácsi csatás kötet Nemeskürtyé, ha tudni szeretnéd, miben tévedett Perjés Géza, ha unod, hogy Nemere erről is összeütött egy könyvet tényismeret nélkül – válaszd EZT.

Kallós P>!
B. Szabó János: A mohácsi csata

Ahogy ez az ember beleborogatja az arcodba, rideg tárgyilagosságával a tényeket, se köpni, se nyelni nem tudsz, egyszerűen várod, hogy vége legyen. Ez a könyve pont olyan monoton maraton mint a Tatárjárás, és letehetetlen. Nem gondolom, hogy túl sok kérdés maradhatna az olvasóban a könyv címében szereplő csatával kapcsolatban. Az egyszer biztos, hogy ennek a seregnek legkissebb gondja az volt, hogy merről sütött a védekezők arcába a nap … Leendő kötelező olvasmány szaga van! :D

zagloba>!
B. Szabó János: A mohácsi csata

Mindenkinek el kéne olvasnia, mielőtt hozzászól a témához. Különös módon a gráfelméletekről és molekuláris sejtbiológiáról szóló kocsmai diskurzusokba egyetlen kocsmatöltelék és hobbitörténész sem kíván beleokoskodni, Mohács és különösen a magyarság eredete viszont ilyen téma.
Olvassuk el bátran B. Szabó könyvét és bölcsen, alázatosan hagyjuk a témát a kutatókra.

Mezei_Dávid>!
B. Szabó János: A mohácsi csata

A mohácsi csatáról és előzményeiről szóló modern monográfia, ami szakít a korábbi hiedelmekkel és tévhitekkel, köztük pl. a török ágyúk elé csalt magyar nehézlovasságéval. A könyv érdeme, hogy széleskörben támaszkodik nemcsak a csatára foglalkozó korabeli török, magyar, cseh forrásokra, hanem ha kell, a hiányzó részleteket, „mozaikdarabkákat” a tágabb körből, de még mindig a korban maradva, pl. 17. századi lengyel forrásokból szedegeti össze.
Várom az újabb könyveket a szerzőtől…

galu>!
B. Szabó János: A mohácsi csata

Nem gyakori az olyan történész, aki hajlandó ismeretterjesztő könyvet írni, és mellesleg tud is.
B. Szabó János jelenleg az etalon ebből a szempontból.
– nem szégyell közismert témákat megvizsgálni
– de pont ezért alaposan elvégzi a forráselemzést
– közérhetően, lényegretörően ír
– sok esetben olyan perspektívába helyezi az eseményeket, amik hiányoznak a történelemoktatásból
– közben leszámol a mítoszokkal

Sokat gondolkodtam rajta, hogy a Mohács vagy a Tatárjárás a jobb könyv, de valójában ilyen szinten mindegy. Mindkettő kifogásolhatatlan munka, ráadásul élvezetes olvasmány.

Bolondkandúr>!
B. Szabó János: A mohácsi csata

Sok kutatás és tekintélyes tudás van jelen könyv mögött. Izgalmas, sok újdonságot is megtudtam, elolvasása után is sokszor előveszem, hogy böngésszek a kedvenc részeim között. De maradt hiányérzetem is, túl rövid, többet és részletesebben olvastam volna nagyon sok mindenről (például a csata utáni menekülés vagy a király sorsa). Annak is örültem volna, ha a török fegyvernemek fegyverzetét, harcmodorát kifejti a szerző, egy nem történészeknek írt műben nem kell adottnak venni, hogy mindenki tudja, kik voltak a szpáhik vagy az azabok. Bár egy javított kiadást olvastam, elég sok elírás, hiba van benne, a neves kiadó erre jobban odafigyelhetne.

Hidden_fremen>!
B. Szabó János: A mohácsi csata

Nagyon jó könyv. Sok mindent megmagyaráz. A csata utáni helyzetről kicsit többet is írhatott volna és a török oldalt is jobban kifejthetné vagy ha olyan apróságok, pl. hogy a magyar seregnek pont szembe sütött a nap is benne lennének, akkor tökéletes lenne. Ami meglepett és szomorú, hogy tudatos régészeti feltárások nem voltak a témában.


Népszerű idézetek

Lyanna P>!

…egyetlen szervezeti forma sem lehet önmagában gátja a sikeres hadviselésnek. Csakhogy ebben az időben a katonáskodást teljes egészében csak a gyakorlatban lehetett kitanulni. A fegyverforgatás fortélyait ugyan hozhatták otthonról is, de a jó estben legalább lóval, karddal, lándzsával, íjjal bánni tudó ember még korántsem volt katona, a csapatban való harchoz szükséges fegyelemhez vagy a fegyveres küzdelemmel járó lelki megterheléshez csak a tábori élet szoktathatott hozzá mindenkit.

41. oldal

Lyanna P>!

Igaz, ettől kezdve nem volt megállás, jószerével az ország egész középső része lángba borult. Verancsics Antal évkönyve szerint még Somogyba, Zalába, Vasba és Sopron vármegyébe is eljutottak a portyázók. A szultán lassú menetben észak felé vonult, s I. Szülejmán szeptember 12-én bevonult a védtelenül maradt királyi várba. A vereség hírére Mária királyné az udvarral és a városi polgárokkal rögvest elhagyta Budát. A régi lakók közül csak a zsidók várták be a szultánt – állítólag az őrizete királyi várba zárkóztak, amíg a török előhad a környéket dúlta. Őket a szultán áttelepítette a birodalmába. I. Szülejmán nagy érdeklődéssel nézelődött a birodalom legrégebbi ellenfeleinek otthonában, meglátogatta a nyéki vadászkastélyt, de a jelek szerint esze ágában sem volt ekkor a magyar királyok székvárosát megszállni. Kifosztotta a palotákat, felgyújtotta Buda városát, és szeptember 25-én Pestnél átkelt a Duna bal partjára. Seregét két részre osztva a Duna-Tisza közét is kíméletlenül végigdúlta, október közepén – a korabeli becslések szerint – 200 000 fogollyal tért vissza birodalmába.

163. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Nagy László: Az erős fekete bég – Nádasdy Ferenc
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Elek Ottó: Miles adolescens
Hunyady József: Az égig érő vár
Ujkéry Csaba: Szigeth fekete virágai
Nagy László: Egy szablyás magyar úr Genfben
Gárdonyi Géza – Korcsmáros Pál: Egri csillagok
Pálffy Géza: A tizenhatodik század története
Nagy Gábor (szerk.): Magyar história 1526–1608